Bár Mary Westmacott néven álnéven néhány romantikus regényt is írt, Agatha Christie neve világszerte a krimi műfajával fonódott egybe. Összesen 66 detektívregényt és 14 novellás kötetet írt, ezeken kívül pedig színdarabokat is. Az Egérfogó című darabja például a West End leghosszabb ideig játszott színi előadása lett, több mint 10 millió néző látta Londonban. Legelső regénye, A titokzatos styles-i eset 1920-ban jelent meg, és rögtön ebben bemutatkozott Hercule Poirot, aki ezután még 32 regényben és 54 novellában szerepelt.

A belga detektív, aki hatalmas bajuszával, lakkcipőjével, piperkőc stílusával feltűnő jelenség volt a század eleji Angliában. Szinte senki nem tudta kiejteni helyesen a nevét, mindig franciának hitték, és elsőre sokan beleestek abba a hibába, hogy nem bíztak nyomozói képességében. Poirot ugyanis általában nem szaladt a bűnözők után, nem vizsgálta a bűntett helyszínét térdre ereszkedve, az ő módszere az volt, hogy beszélgetett, majd elmélkedett. A kis szürke agysejtek pedig tették a dolgukat, a csavaros fordulatot mesterien szőtte Agatha Christie.

Az írónő egyébként a 30-as évek végére megunta a híres nyomozó figuráját, a naplójában többször is elviselhetetlennek nevezte, de szerencsére annyira nem utálta meg, hogy megölje – legalábbis idejekorán. A karakter végül az 1975-ben megjelent Függöny: Poirot utolsó esete című könyvben halt meg, de az olvasók számára halhatatlan marad. Sőt, nemcsak az olvasók, hanem a nézők számára is, hiszen a belga detektív a tévében és a mozivásznon is feltűnt.

De lássuk, Poirot-n kívül kik fejtették meg a bűntényeket Agatha Christie krimijeiben: