Tényleg csak a tökéleteset látjuk szépnek? – 4 példa arra, hogyan változott meg drasztikusan a szépségről alkotott képünk
Forrás: Disney+
A szépség hajszolása talán sosem volt még ennyire meghatározó, mint napjainkban. De azért elődeinket sem kell félteni: az összenőtt szemöldök, a minél kerekebb vonalak, majd a szűzies megjelenés is volt divatban. A történelem során akadtak bőven kifejezetten veszélyes módszerek is arra, hogy az adott kor ideáljának megfeleljenek az emberek, például mérgező vegyszerek, fullasztó fűzők, lekötözött lábak, pupillatágító cseppek formájában.
Mi a szép?
A szépség fogalma az egyik legvitatottabb kérdés a filozófiában, ami évszázadok óta foglalkoztatja az emberiséget. Nem csupán kortól és kultúrától, de egyéntől is függ, nem lehet objektíven tekinteni rá. Ami egykor kívánatos megjelenés volt, ma már épp az ellenkezője lehet. Míg Platón az isteni rend megnyilvánulásaként tekintett a harmóniára, a modern gondolkodók már arra figyelmeztetnek, hogy a tökéletesség hajszolása könnyen veszélyessé válhat. Ez a filozófiai kettősség elevenedik meg a képernyőn is: a Disney+ új sorozatában, A szépségben a karakterek szó szerint kibújnak a bőrükből, hogy tökéletesek lehessenek. A történet fontos kérdést vet fel a nézőkben: ha a tökéletes szépség elérhetővé, sőt fertőzővé válik, megmarad-e benne az az érték, ami évezredek óta lázban tartja az emberiséget?
Életveszélyes tökéletesség
Ókori Egyiptom
A szépségre való áhitat már az ókori Egyiptomban is jelentősen megnyilvánult – gondoljunk csak Kleopátrára, akire a mai napig a kor ideáljaként tekintünk. A nemesek ólmot és finomra őrölt antimon-szulfidot használtak szemfestékként, hogy hasonlítsanak isteneikre. A kohl egyrészt védett a szemfertőzések ellen, másrészt viszont szépen lassan mérgezte őket. És valljuk be, a mai biztonságos termékekkel sem készítenénk olyan sminket, mint ami akkoriban számított szinte szó szerint isteninek.
Erzsébet-kor
Feltűnt, hogy a középkori festményeken milyen magas a nők homloka? Nos, ez annak köszönhető, hogy már akkoriban is működött a képszerkesztés, habár természetesen nem úgy, mint napjainkban. A festők a kliens kérésére kicsit másképp ábrázolták az alanyokat, a kor szépségideáljainak megfelelően. Ennek ellenére a való életben is próbáltak a “tökéletességre” törekedni. Hajukat gyakran kitépkedték, ugyanis a magas homlok volt a kívánatos, de emellett ecetes oldatokkal is kenegették hajvonalukat, ami kimarta a bőr felső rétegét.
Továbbá a márványszerű, hófehér bőr elérésére is törekedtek, ennek érdekében ólom- és higanytartalmú kencékkel, ecetes, maró oldatokkal kezelték arcbőrüket. A fehér bőr a nemesség/arisztokrácia szimbóluma volt, a mai napbarnított ideál akkoriban azt jelentette, hogy az illető nem elég tehetős, így kénytelen a tűző napon dolgozni. És ne feledkezzünk meg a fullasztó fűzőkről, amik szintén ekkortájt jöttek divatba...
Viktoriánus tbc-kultusz
A történelem során többször is trendi lett a szó szerint beteges kinézet. Erre tökéletes példa a viktoriánus kor, amikor a tuberkolózis átalakította a divatot. A kívánatos megjelenés a tbc-s tünetekre hajazott: sápadtság, lázas szemcsillogás, törékeny kinézet. A nők ezért arzént fogyasztottak, vagy arzénos fürdőt vettek, hogy elérjék a vágyott, tökéletes megjelenést.
A 90-es évek „Heroin Chic” hulláma
Ó, azok a 90-es évek! Amikor minél vékonyabb volt egy nő, annál kívánatosabbá vált, mit sem számított az, hogy ez mennyire egészségtelen. A divatvilág a kimerültséget és az önpusztítást, étkezési zavarokat emelte piedesztálra, ahol a szépség mércéje a csontsovány és karikás szemű megjelenés lett. A kifutókon az éhségtől szinte ájuldozó szépségek vonultak végig, és a legtöbb nő arra vágyott, hogy olyan lehessen, mint ők. Aki akkoriban volt gyerek, a mai napig érezheti a saját bőrén is ennek a korszaknak a lenyomatát.

Meddig mennél el a tökéletesség érdekében?
A tökéletesség utáni vágy tehát nem a modern kor szüleménye, szinte egyidős az emberiséggel. De az eszközök folyamatosan változnak, és bár ma már elborzadva olvassuk, hogy arzént, higanyt és ólmot használtak elődeink ennek elérésére, valószínűleg a mai veszélyes hóbortokra is így fognak visszatekinteni az utánunk következő generációk. És ki tudja, hol lesz ennek a vége?
A plasztikai beavatkozások már jó ideje velünk élnek, egyre jobban normalizálódnak, de mi van akkor, ha a tökéletesség utáni hajsza újabb szintet lép, ha már genetikailag is teljesen meg akarunk változni az érdekében?
Ezt a kollektív, önpusztító megszállottságot ragadja meg az FX A szépség című sorozata. A történet egy olyan világba kalauzol minket, ahol egy szexuális úton terjedő vírust fedeznek fel, amely az emberek külsejét hátborzongatóan tökéletessé teszi. De ahogy a történelem elborzasztó példái is mutatják, úgy itt is rettenetes következményekkel jár a fizikai megújulás.
A csillogó divatvilág sötétbe borul, amikor nemzetközi szupermodellek válnak rejtélyes halálesetek áldozatává. Cooper Madsen és Jordan Bennett FBI-ügynökök Párizs, Velence és New York exkluzív díszletei között nyomoznak, hogy megállítsák a járványt. A szálak egy titokzatos techmilliárdoshoz vezetnek, aki „A szépség” nevű csodaszer megalkotója – és aki bármire képes, hogy megvédje billió dolláros birodalmát...
Ha legközelebb önostorozásba kezdenél, gondolj bele, hogy a tökéletesség csak egy felépített illúzió, egy veszélyes csapda, ami ha valóban létrejönne, eltűnne az egyediség.

A cikk támogatója a Disney+








