Szeressük vagy sem a sütiket?

A GDPR miatt egyre szigorúbbak a sütikre vonatkozó szabályozások, de még mindig beazonosíthatóak vagyunk felhasználóként, ha visszatérünk egy korábban már felkeresett weboldalra. Dávid Ádám online marketing szakértő elmondta, vannak olyan szoftverek, melyek virtuális kameraként figyelik meg a lépéseinket az online térben, az algoritmusok ezek alapján tudják azt is, mikor születik majd meg a gyermekünk vagy mikor megyünk nyaralni. Ennek egyetlen előnye, ha a keresési előzményeink alapján olyan ajánlatokat kapunk, amelyek valóban relevánsak (de sajnos azzal is számolni kell, hogy számtalan kéretlen reklámot is ránk tolnak).

Jelentős változáson ment keresztül az internet világa az elmúlt egy évtizedben is. Miközben „üdvözlünk a weboldalon” típusú üzenetekkel már szinte alig találkozni a site-okon, a hétköznapokban rengetegszer ugrik fel elénk egy-egy honlap sütikre vonatkozó szabályozása, amit a legtöbbször szinte már automatikusan el is fogadunk, anélkül, hogy átolvasnánk azt. A weblap ilyenkor egy olyan kódot helyez el a webböngészőben, ami alapján kapunk egy azonosítót. Ez nem azt jelenti, hogy a rendszer tisztában van vele, kik vagyunk a való életben, csupán azt fogja tudni, ha visszatérünk az adott oldalra.

„A különböző nemzetközi szabályozások miatt a weboldal látogatók nyomon követése rendkívüli mértékben szigorodott az utóbbi években, de téves lenne azt hinni, hogy egyáltalán nem létezik. A hirdetők ugyanis főként ezen adatok alapján tudnak jól célozni, azaz úgy beállítani a hirdetéseket, hogy azokkal a kívánt célcsoportot érjék el” – magyarázza a szakértő.

Az online marketing szakértő szerint a különböző mérőeszközök úgy funkcionálnak, mintha a képernyő virtuálisan be lenne kamerázva. Pontosan látni, a felhasználók mennyi időt töltenek el az adott site-on, számítógépről vagy telefonról keresték azt fel, melyik aloldalakra kattintanak rá és hogy honnan érkeztek.

Az algoritmus eszén nem lehet túljárni

Dávid Ádám kiemelte, a felhasználók megfigyelésének jelentős marketingvonzata is van, hiszen ha valaki kikapcsolja a sütiket, olyan reklámokat fog kapni, amelyeknek a tartalma adott esetben egyáltalán nem is érdekli őt.

„Amennyiben számunkra releváns reklámokat látunk, az sokkal jobb nekünk is, hiszen a Facebook hírfolyamunk nem lesz olyan, mint a spam mappánk a levelezésünkben. Ha érdektelen hirdetéseket kellene átgörgetnünk, a hirdetőnek is sokkal drágább lenne elérnie a célcsoportját.” – mutatott rá.

A szakértő szerint, bármennyire is elterjedt ez a nézet, a weboldalak nem tudják lehallgatni a készülékeinket. Ilyen gyanús esetekben is csak annyi történik, hogy paraméter alapján tűpontosan kategorizál minket az algoritmus, mire lehet szükségünk a közeljövőben, ami olyan érzést kelthet bennünk, mintha a telefonbeszélgetésünk alapján tenné mindezt.

Példaként említette, hogy ha valaki gyermeket vár, szinte biztosan babatermékes hirdetésekkel fog többször találkozni, ha pedig valaki nyaralni megy, akkor az utazással kapcsolatos reklámokra kell készülnie az azt megelőző napokban.

Neked mekkora a digitális lábnyomod?

Minél nagyobb a digitális lábnyomunk, annál kiszolgáltatottabbak vagyunk (már ha nem kezeljük azt tudatosan). A digitális lábnyom azon digitális adatok, információk összessége, amelyeket a különböző online és digitális tevékenységünk révén hagyunk magunk után életünk folyamán. Magában foglalja mindazt, amit a közösségi média platformokon, például a Facebookon, a Twitteren, az Instagramon, a LinkedIn-en teszünk, a személyes adatainkat, a bejegyzéseinket, a kommentjeinket valamint azokat az eseményeket is, amelyeken részt veszünk.

A személyes adataink rendkívül értékesek a különböző cégek, intézmények, kormányok számára. Segítségükkel megismerhetnek minket, szokásainkat és preferenciáinkat. Ezeket az információkat felhasználhatják arra, hogy reklámokkal célozzanak meg minket, vagy befolyásolják, hogy mit vásároljunk, hogyan döntsünk, de a fényképeinket felhasználhatják személyazonosság-lopásra is. Ezért nem árt óvatosan lenni.

Mire érdemes figyelni?

• Ne osszunk meg minden információt magunkról, válogassuk meg, mit teszünk ki az online felületeken!
• Ne tegyük láthatóvá a mindennapjainkat, ne posztoljunk ki mindent, hogy mikor, mit csinálunk, miről, mit gondolunk!
• Személyes adatainkat soha ne osszuk meg sehol!
• Állítsunk be szigorúbb adatvédelmet a közösségi oldalainkon, szűrjünk, hogy kik számára lehetnek láthatók a tartalmaink.
• Minden fiókunkhoz más jelszót használjunk, mert ha a hackerek feltörik az egyiket, könnyű dolguk lesz a többivel is, ha ugyanaz mindegyikhez a jelszavunk.

Forrás: ITT

Szédületes, de már egészen pici gyerekeket is beszippant az online világ!