JoyNapok logo
Elérhető az Éva legújabb száma
most JOY-napok kuponfüzettel!
0 nap 0 óra 0 perc

A covid nem tűnik el, csak átalakul: Hogyan változott a koronavírus tavaly óta és mit mondanak a kutatók?

Borítókép: A covid nem tűnik el, csak átalakul: Hogyan változott a koronavírus tavaly óta és mit mondanak a kutatók? Forrás: GettyImages/Aitor Diago
Egyre több orvos, kutató és biológus ad hangot azon véleményének, miszerint a Covid-19 és annak mutációi soha nem fognak eltűnni az életünkből, az oltások ellenére sem. Egy évvel ezelőtt jóval kevesebb ismerettel rendelkeztünk még a koronavírussal kapcsolatban és sok információról derült ki, hogy téves. Mit tudunk most a covidról és mire számíthatunk? Valóban velünk marad örökre?

Kezdjük egy kis friss statisztikával: 2021. március 21-én 10 625 a hivatalos adatok szerint az új fertőzöttek száma - ami azt jelenti, hogy sorozatban immár harmadik napja van tízezer fölött, holott korábban ez sosem fordult elő-, ezzel a járvány kezdete óta 571 596-ra nőtt a beazonosított fertőzöttek száma, ebből 10 652 ember szorul kórházi kezelésre, jelenleg összesen 1273 beteg van lélegeztetőgépem. A gyógyultak száma 369 998, az aktív fertőzötteké 183 336-ra emelkedett, azaz 7207-tel egy nap alatt, és már közelíti a decemberi csúcsot.

Forrás: koronavirus.gov.hu, Portfolio

Folyamatosan zajlik az oltás, már 1 563 242 fő a beoltottak száma, ebből 474 891 fő már a második oltását is megkapta. Egy nap alatt ezzel közel 43 ezer magyar kapott első oltást és 9248-an kapták meg a második adagot. Így a lakosság kereken 16%-a kapott már legalább egy és 4,86% két oltást eddig.

Az elmúlt héten is Budapest és Pest megye vezet az új eseteket tekintve – mint ahogy a legtöbb fertőzött is itt található-, de 3000 feletti esetszámot jelentettek Fejér és Győr-Moson-Sopron megyéből is.

A járvány harmadik hullámának meredeken felszálló ágában vagyunk, a brit vírusmutáns nagyon gyorsan terjed, jelentősen nő az aktív fertőzöttek és a kórházi betegek száma, ezért a kormány március 22-től újabb egy héttel meghosszabbította a jelenlegi korlátozásokat.

Összegyűjtöttük, mi az, amit egy éve még nem tudtunk a koronavírusról vagy tudtunk ugyan, csak azóta kiderült, hogy rosszul.

Egy, kettő, három – hány hullámra számítsunk?

Amikor a koronavírus járvány kirobbant Ázsiában, még nagyon távolinak tűnt számunkra. Azt gondoltuk, túlságosan messze van ahhoz, hogy átterjedjen Európára. Sajnos a globalizáció, a tömegturizmus és még sok más tényező is közrejátszott abban, hogy a vírus hihetetlen sebességgel érkezzen meg hozzánk. Nem voltunk rá felkészülve és akkor még azt hittük, gyorsan levonul majd. Amikor a kutatók megkongatták a vészharangot, hitetlenkedve fogadtuk prognózisukat, miszerint ennek a járványnak több hulláma is lesz majd. Az elsőt követte egy viszonylag enyhébb második, azt gondoltuk, fellélegezhetünk, de megérkezett a harmadik, amely minden eddiginél durvább, köszönhetően az agresszívebb mutációknak.

„Csak az idősekre, krónikus betegségben szenvedőkre veszélyes”

Az első hullám idején a statisztikák mind azt mutatták, hogy szinte csak idős, krónikus betegségben szenvedőknél alakultak ki olyan súlyos tünetek, hogy kórházi kezelésre és lélegeztetőgépre legyen szükség. Ma már tudjuk, hogy a gyerekeknél, még akkor is, ha tünetmentesen vészelték át a fertőzést- sokszor úgy, hogy sem ők, sem a szülők nem tudtak róla- olyan súlyos szövődmények alakulhatnak ki, melyek életveszélyes állapotot idézhetnek elő: sokszervi gyulladást, tüdőgyulladást, Kawasaki-szindrómát és súlyosan károsíthatja a szívet is. Most ott tartunk, hogy akár teljesen egészséges felnőtteket is ledöntenek a lábukról a koronavírus agresszív mutációi.

Eredetileg volt a koronavírus, most vannak a mutációk

Egy évvel ezelőtt még „csak” egy koronavírus típusról tudtunk. Pár hónapja azonban megjelent több, az eredeti vírusnál jóval agresszívebb és veszélyesebb mutáció is: ezek ellenállóbbak és fertőzőképesebbek, több ember szervezetében tudnak megtelepedni és elszaporodni. Idővel pedig akár ezek a variánsok át is vehetik az „eredeti” vírus helyét.

A briteknél a brit koronavírus mutáció mellett a brazil és a dél-afrikai variáns is megjelent, a növekvő átoltottság ellenére is és igen nagy riadalmat keltett. Miért? Azért, mert az úgynevezett P1 variáns képes újrafertőzni a korábban felépült betegeket és a vakcinák hatékonyságát is csökkentheti. Ráadásul a fertőzés sokkal súlyosabb lefolyású és nagyobb az esélye az életveszélyes szövődmények kialakulásának is.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi főosztályának vezetője, Galgóczi Ágnes vasárnapi nyilatkozata szerint már hazánkban is megjelent több vírusvariáns, ezek közül legnagyobb számban a brit mutánst mutatták ki.

Aki egyszer elkapta, védetté vált

Tavaly az már kiderült, hogy a fertőzésen átesettek esetén - akár voltak tüneteik (enyhék vagy súlyosak), akár nem, de ettől függően különböző mennyiségben - termelődő ellenanyagok, illetve keringő memóriasejtek biztosítják a későbbi fertőzés elleni védelmet. Tudjuk, hogy ez a védettség valóban kialakul, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az nem túl hosszú ideig tart és egyáltalán nincs arra garancia, hogy a járvány későbbi hullámaiban már nem lehet érintett egy mostani beteg. Főként, ha a szervezete egy új vírus-mutációval találkozik. A mutáció javíthatja a vírus életképességét és fertőzőképességét. Így idővel egyrészt virulensebb (fertőzőképesebb) vírus alakulhat ki, másrészt az új törzs ellen nem lesz meg a fertőzésen átesettek természetes védelme, illetve a mutálódott vírussal szemben kisebb lehet a kifejlesztett ellenanyagok hatékonysága is.

A szájmaszk, gyakori kézmosás és a távolságtartás megvéd

Tavaly tavasszal sokan gondolták úgy, védve vannak, ha rendszeresen mosnak kezet, maszkot viselnek és az előírt távolságot is megtartják. Bár ezek az óvintézkedések valóban hatékonyak, de bebizonyosodott, hogy önmagukban nem védenek meg bennünket a megfertőződéstől. A védekezés egyetlen hatékony módja: (a tudomány jelenlegi álláspontja szerint) a legalább 70%-os átoltottság és ezáltal a nyájimmunitás elérése.

Nyájimmunitás, átoltottság – Ennek ellenére nem tűnik el a vírus az életünkből

Sokáig abban reménykedett mindenki, hogy az oltás majd mindent megold. Azóta azonban bebizonyosodott, hogy a vakcina – bármelyik típusról is legyen szó-, bár jelenleg a leghatékonyabb fegyver a vírussal szemben, mégsem garantálja, hogy végleg eltünteti a járványt az életünkből.

Mi ennek az oka? Egyrészt az, hogy a kutatók szerint eredetileg 60-70 százalékos átoltottságra tett nyájimmunitás elérése ma már valószínűtlen célnak tűnik, az átoltottság ugyanis földrajzilag is nagy szórást mutat: vannak átoltottabb területek a világon, de mivel egyetlen ország vagy kontinens sem szigetként létezik, az oltatlan területekről bármikor újra bekerülhet a vírus más országokba. Ráadásul egyre újabb és veszélyesebb mutációk jelennek meg, melyekkel szemben ugyan az oltás valamennyire hatásos védelmet nyújt, de korántsem akkorát, mint az eredeti vírussal szemben, amelyre ki lett fejlesztve.

Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa elmondta: „Azt még nem lehet tudni, hogy a vakcinák tudnak-e olyan védelmet adni, ami után a vírus nem tud megtelepedni a felső légutakban. Mert előfordulhat ilyen is, amikor akár tünetmentesen hordozzuk a vírust az oltás után és így tovább tudjuk adni. Bár lehet hallani olyan hírekről, hogy néhány vakcina teljes védelmet nyújt, egyelőre nem tudjuk ezt. Ilyen mértékű vírusterjedés mellett azonban, mint a mostani, nagyon fontos, hogy vakcinázottság után is pontosan úgy viselkedjünk, mint előtte”- hangsúlyozta.

Mire számíthatunk?

A Covid-19 ellen védő oltások sorában elsőként engedélyezett szérumot kifejlesztő BioNTech német biotechnológiai vállalkozás alapítói szerint helyi járványkitörések továbbra is lesznek, és új vírusváltozatok is kifejlődnek, a SARS-CoV-2 nem tűnik el, és az oltóanyagokat mindig hozzá kell igazítani az új mutációkhoz. Nem tudjuk még azt sem, meddig tart a természetes úton megszerzett védettség, és azt sem, az oltás meddig nyújt védelmet. A koronavírusokkal kapcsolatos tapasztalatok abba az irányba mutatnak, hogy idővel elmúlik a fertőzés adta védettség, és az is bizonyos, hogy rendre szükség lesz majd emlékeztető oltásra, de még nem tudni, hogy milyen gyakorisággal, évente vagy ötévente.

Nézd meg, mely hírességek kapták már meg a Covid elleni oltást!