Az adaptív hipotermia, vagyis a téli álom nyugalmi állapota megfigyelhető számos állatfajnál, beleértve az emlősöket, rovarokat, hüllőket és kétéltűeket. Evolúciós kialakulását nem a téli hideg, hanem az évszakra jellemző táplálékhiány indukálta, épp ezért fontos a legtöbb állatnak minél több zsírt felhalmoznia. Az előrelátás az életben maradás záloga, a zsír az alvás állapotában energiával látja el a szervezetet, ugyanakkor a szervek működésének és elsősorban az anyagcsere drasztikus csökkenésének köszönhető, hogy fenntartható ez az inaktív állapot.

A tudatos energiamegtakarító stratégiának két jól elkülöníthető formája van, a torpor és a hibernáció. A torpor rövid ideig tartó, csökkent testhőmérséklettel és inaktivitással járó folyamat, ami gyakran napszakokra, például éjszakára redukálódik, a hibernáció pedig egy hetekig-hónapokig tartó nyugalmi állapot, ami korántsem azonos a normál alvással. Sokkal inkább beszélhetünk lelassult életfunkciókról, és ez az, ami miatt azt mondhatjuk, hogy a hiedelem ellenére a medvék nem alszanak a szó szoros értelmében vett téli álmot, ugyanis nem hibernálódnak, nem telelnek, csupán a viselkedésük változik meg. Bár szintén rengeteg zsírt halmoznak fel, sokkal éberebbek, mint a valóban hibernálódó sünök vagy mormoták, emellett testhőmérsékletük és szívverésük sem lassul le oly mértékben, mint az említett állatoknak. A medvék ezzel lecsúsznak a listáról, de máris itt vannak azok, akik tényleg komolyan veszik a téli álom fogalmát. (Az egyszerűség kedvéért nem teszünk különbséget a téli álom és az áttelelés között, de fontos megjegyezni, hogy míg előbbi inkább tekinthető valódi hibernációnak, utóbbi esetben az állat aktivitása hiába jóval alacsonyabb a megszokottnál, valójában nem merül mély álomba.)

Kattints galériánkra, és megmutatjuk azt a 10 állatot, amelyik a legtovább alszik téli álmot!

Az InStyle Men cikke.