Mi viszont most olyan filmalkotásokat gyűjtöttünk össze, amik minden deficitjük ellenére bírnak valamiféle művészi vagy hangulati többlettel, plusz bájjal, kedves esetlenséggel vagy legalábbis kiemelt helyet foglalnak el a cikk szerzőjének magánéletében. A lista természetesen szubjektív.

Showgirls

Annak idején a Rossz Film szinonímája volt, már azonban kapott némi kultikus – legalább zseblámpányi – dicsfényt. Szegény Elizabeth Berkley pályáját persze semmi nem menthette meg utólag, de némi elégtétel lehet számára, hogy az Elemi ösztön nyomán elkészült csöcsrázós, táncosnős-rivalizálós karriertörténetnek mára egész szép rajongótábora alakult ki.

Flinstones

Mindenki gyerekkori kedvenceinek, Frédinek, Béninek és népes családjának emlékét sikerült összezúzni egy bénácska élőszereplős filmmel, sőt, kettővel is – mit tagadjuk, egyik rosszabbul sikerült, mint a másik. A B’52 slágere és John Goodman főszereplése azonban olyan összetevők, amik miatt, bevalljuk, mi fanyalogva bár, de annak idején mégis többször megnéztük.