Múlt héten voltam öregdiák-találkozón a gimnáziumomban, és ahogy beszélgettem a rég nem látott barátokkal, tanárokkal, rendre felmerült a téma, kinek hány gyereke van. Miután pedig mondtam, hogy nekem három lányom, akkor többször is megkérdezték, hogy „És lesz negyedik?” meg „Itt a vége, vagy még folytatjátok?” Én pedig szorgalmasan ismételgettem, hogy nálunk a három a történet vége, sem fizikailag, sem mentálisan, sem anyagilag nem lenne felelős döntés még egy gyermeket vállalni, így teljes a családunk. Őszintén? Néha még ez a három is soknak tűnik, de ezzel valószínűleg sokan hasonlóan vannak, nem véletlenül csökken egyre inkább a születésszám hazánkban. De hazafelé elgondolkoztam a dolgon, bekapcsolt az újságíró-énem és rákerestem, hány gyermeke született a legtermékenyebb nőnek.

27 szülésből 69 gyerek

A paraszti származású Valentina Vasziljev az interneten elérhető adatok szerint 1707-ben született, Feodor Vaszijev első felesége volt. 1725 és 1765 között, tehát mindössze 40 év alatt 69 gyermeke született. Rendben, hogy akkor nem volt még fogamzásgátlás, és gyakorlatilag sorban eshettek teherbe a nők, de a matek még így sem jön ki. Nem véletlen, hiszen Valentina és férje annyira termékenyek voltak, hogy egyetlen olyan terhessége sem volt az asszonynak, amelynek a gyümölcse csupán egy kisbaba lett volna. Állítólag 16-szor ikreknek, 7-szer hármas ikreknek és 4-szer négyes ikreknek adott életet! A csecsemők közül mindössze kettő halt meg kiskorában, 67-et felneveltek a férjével, Valentina pedig 75 éves korában hunyt el, ami az 1700-es években meglehetősen magas életkornak számított.

A Guinness-rekordok bekerülni csak komoly hitelesítési procedúra után lehetséges, szóval el kéne hinnünk, hogy a leírtak mind igazak. De azért mégis csak kételyek támadnak az emberben, ha belegondolunk, hogy egy hármas vagy négyes ikerterhesség mekkora rizikóval jár még manapság is – mind a babákra, mind az édesanyára nézve –, ha a várandósság alatt nincs szigorú orvosi ellenőrzés. Nem beszélve arról, hogy az ikreket (főleg a többszörös ikreknél) jelentős részét császármetszéssel segítik világra, ez a műtét pedig a 18. században pedig még finoman szólva sem volt bejáratott eljárás, az anyák és a kisbabák nagy része meghalt benne. De ebben a korban Oroszországban még egy rutin szülés is rizikósnak számított, a csecsemőhalandóság magas volt (25-40% között), és az anyák is ritkán éltek túl 9-10 szülésnél többet. Érthető tehát, hogy a szakemberek miért kérdőjelezik meg az egész sztori hitelességét.

Az alábbi galériában viszont olyan, szüléssel kapcsolatos világrekordokat olvashatsz, amelyeknek hitelességével kapcsolatban egy cseppnyi kétely sem merült fel:

Kép forrása: Wikipedia, Valentina Vassilyev