A pokol fogalma több síkon is értelmezhető, hiszen bár alapvetően vallási eredetű, pszichológiai, filozofikus vonatkozásban is szoktak rá hivatkozni. A pokol szót pedig gyakran használjuk teljesen világi értelemben a mindennapokban is, amikor például azt mondjuk, hogy „Pokoli volt az éjszakánk, fogzik a gyerek.” Ez a metafora természetesen abból ered, hogy a pokol az elképzelhető legrosszabb hely, ahova az ember kerülhet halála után. Bár kultúráként és vallásonként eltér, hogy pontosan meddig és hogyan szenvednek itt a lelkek. A katolikus hit szerint például ha valaki pokolra jut, az örökké a pokol tüzében ég, a buddhizmusban ezzel szemben többféle pokol létezik, és a szenvedés nem örökké tart, hanem a lélek vándorol. A skandináv mitológiában pedig Helheimnek nevezik a poklot, ami a halottak birodalma, és nem feltétlen gyötrelmes hely, csupán egyfajta árnyékvilág.

De hogyan is néz ki a pokol? Vizuális ábrázolásában meghatározó Dante Isteni színjátéka, mely a leghíresebb irodalmi mű a témában. Az itáliai költő a görög mitológiára és a keresztény elképzelésre alapozta leírását, ezért megjelenik a szenvedés és a tűz motívuma. Tölcsérszerűen felépülő, összesen 9, egyre szűkülő körre osztotta fel a poklot, a bejárata pedig szerinte a Golgota hegyén, Jeruzsálem mellett található. Ez abban gyökerezhet, hogy a Golgota jelentése koponyahely, mivel az ókorban kivégzések helyszínéül szolgált, és az evangéliumok szerint itt feszítették keresztre Jézust is. A vallási, történelmi és földrajzi kutatók azonban több más helyet is azonosítottak, amelyek természetes, földrajzi adottságaik miatt, vagy az ott történt események következtében a túlvilági szenvedés és büntetés szimbólumává váltak, így a pokol kapujaként is hivatkoznak rájuk.

A galériában ezeket a helyeket nézheted meg: 5 földrajzi hely, ami a pokol kapuja lehet!