Meddig tart és mitől függ a védettség, ha már átestél a koronavírus-fertőzésen?

Borítókép: Meddig tart és mitől függ a védettség, ha már átestél a koronavírus-fertőzésen? Forrás: GettyImages
Az már bizonyos, hogy a COVID-19 vírusfertőzésen átesettek szervezetében termelődött antitesteknek nemcsak a betegség legyőzésében van szerepük, hanem az újabb fertőzés ellen is védelmet nyújthatnak. Kérdés, hogy meddig és milyen mértékben. Egy friss kutatás pedig összefüggést talált a felépülés gyorsasága és a védettség időtartama között is.

Mennyi időre szól a védettség?

Abban már biztosak a szakemberek, hogy a koronavírus fertőzés súlyosságától függően különböző mennyiségben termelődnek ellenanyagok a beteg szervezetében és ezek a memóriasejtekkel együtt biztosítják a későbbi fertőzés elleni védelmet. Ám azt, hogy ez a védettség meddig tart és milyen fokú, még nem tudjuk pontosan. Míg egyes vírusok esetében a megfertőződést követő védőhatás akár egy életen át is kitart, a SARS-CoV-2 vírussal kapcsolatban még hiányosak az ismereteink.

Bizonyos szezonális náthát okozó koronavírusok ellen kialakult természetes ellenanyagok termelődése pl. néhány hónap után már teljesen lecsökken, esélyt adva így az újrafertőződésnek. Ugyanakkor pl. a SARS vírus ellen legmagasabb koncentrációban 3-4 hónap alatt kialakuló antitestek még 2-3 év múlva is kimutathatóak.

Van-e összefüggés a betegség súlyossága és a védettség között?

Kutatók egy csoportja nemrégiben olyan eredményre jutott, ami azt sugallhatja, hogy azok, akik gyorsabban felgyógyultak a fertőzésből, tovább maradhatnak védettek a vírussal szemben.

A Cell szaklapban megjelent kutatásban 92 személyt vizsgáltak, akik idén március és június között estek át a Covid-19-fertőzésen. Az alanyok közül öten kerültek kórházba a betegség következtében, a többiek általában enyhe tüneteket tapasztaltak. A tudósok a tünetek elmúltával vérmintákat gyűjtöttek, ezt követően pedig havonta megismételték a vérvételt és a teszteket. Körülbelül 100 napig követték egyebek mellett a vírusspecifikus immunglobulin G (IgG) ellenanyag szintjét, és megállapították, hogy míg a legtöbb egyénnél lényegesen csökkent az antitest szintje, az alanyok egy csoportjánál a kezdetben hasonló antitestmennyiség ellenére stabil vagy növekvő ellenanyagszintet találtak. Ezek a személyek rövidebb idő alatt tudták maguk mögött a betegség tüneteit, átlagosan körülbelül tíz nap alatt gyógyultak fel, szemben azokkal, akiknél a betegség tovább, körülbelül 16 napig tartott.

A kutatás megállapításai azt jelezhetik, hogy a hatékony immunválasz, ami a gyors felépülést eredményezhette, szerepet játszhat abban is, hogy mennyi ideig tart a védettség.

Lehet, hogy már többször is átestél évekkel ezelőtt koronavírus-fertőzésen?

A szakemberek felvetették annak a lehetőségét is, hogy a gyorsabban gyógyuló, majd később magasabb antitestszinttel rendelkező személyek között olyanok is lehetnek, akik korábban már átestek más típusú humán koronavírus-fertőzésen, és rendelkezhettek olyan immunsejtekkel, amelyek keresztreakcióba léphettek a SARS-CoV-2-vel.

Közben a Science oldalán megjelent kutatás arról számol be, hogy bizonyos fokú immunitás a SARS-CoV-2-vel szemben olyanok körében is előfordulhat, akik még nem estek át az új típusú koronavírus-fertőzésen. A pandémia előtt levett vérminták némelyikében ugyanis olyan antitesteket találtak, amelyek reagáltak az új típusú koronavírusra. Ennek lehetséges okaként a többi, megfázásos tüneteket okozó humán koronavírussal való találkozást nevezték meg. Mivel a szervezet nem alakít ki hosszan tartó védettséget ezekkel szemben, egy ember az élete során többször is áteshet hasonló megbetegedésen.

Felvetették, hogy minél többször betegedhetett meg valaki a már ismert, gyakorinak számító koronavírusok okozta fertőzésekben, annál nagyobb lehet a valószínűsége, hogy keresztreaktív antitestekkel rendelkezik, tehát olyan ellenanyagokkal, amelyek a SARS-CoV-2-vel is reakcióba lépnek.

Az eddigi vizsgálódások alapján úgy tűnik, hogy ez a gyermekek körében gyakoribb, és talán ez lehet az egyik oka annak, hogy esetükben összességében enyhébb a betegség lefolyása.

Mit jelenthet a fertőzés újraaktiválódása?

Már olvasható volt 111 dél-koreai eset elemzése, ahol a fertőzésen átesett betegek újrafertőződését írták le. Ez az eredmény azonban nem jelenti azt, hogy a jelenlegi járványt okozó vírus esetén ne működne a természetes immunizálódás.

Felmerült az is, hogy a gyógyulást követő teszt volt álnegatív, vagyis a beteg nem is vált valóban negatívvá. Esetleg a betegséget követően túl korán történt a tesztelés és még az eredeti betegséggel álltak szemben. Valószínűbb azonban az, hogy a betegek később a vírus egy mutáción átesett változatával találkoztak, és ez váltott ki újabb megbetegedést.

A kutatóorvosok szerint ez várható világszerte is. A fertőzésen átesetteket ugyanis elvileg semmi nem védi attól - hacsak nem a keringő ellenanyagaik változó mértékben -, hogy a mutált vírus miatt ismételten fertőzöttek, betegek ne legyenek.

Forrás: medicalnewstoday.com, cell.com, science.sciencemag.org

Milyen karácsonyra számíthatunk Covid idején? Katt a galériára!