Több tucatnyi nagy vegyészeti/gyógyszeripari vállalat és egyetem versenyez egymással, hogy megalkossa ezt az oltóanyagot; legalább négy közülük már az állatokon való tesztelésnél tart; az Egyesült Államokban a héten kezdtek el embereken (négy önként jelentkezőn) tesztelni egy vakcinamintát.

Ez egy elképesztően gyors eljárás a járványmegelőzés területén, és nagyrészt kínai tudományos erőfeszítéseknek köszönhető: sikerült levezetniük a Covid-19-et okozó génszekvenciát. Ezeket január elején osztották meg, így a kutatócsoportok azóta kitenyésztették a vírust és tanulmányozzák, hogyan települ be az emberi sejtekbe.

– mondta a BBC-nek egy járványszakértő, Dr John Tregoning.

Hogy működik egyáltalán egy vakcina?

Korábban is okoztak koronavírusok légzésproblémákkal összefüggő járványokat – az egyik, a Sars, Kínában történt 2002-04-ben, a másik, a Mers Szaúd-Arábiában 2012-ben. Mindkét esetben elkezdődött koronavírus elleni oltás kifejlesztése, amelyeket egy amerikai, Maryland állambeli cég „újrahasznosít” és nemsokára tesztelni kezdi önkénteseken.

A Sars-CoV-2 vírus (ez a koronavírus teljes neve) génanyaga 80-90%-ban megegyezik a Sars-t okozó víruséval. Ezért a kifejlesztett vagy kifejlesztés alatt álló vakcinák is hasonló alapelven működnek: kis mennyiségben juttatják be a vírust a szervezetbe, hogy rávegyék azt az antitestek termelésére. Az antitest egyfajta immunmemória, amely ha egyszer működésbe lépett, később könnyen mobilizálható, amennyiben az ember ismét találkozna a vírussal.

A gyengített vírusnak megvannak a hátrányai: megbetegíthetik azt, aki megkapja. Néhány mostani farmakológiai projekt ezért újabb technológiákat alkalmaz. Az egyik közülük a rekombináns vakcina, amely kivonja a vírus felületén levő fehérjetüske genomját és egy baktérium vagy élesztő genomjába illeszti azt be, ezzel arra késztetve a baktériumot, hogy nagy mennyiségű fehérjét válasszon ki magából. Megint más eljárások a fehérjét megkerülve magából a genetikai felépítésből készítenek vakcinát.

Hogy néz ki egy emberen végzett vakcinateszt?

A klinikai tesztek kötelező előzményei a forgalomba hozatalnak, és általában három fázisból állnak. Az első fázisban néhány tucat egészséges önkéntes vesz részt: rajuk azt tesztelik, hogy a készítmény biztonságos-e, vannak-e mellékhatásai. A másodikban, amiben már néhány százan vesznek részt, leginkább a betegséggel fertőzött területekről, azt derítik fel, milyen hatékony a vakcina. A harmadik fázis ugyanaz, mint a második, csak ebben már ezrek vesznek részt. De eddig a harmadik fázisig csak nagyon kevés vakcina jut el.

Miért bukik el olyan könnyen egy vakcinateszt?

Különböző okai lehetnek annak, hogy egy hónapokon át fejlesztett vakcina nem megy át a klinikai teszteken. Előfordulhat, hogy a kísérleti alanyok különböző nem várt tüneteket produkálnak, mint ahogy az is, hogy a vakcina egyszerűen nem hatékony, és ez a két jelenség egyszerre is felléphet. A gyógyszeripari cégek közül azoknak, amelyek korábban már sikeresen teszteltek hasonló betegségek megelőzésére szolgáló készítményeket, könnyebb dolguk van. Ugyanakkor a Sars-CoV-2 újfajta kórokozó, és ezeket az új eljárásokat, amikről fentebb beszámoltunk, kevesen tesztelték. Ezért viszonylag szűkös a lehetőség arra, hogy „meg lehessen sürgetni” a tesztfolyamatokat.

Na de akkor mikor lesz vakcina?

A legtöbb vakcinológus egyetért abban, hogy 18 hónap kell, mire a koronavírust megelőző oltás bárki számára hozzáférhető lesz. Már ez is elképesztően gyors menet lenne amúgy, bár Trump elnököt, aki a 2020 őszén esedékes amerikai elnökválasztás előttre követelte a vakcinát, ez nem elégíti ki.

Ám itt még egy probléma merül fel: amikor kész lesz az oltóanyag, akkor óriási mennyiség kell belőle. A Covid-19-et fejlesztő gyógyszercégeknek egyszerűen nincs kapacitásuk arra, hogy ilyen sokat legyártsanak. És ez még nem minden. „Egy olyan vakcinát beszerezni, ami biztonságos és hatékony, a legjobb esetben is egyharmadrészét teszi ki azoknak a folyamatoknak, amikre szükség van egy globális immunizációs programhoz – mondja a Guardiannek Jonathan Quick, amerikai egészségszakértő, a The End of Epidemics című könyv szerzője. – A vírusbiológia és a vakcinafejlesztés hatékonyan korlátozhatja egy kórokozó terjedését, de a politika és a gazdaság sokkal fontosabb gátló tényezők.

A vakcináknak ugyanis el is kell jutniuk azokhoz, akiknek szükségük van rá. Ez még egyes országokon belül is probléma, hát még az országok között. Egy járvány egyértelműen azokat az országokat sújtja a legjobban, amelyeknek a leggyengébb lábakon áll az egészségügyi ellátórendszere. Másfelől bizonyos készítményeket olyan monumentális gyógyszergyárakban állítanak elő, mint India, amely simán dönthet úgy, hogy előbb a saját 1,3 milliárdos lakosságát teszi immunissá, és csak aztán exportál külföldre.

A WHO többek között azért létesült, hogy a gyógyeljárások egyenlően oszoljanak el a világban, és létezik egy vakcinaszövetség is, a Gavi, amely kreatív finanszírozási megoldásokkal állt elő, hogy a szegényebb országoknak is jusson az ellátmányból. De minden járvány más, és egyetlen országot sem köteleznek a WHO javaslatai.

Érdemes-e egyáltalán vakcinát gyártani?

A járvány a szakértők szerint minden bizonnyal tetőzik és lecseng majd, mielőtt egy vakcina hozzáférhető lesz. De így is számtalan életet is megmenthet egy oltóanyag, különösen akkor, ha a vírus újra meg újra felbukkan, ahogy az influenza is szokott. Addig is a legfőbb reményünk abban van, hogy lelassítsuk a fertőzés terjedését, amíg lehet. Moss kezet, maradj otthon.

Nézd meg ezt a galériát is: