Pillepalackok, nehéz kérdések – idd vagy ne idd az üveges vizet?

Borítókép: Pillepalackok, nehéz kérdések – idd vagy ne idd az üveges vizet? Forrás: getty images
Csapvíz, palackozott víz, kevés víz, sok víz. A víz lételemünk, nem hiába folyik a csapból is, de mennyit, mikor, és hogyan igyunk? A hangsúly nem csak ezeken kellene legyen...

Az új őrület, a nyers víz, vagyis forrásvíz fogyasztása, amit Kaliforniában a legújabb trendnek köszönhetően előszeretettel kortyolgatnak – és miután ez nem tisztított, tele lehet baktériumokkal is. Ugyan hozzánk még szerencsére nem jutott el ez a trend, de ha így lesz, mindenki döntse el maga, mivel szeretné mérgezni a szervezetét. Az azonban, hogy mivel mérgezzük a bolygót, már nem csak ránk tartozik!

Valamikor a '70-es évek közepén jelentek meg az első palackozott vizek Franciaországban – igaz, akkor még zöld üvegekben árusították őket. Később ezeket váltották fel a jóval könnyebb, eldobható műanyagpalackok, miközben a legtöbb országban iható, jó minőségű víz folyik a csapból. Akkor miért is emeled le nap mint nap újra és újra a boltok polcairól a palackozott vizet?

Forrás: getty images

Ha a most következő sorokat elolvasod, remélem, kétszer meggondolod majd, hogy a következő flaskát betedd-e a kosaradba – legalábbis ha jót akarsz magadnak, a környezetednek és emellett a pénztárcádnak is.

Következzenek a szomorú tények!

  • Egyetlen palack víz előállításához háromszor annyi vizet használnak fel, mint amit az üvegbe beletöltenek.
A PET-palackok gyártása során évi 17 millió hordó olajat használnak el. A víz kinyeréséhez, kezeléséhez és szállításához pedig újabb évi 50 millió hordót.
  • A szállítás során a kamionok kipufogógázai szennyezik a levegőt, ahogyan a palackok előállítása során keletkezett vegyi anyagok is.

  • A PET-palackok 80 százaléka a szeméttelepen végzi – miközben újrahasznosíthatók lennének.

  • A flakonok 500-1000 év alatt bomlanak le, addig pedig mérgezik a földet és a vizeinket.

  • Az Ocean Conservancy (Óceán Felügyelőség) jelentései szerint, a nejlonszatyrok mellett ez a leggyakrabban előforduló szemét az óceánok partjainál.
  • Becslések szerint a legyártott műanyagok közel 10 százaléka az óceánokba kerül, ami azt jelenti, hogy egy átlagos 1,6x1,6 kilométeres területre nagyjából 46 ezer műanyagdarab jut.
Egy kutatás szerint az óceáni madarak fiókái tízszer nagyobb mennyiségben kapnak műanyagdarabokat szüleiktől, mint rendes táplálékot.
  • Mivel a só feldarabolja a műanyagokat, nemcsak a nagyobb, hanem a kisebb élőlények szervezetébe is bejutnak, így a halakon, rákokon, és egyéb tengeri herkentyűkön keresztül a mi szervezetünkbe is bekerülnek.

  • Egy palack víz ára – még ha a legolcsóbb fajtával számolunk is – százszorosa a csapvíz árának, ami még így is alacsony ár ahhoz képest, hogy mit fizet meg helyettünk a természet.