Volt egy pici, elvarázsolt vidék Olaszországban, sokáig elzárva a kíváncsi idegenektől. Egy hosszú, öblökkel tarkított tengerpart, melyet hatalmas hegyek öveztek. A hegyek lábánál, a tengerparti sziklákra épült hajdani városkák csendes nyugalomba burkolóztak. Az itt lakók a meredek hegyoldalakon szőlőt termesztettek, vagy a tengeren halásztak.

Ide sokáig csak hajóval lehetett eljutni, majd jóval később vonattal. Aztán az Öt Föld, azaz Cinque Terre híre szép lassan elterjedt a világban, és ez a gyönyörű vidék a nemzetközi turizmus egyre vonzóbb célpontjává vált.

Tavaly júliusban jártam Cinque Terrén. Sose tegyél ilyet! Főszezonban már annyi a turista, hogy nem látni a fától az erdőt, vagyis az emberektől a táj és a városok szépségét. Viszont májusban érdemes itt hegyet mászni, vagy szeptemberben a tengerben fürödni. Nézd meg, milyen szépséges helyről van szó!