Megjelent a nyári Éva Magazin! Kattints ide, hogy megtudd, hol szerezheted be! ITT pedig akár online is megvásárolhatod!

A pandémia kirobbanása utáni hónapokban (sőt, években!) alig vártuk, hogy újra kinyissanak a kedvenc éttermeink, színházaink, ismét koncertre járhassunk, búcsút inthessünk a kötelező másfél méteres távolságtartásnak és a maszkokat is szerettük volna mielőbb a fiókok mélyére süllyeszteni. Akad azonban egy olyan is a koronavírus miatt bevezetett intézkedések között, amelynek sokan kifejezetten örültünk: ez pedig nem más, mint a home office munkavégzés.

Bár kényszermegoldásként indult, hamarosan beigazolódott, hogy számtalan pozíciót irodán kívül is könnyedén, illetve tökéletesen be tudunk tölteni, ezért a cégek többsége ma is engedélyezi, hogy az alkalmazottaik otthonról dolgozzanak – akár részben, akár hibrid megoldásban. A Fundamenta 2024-ben publikált kutatása szerint Magyarországon a tavalyi évben a munkavállalók háromtizede legalább alkalmanként távmunkában látja el feladatait, és azok, akiknek erre kevésbé volt lehetőségük, szeretnék, ha ez megváltozna: 55 százalékuk azt mondja, örülne, ha a home office elérhető lenne számukra.

NE SZÓLJ SZÁM, NEM FÁJ A FŐNÖKÖMNEK?

A távmunka térhódítása természetesen azon pozíciók esetében jellemző a leginkább, amelyekhez pusztán egy laptop és megbízható internetkapcsolat kell: amennyiben ez igaz a mi szakmánkra is, tulajdonképpen tényleg bárhol dolgozhatunk, például a kedvenc kávézónkban, egy közösségi irodában (coworking space), de ágyban fekve, vagy akár külföldön, üdülés közben is. Ez lehet az oka annak, hogy világszerte új trend hódít az otthoni munkavállalók között: ez az úgynevezett „hush trip”, vagyis olyan utazások, amelyekről a beosztottak egyáltalán nem szólnak a feletteseiknek, eltitkolják a hollétüket, nem jelzik, hogy teendőiket például külföldről, mondjuk a tengerparton ülve, koktélozás közben végzik el. Munkaidőben éppen úgy elérhetőek, mint máskor, viszont nem számolnak be arról, hogy pontosan hol is töltik el azt a bizonyos nyolc órát a feladataikkal – különösen akkor nem, ha a munkavégzés helye kifejezetten meg van határozva a munkaszerződésükben.

RELAXÁLÁS RETTEGÉSBEN

Azok, akik elhallgatják a tényt, hogy átmenetileg áthelyezik az irodájukat otthonról, gyakran arra hivatkoznak, hogy a környezetváltozás javítja a mentális jóllétüket, az életminőségüket, és alapvetően kiiktatja a képletből azt a félelmet, hogy a felettesük visszautasítja a kérésüket a szabadságot vagy a helyszínmódosítást illetően.

Ez azt is (előre)jelezheti, hogy nem érzik annyira biztonságban magukat, a pozíciójukat a cégnél, ami viszont hosszú távon a mentális egészségük rovására mehet – viszont a másik oldalon a lebukástól való rettegés óriási stresszfaktor lehet, különösen akkor, ha más időzónába érkezik valaki, megbízhatatlan az internetkapcsolata, továbbá bármikor számíthat arra, hogy váratlanul, az utolsó pillanatban behívhatják őt az irodába egy meetingre. A felsoroltak miatti szorongás pedig éppen abban akadályozza meg a csendben utazókat, hogy a munka mellett kikapcsolódhassanak és relaxáljanak – így végső soron értelmét is veszítheti a kirándulás, holott a szellemi felfrissülés nélkülözhetetlen abban, hogy kreatívan, energikusan, produktívan dolgozhassunk.

TITOKBÓL TRAGÉDIA?

„Érdemes feltenni a kérdést, miként jut valaki arra a döntésre, hogy titokban utazzon el? – veti fel Barna Eszter munkapszichológus, life és business coach. – A távmunka valóban nem feltételezi azt, hogy otthon kell ülnünk, és igen, lehetünk például egy kávézóban is, de a hush travel esetében a hangsúly az elhallgatáson van, vagyis ez a kiruccanás igazából valamilyen okból kifolyólag nem legális. Miért nem sikerült beszélnie erről az adott illetőnek a vezetőjével? Úgy érzi, nincs erre lehetősége? Fél attól, hogy nem engedik el, esetleg nem akar, nem tud szabadságot kivenni?”

A szakértő kiemeli, bármi, amit nem lehet elmondani (jelen esetben egy főnöknek), az belső feszültséghez vezet, ami végül a munka és a vakáció rovására mehet. „Így nem lehet igazán kikapcsolni, nem lesz minőségi az idő, amit egyébként pihenésre szántak, pedig az utazás lényege az, hogy az ember feltöltődjön, a családjára, a barátaira vagy a párjára fókuszáljon. Ráadásul ha kiderül, hogy valaki bejelentés nélkül dolgozik például más országból, az bizalomvesztést eredményez munkáltatói szempontból.”

Eszter tehát egyáltalán nem javasolja, hogy felüljünk a hush travel trendhullámra, inkább az őszinte, nyílt kommunikációra biztat mindenkit. „Amennyiben pszichológiailag biztonságos munkahelyen dolgozik valaki, és a vezető megfelelő légkört alakít ki, akkor ezt egyértelműen meg lehet beszélni, az igényeinknek, szükségleteinknek bátran hangot adhatunk.”

A cikk folytatása a legújabb Éva Magazinban olvasható! Már kapható!

Ha pedig "legálisan" nyaralnál, és pénztárcádat is kímélnéd, pörgesd végig a galériánkat: