Miért fordul önmaga ellen egy tinédzser? – Versényi Anna pszichológus válaszol

vagdosás,farcolás,önagresszió,Versényi Anna
Forrás: Versényi Anna

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

N

Napokban jelent meg a Karcolások című könyv, ami a főleg tinédzser korra jellemző „vagdosásokról” szól, amikor – jellemzően tinilányok – metszéseket ejtenek a csuklójukon. A művészeti terápiával is foglalkozó Versényi Annával beszélgettünk, aki könyvével főleg a szülőknek kíván tanácsokat adni.

Az első gondolatom az volt a témáról, hogy a vágásnyomokat nehéz rejtegetni, tehát elvileg gyorsan fény derülhet a problémára és a szülő közbeléphet.
Tapasztalatom szerint szelektív, hogy a gyerekek mikor, kinek mutatják meg a sérüléseket. Eset és személyiségfüggő a dolog. Volt példa arra, hogy teljesen titokban tartotta a gyerek hónapokig (combon ejtett vágásokat), de arra is, hogy nyilvánosan, teátrálisan tette. Gyakoribb, hogy kortársak tudnak róla, a szülők felé titkolják. Ennek egyik oka, hogy a „trend” a kortársak irányából jön, ott elfogadott (sőt támogatott), a szülő reakciójától viszont tartanak.

Az alcímben olvasható, hogy a könyvet szülőknek írtad. Kamaszok tehát nem is tudják használni?
Az ajánlás elsősorban szülőknek szól. Természetesen szélesebb olvasóközönség számára is hasznos, említettem a pedagógusokat is, de nagyobb, kamaszkorú gyerekek maguk is forgathatják. Sőt, tanárok osztályfőnöki órán akár fel is dolgozhatnak egy-egy történetet, vitatkozhatnak, elmondhatják a véleményüket. Családban is lehet beszélgetés, véleménycsere tárgya, kiindulási pontja.

Azt mondod, hogy az az utóbbi években terjedőben van a vagdosás mint feszültségoldás… Lehet azt mondani, hogy míg tíz éve elvétve tapasztaltak a szakmabeliek ezt a jelenséget, és mára afféle trend lett?
Így van, tíz éve gyerekotthonokban, zárt közösségekben fordult elő (falcolás néven), s ma mondhatjuk, hogy trenddé vált a kamaszok körében.

Ha igen, akkor mekkora szerepe van ebben a populáris kultúrának, bizonyos filmeknek, akár klipeknek? Vagy annak, hogy máshol az ingerküszöb, ma már kamaszok is tetováltatnak stb…
Az irányzat elterjedésében nagy szerepe van a közösségi médiának is, a megváltozott ingerküszöbnek is. Két példát mondanék erre. Az egyik, hogy a kamaszok szeretnek kortárs közösségek elfogadott tagjaivá válni, s ez lehet egy olyan online közösség is, ahol az önsértés menő, így kommunikálják „világfájdalmukat” erről képeket osztanak meg egymással. A képek pedig akkor kapnak elismerést, ha hatásosak. Azaz minél sokkolóbb, annál több a figyelem. A filmek és klipek ráerősítenek erre, hiszen ott a követés, utánzás is szerepet kap. Az ingerküszöb változása is több területen megfigyelhető. A könyvben hozok több példát erre. A lányoknak nem elég egy előnyös fotó, feltűnővé kell tenni, akár manipulálni, minél többet megmutatni, hogy kitűnjön a tömegből. Ezt jutalmazzák, ez menő. Ha szomorú, nem elég ezt arckifejezéssel kommunikálni, nyomatékot kell adni az együttérzésért.

Versényi Anna,farcolás,vagdosás
forrás: Facebook

Versényi Anna szerint tíz éve az ún. vagdosás gyerekotthonokban, zárt közösségekben fordult elő, s ma mondhatjuk, hogy trenddé vált a kamaszok körében.

Miért jellemzőbb a vagdosás inkább a lányokra, mint a fiúkra?
A fiúk gyakrabban fejezik ki az indulataikat nyílt agresszióval, ami verbális is lehet. „Odavágok, beszólok…” A lányok inkább elfojtják, „nem adják ki a feszültséget” azonnal, s az más úton tör elő. Lányokra jellemzőbb, hogy a kamaszkori érzelmi sérülékenység időszakában társas támogatást igényelnek. Az említett ingerküszöb-változás is szerepet játszik abban, hogy már nem elég a „barátnők vállán kisírom magam” módszer, a barátnők figyelmét is úgy vonja magára adott esetben egy kamaszlány, hogy összevagdossa a karját.

Mi az, ami az általános motívumokon túl (befelé fordulás, vagy a konkrét vagdosásokon stb.) gyanús lehet a szülő számára, hogy valami nincs rendben a gyerekkel…
Összeállítottam egy listát ezekről az árulkodó jelekről megemlítve, hogy a kamaszkor természetes velejárója is lehet egy-egy eleme, de ha ezek mértéke jelentős, ill. feltűnő a hirtelen változás, szokatlan viselkedés (pl. érdeklődéshiány, izolálódás, önmaga leértékelése), érdemes komolyabb problémára gyanakodni.

Szépíró is vagy, könyveid is jelentek meg. Volt, hogy elbeszélés született egy-egy történetből?
Természetesen törekedtem arra, hogy ne csak kollégák számára élvezhető szakkönyv szülessen, hanem olvasmányos könyv a témából. Megtartottam az önsegítő könyv jellemzőit, de akár novelláskötetként is felfogható az írás. Elbeszéléseket, novellákat rendszeresen írok, publikálok (A Kulter, Liget Műhely felületén például), az említett összegyűjtött esetekből inkább egy-egy karaktert, szituációt használtam fel.

Alapvetően tinédzserekkel foglalkozol a könyvben, nyilván úgymond sokat láttál, és nem lepődsz meg semmin, de mi az, ami már egy 30 pluszosnak is nehezen érthető meg a mai tinik világából?
Azt hiszem, nem tudnak már meglepni semmivel (a tragikustól a döbbenetesig mindenféle emberi megnyilvánulással találkoztam már), hiszen a személyiség tényezői, a megküzdési módok, reakciók nem trendfüggők. Inkább a megjelenési formák változnak. Gondolok itt a közösségi oldalak trendjeire, technikai lehetőségekre, az állandóan változó szlengre, amit már a fiatalabb szülők sem tudnak mindig követni. Gyakran – a könyvben is kitérek erre – kérem, hogy mutassák meg,mit kedvelnek, legyen az zene, játék, csoport, TicToc, menő youtuber, akit követnek. Mondhatom, ez folyamatos tanulást igényel a részemről is, a szülők részéről is.

Karcolások,Versényi Anna,farcolás

A Karcolások című kötet borítójának egy részlete

A könyv átfogóbb, mint hogy a vagdosás legyen az origója, hiszen benne van a cyberbullying, a net hatása, és egy sor kortárs hatás, szóval, hogy nem gondoltál arra, hogy rögtön egy generációs körképet mutass meg?
A könyv fókuszában az önsértés áll, ennek a mai vonatkozásaira fókuszáltam. Sok az átfedés, hiszen nem lehet ezt a jelenségei izolálni az említettektől. Más említett jelenségekről már több szakember írt, azonban a „vagdosást” még nem állította fókuszba senki, ill. nem tudok róla. Szaklapokban, újságcikkekben természetesen fellelhető anyag róla. Ezért koncentráltam erre a – veszélyeket is magában hordozó – trendre.

Jellemzően csak olyan családokban fordul elő a vagdosás, ahol nem figyelnek oda a gyerekre, vagy maga a vagdosás ennél bonyolultabb jelenség?
Kezdetben jellemzőbb volt, ma már kiterjedtebb, hiszen divatjelenség lett. Általánosságban azért elmondható, hogy az érzelmi biztonság, kötődés, nyílt kommunikáció a családon belül csökkenti az előfordulás lehetőségét.

Olvasd el ezt is!

Foglalkozol művészeti terápiával is, mennyire működik ez az eljárás pont ezekre az önagresszív jelenségekre?
Jó tapasztalatiam vannak e téren. Természetesen nincs csodamódszer, változó, hogy kinél milyen módszer eredményesebb. Képzőművészet és irodalomterápiával is foglalkozom, több példát is tudnék hozni ezeknek a hatékonyságáról. A legutóbbi példám, amikor a gesztusfestést kombináltuk verbálisan nehezen kommunikáló, szorongó tinédzsernél írással. Azóta vagdosás helyett maga is készít otthon ilyen képeket, leír egy-egy szót, mondatot, s ragaszt, fest, képkollázsokat készít hozzá. Érzelmileg telített, érdekes képeket hoz magával, amiket megbeszélünk.

Tovább olvasok
Kép
Mi a trükk? Hogyan lesz egyformán sült a tükörtöjás sárgája és fehérje?

Nem ez az életem legfontosabb kérdése ugyan, de azért időről-időre elmerengtem rajta, miért fog ki rajtam egy egyszerű tükörtojás? Sok mindent kipróbáltam, míg végre rájöttem a tuti trükkökre.

Kép
Ezt mondja most a tudomány az idegesítő maszkviselésről

Egy friss tudományos kutatás valószínűsíti, hogy az arcmaszk viselése hozzájárul ahhoz, hogy még ha elkapjuk a koronavírust, akkor is kevesebb tünettel, vagy tünetmentesen úszhassuk meg a betegséget.

Kép
Miért is ne lehetne növényi alapú a palacsinta és a gofri?

Ez a vegán alaptészta hajdina liszttel és banánnal készül, egy kevés fahéjjal és vaníliával. Hidd el, megér egy misét!

Kép
Szoptatás a buszmegállóban és más mulatságos rajzok az anyaságról

Amikor még a vécén sincs nyugtod. Amikor hajnalban ébred, de csak hétvégén. Amikor titokban csokit eszel, nehogy észrevegye. Ismerős?

Kép
Mégis, hány különórára járjon a gyerek? És ki viszi el őt oda?

Ahogy elkezdődött a tanév, jól betábláztam a gyereket – meg magamat is. Aztán egy kicsit visszavettem. Elmesélem, miért.

Kép
Ezért olyan fontos, hogy hintázzon a gyerek!

Tudtad, hogy a hintázás sokkal több annál, mint egy remek szórakozás? Komoly fejlesztő hatással is van a kisgyermek mozgásfejlődésére, az egész idegrendszerére. A ritmusos mozgás ráadásul nyugtat és kikapcsol; lehetséges, hogy ezt keressük felnőttként is, egy hintaágyban ringatózva.

Kép
Palya Bea: „A gyászév kemény volt. De a végén újjászültem magam”

Mindig képes felállni a föltdről, a krízishelyzetekből értéket teremt. Megénekli az emberi örömöt és fájdalmat, terápiát nyújt hallgatóinak. A szeptember 24-i Éva Psziché Esten elmeséli, hogyan épült újjá a gyászfolyamat után, és miként válhatunk mi is áldozat helyett életünk hősévé.

Kövess minket

ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin

Előfizetés

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem