Most pedig Orsi felidézi élete leghülyébb napját

lány,meglepődés
Forrás: Getty Images

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

U

Ugye ismered az érzést, amikor valaki lelkesen rád köszön, és neked fogalmad sincs, ki a csuda az? Orsi hasonlóképp járt, de van még egy csavar a történetben…

A macskaszart lapátoltam egy műanyag zacskóba, amikor visított a csengő. Felnyögtem. Miért időzít mindig ilyen hülyén a postás, a Jehova tanúja, akárki? Félretoltam a macskát, aki körbe-körbe járkált, mint egy kerengő dervis – azonnal ki kell próbálnia a tiszta almot –, tessék-lássék kezet mostam, egy perc alatt úgyis lerázom az érkezőt, átveszem a levelet, elhajtom, lekaratézom, mindegy, nyugodt délutánt szeretnék.

Vadidegen férfi állt az ajtóban. Amikor meglátott, olyan széles mosoly villant a képén, mintha pénzeszacskót ráztak volna meg az orra előtt.

– Orsi? – kérdezte orrhangon.

Bizonytalanul bólintottam, és arra gondoltam, legalább a macskaszaros lapátot letehetném, amit a kezemben felejtettem. Semmire nem hagyott időt, a karomba omlott, és úgy magához szorított, hogy azt hittem, összeroppannak a bordáim.

– Orsikám! Hát ezer éve!

Álltunk az ajtóban, én teljesen lefagyva, ő meg lapogatott, emelgetett, mint focista a csapattársát gólörömnél. Meghitt összekapcsolódásunknak az egyik szomszéd is szemtanúja volt, aki épp akkor indult bevásárolni, de néhány másodpercre megállt megcsodálni a szívszorító találkozást.

Fogalmam se volt, ki ez az ember.

Végre elengedett, a testemet legalábbis, viszont az arcomat morzsolgatni kezdte, mint a kisgyerekeknek, és közben ömlött belőle a szó.

– Felhívtam a szüleidet, ők adták meg a címedet. De jó látni! Ilyen kicsi voltál, amikor utoljára találkoztunk! – és mutatott egy húszcentis méretet.

Ragyogott, gagyogott, gesztikulált, aztán beviharzott a lakásba. Azonnal megtelt vele az előszoba. Kortalannak látszott, madárszerű arca és kifogástalanra pucolt, hegyes orrú cipője volt, ódivatú kabátja, fején svájci sapka. Miközben lehámozta magáról a cuccokat, a macska rémülten menekült előle a fürdőbe – jól tette, különben biztos őt is megöleli –, majd lezöttyent a kanapéra, és lelőhetetlenül pörgette tovább a róla szóló népmesét.

Néhány percen belül megtudtam, hogy messziről látogatott haza, eddig nem tehette meg, annyi munkája volt, ő ugyanis nagyon fontos beosztásban dolgozik, de most hosszabb szabadságra küldték, no nem azért, mert valami baj lenne vele, a kenyéradó gazdák nagylelkűségéről szól a döntés, pihenj Csárli, mondták neki, mert őt ott mindenki csak Csárlinak szólítja, nem Karesznak, szóval Csárli, rád fér a lazítás, éveket adtál nekünk az életedből, ideje, hogy valamit visszafizessünk neked. Úgyhogy felkerekedett és a fővárosba jött szerencsét próbálni, még nem tudja, meddig marad, mindenesetre felkeresi a rokonait és rég nem látott ismerőseit, barátkozik, szomszédol, újraépíti a kapcsolati tőkét, mert lehetséges, hogy most hosszabb ideig él itthon, az ember meg ne legyen egyedül, mint az ujjam, nem igaz? Ha nem gond, picit ellakna nálam, látja, elég a hely, és a macskákat is szereti, igazán nem fog zavarni, néhány hét és továbbáll, mert ő olyan, mint a szabadság vándora a Rózsi dalában, sehol nem bírja sokáig, tovább röppen, mint a madár. A madarakról jut eszébe, kicsit éhes, meg valami koffein is jól jönne, nagy kérés, hogy hozzak neki egy kis kávét és harapnivalót?

Kiszédelegtem a konyhába, összeütöttem egy neszkávét, s mivel hamuba sült pogácsám épp nem volt kéznél, pirítottam kenyeret.

Vajat, körözöttet raktam mellé, s közben volt időm gondolkodni. Néhány éve rám köszönt egy tökrészeg lány valami vidéki koncerten, legalább 5 percet traccsoltunk, és máig bánom, hogy nem mertem megkérdezni: honnan a bánatból ismerjük mi egymást? Most ugyanez gomolygott a fejemben, csak sokkal sürgetőbben. Az udvariasság nem megvetendő erény, de ha nem tudom meg villámgyorsan, ki ez a Csárli, életem végéig itt marad.

Megköszönte a kiszolgálást, a pirítós összemorzsálta a szőnyeget, a kávé kilöttyent a díványra. Észre se vette.

– Szóval – krákogtam, kihasználva a pillanatnyi előnyt, amit a szájba tömött kenyér élvezete jelentett. – Mit is mondott...

– Tegezz, tündérem, hisz egyidősek vagyunk! – harsogta vidáman.

– Szóval mit is mondtál, milyen kapcsolatban vagyunk mi?

– Hát a szüleid, drágaság, ők voltak az én segítőim! Rengeteget jártam hozzátok, drága édesapád a legjobb barátom volt!

– Mikor volt ez?

– Mikor, mikor… tíz éve? Tizenöt? Még iskolába jártál. Hihi – kuncogott –, emlékszem, édesapád korrepetált matekból, és sose volt türelme hozzá… ezek a mérnökemberek már csak ilyenek.

– Az édesapám nem mérnök – jegyeztem meg rezignáltan. Döbbenten elhallgatott.

– Akkor micsoda?

– Ingatlanokkal kereskedik.

Olvasd el ezt is!

Karesz mélyen elgondolkodott a hallottakon.

– Ferinek hívják... – kockáztatta félénken, én azonban megráztam a fejem.

– Rudolf.

– Hajjaj – vakarta meg a füle tövét. Egészen úgy festett, mint egy elbizonytalanodott csóka. – Ez hogyan lehetséges?

– Mondjuk úgy – kezdtem a magyarázatot, mivel sejteni kezdtem, mi történt –, hogy ez a nyolc a. A nyolc bében is lakik egy Orsolya, közvetlenül mellettem. Igaz, őt Kovácsnak hívják, nem úgy, mint engem.

– Kovács. Ez az – Karesz komótosan megitta a kávéja utolsó cseppjeit. – Ő az én emberem.

Nem köszönte meg a kiszolgálást, felpattant, és a maradék morzsát lesöpörte az öléből. Kapta a hátizsákját, szó nélkül kiment az előszobába, és miközben felvette a haragoszöld kabátot, szemrehányó pillantást vetett rám.

– Miért lakik két ugyanolyan nevű egymás mellett? Tisztára összezavarják az embert.

Álltam még egy darabig a nyitott ajtó mellett, takarásban, hallottam a csöngetést, és mélységesen sajnáltam a gyanútlan szomszédot, aki még nem sejti, hogy hamarosan rászabadul a vis maior.

– Orsikám! Hát ezer éve!


Nézd meg ezt a galériát is!
28 mém olyan helyzetekről, amikről mindenki azt hiszi, hogy csak vele történhetnek meg

Nézd meg a galériánkat>28 kép
Röhögtél ma már? 28 „ez is csak velem történhet meg” mém
Tovább olvasok
Kép
Ezért olyan fontos, hogy hintázzon a gyerek!

Tudtad, hogy a hintázás sokkal több annál, mint egy remek szórakozás? Komoly fejlesztő hatással is van a kisgyermek mozgásfejlődésére, az egész idegrendszerére. A ritmusos mozgás ráadásul nyugtat és kikapcsol; lehetséges, hogy ezt keressük felnőttként is, egy hintaágyban ringatózva.

Kép
Palya Bea: „A gyászév kemény volt. De körülbelül egy év után újjászültem magamat”

Mindig fel tud állni, minden krízishelyzetből értéket teremt. Megénekli az emberi örömöt és fájdalmat, terápiát nyújt hallgatóinak. A szeptember 24-i Éva Psziché Esten elmeséli, hogyan épült újjá a gyászfolyamat után, és miként válhatunk mi is áldozat helyett életünk hősévé.

Kép
Napi horoszkóp szeptember 21.: az Oroszlánokban érik a váltás gondolata, a Szüzek hálásak a jelenlegi helyzetükért

A hét első munkanapján is érdemes elolvasnod a horoszkópod, hisz ismét izgalmas üzenetek várnak!

Kép
Petőfi és Szendrey Júlia zaklatott szerelme és a Szeptember végén

A 26 éves Petőfi Sándor és a 18 éves Szendrey Júlia 1847 szeptemberét Koltón töltötte a Teleki-kastélyban. A költő feltehetőleg gyakorta bámult ki nászutas lakosztályuk ablakából a vadregényes tájra, s mintegy mellékesen megírta a magyar irodalom talán legszebb szerelmes versét, a Szeptember végént.

Kép
Mosás 26 forintból? – Leteszteltem az Ecoegget

Mióta először hallottam róla, azóta ki akartam próbálni. Alig vártam, hogy a betárazott mosószerem elfogyjon, és cipekedés nélkül szerezhessem be az Ecoegget, ami rengeteg fantasztikus dolgot ígért!

Kép
3 dögös avokádós szendvics recept reggelre

Képtelenek vagyunk megunni az avokádót, és nem is akarjuk, hiszen számtalan fantasztikus hatása van a szervezetre. Mutatunk is 3 avokádós toast receptet, amiket érdemes bevezetned a reggeli rutinba!

Kép
A feleségemnek négy abortusza volt, mégis vele maradok

Örökre kitart a felesége mellett annak ellenére, hogy nagyon szeretett volna gyereket. De mi történt Katával? Dávid elmeséli.

Kép
Akkor most tényleg a kutyák is vegánok lesznek?

Több kutatás megerősíti, hogy a húsmentes kutyatáplálás még mindig jobb, mint a feldolgozott adalékanyagoktól hemzsegő konzervek és száraztápok, amikkel nap mint nap etetjük a kedvencünket.

Kövess minket

ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin

Előfizetés

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem