JoyNapok logo
Elérhető az Éva legújabb száma
most JOY-napok kuponfüzettel!
0 nap 0 óra 0 perc

Négy gyermek után nem a feleség feladata lesz a fogamzásgátlás: a beavatkozáson átesett édesapa válaszolt kérdéseinkre

Borítókép: Négy gyermek után nem a feleség feladata lesz a fogamzásgátlás: a beavatkozáson átesett édesapa válaszolt kérdéseinkre Forrás: Fotós: Marossy Judit
Vazektómia. A szó, aminek hallatán a legtöbb férfi összerezzen. A műtét során elvágják, elkötik az ondóvezetéket, aminek köszönhetően a páciens nem termékeny többé. Miért vállalkozik egy ilyen beavatkozásra bárki is? Hogyan zajlik a műtét? És ami a legtöbb embert foglalkoztat: mi van utána, hogyan tovább? Takács Áron, négygyermekes édesapa őszintén válaszolt minden kérdésünkre.

Magazinunk 3 évvel ezelőtt indította útjára a Mesélj, Anyukám! podcastcsatornát, ahol minden hétfőn anyák mesélnek, nem csak anyáknak, nem csak anyákat érintő témákról. Tabukat nem ismerve 189 epizódot tudunk magunk mögött. Május végén őszintén beszéltünk arról, hogy milyen volt meghozni a édesanyaként a döntést, miszerint nem szeretnénk több gyermeket. A termékenység elgyászolása, elfogadni azt, hogy nem születik több gyermekünk fájdalmas is lehet.

A fent említett podcastepizódban Lugosi Dóri műsorvezető társam minden részletekbe beleengedve magát elmesélte, hogy olyannyira végleges a döntésük, hogy a férje vazektómia műtétre ment.

A vazektómia egy olyan műtéti eljárás, amely a férfiaknál alkalmazott fogamzásgátlási módszer. Ennek során a spermavezetékek el vannak távolítva vagy le vannak kötve, így megakadályozva a spermiumok áramlását az ondóba (vagyis a hímvesszőből a spermák kijutását). Ez a módszer hatékonyan megakadályozza a terhességet.

Szerettem volna megismerni Dóri férjének, Takács Áronnak a gondolatmenetét. Miért vállalkozott a műtétre? Min ment át testileg, lelkileg?

– Örülök, hogy igent mondtál az interjúra. Sok embernek tabunak számít, vagy nem szívesen nyílik meg a szexualitás kapcsán. Ahogyan az is nagyon ritka, hogy egy férfi meghozza a döntést: nem a női partnerére hárítja a fogamzásgátlás kérdését. Mi volt az a pont, élethelyzet, mikor megszületett benned az érzés, hogy bevállalod és kés alá fekszel?

– Négy gyerek után már elgondolkodik az ember, hogy mennyire terhelhető testileg, lelkileg… Ahhoz, hogy biztonságosabbá váljanak az együttlétek és zavartalanul élvezhessük egymás társaságát, szükséges volt változtatni az eddigi „biztonsági intézkedéseken”. Én nem szeretem az óvszert, Dórinak a fogamzásgátló a hormonok teljesen felborítják a mindennapjait, ezért elgondolkoztunk azon, hogy milyen más opciók lehetnek még.

Három fiú után született egy lányunk is, úgy gondoltuk, hogy most már teljesült minden vágyunk. Ha a negyedik gyerkőc is fiú lett volna, akkor nagyon gondolkoznunk kellett volna, hogy akarunk-e ötödiket, hogy lány legyen. Három után már Dóri jelezte, hogy a teste nem annyira bírja a terhelést, így nagyon át kellett volna gondolnunk a továbbiakat.

Egyértelmű volt, hogy nem szeretném a feleségemet terhelni azzal, hogy ő tegyen még lépéseket a szexuális életünk biztonsága érdekében. Ő bőven beletette magát a négy gyermek kihordásával, megszülésével. Ezért azt gondoltam, hogy itt az ideje, hogy én is vállaljak felelősséget, mivel mindketten azon az állásponton voltunk, hogy a négy egészséges gyermek számunkra épp elegendő.

Forrás: Fotós: Marossy Judit

– Volt benned félsz a műtét kapcsán?

– Nekem egy kérdésem volt, hogy a vazektómia milyen hatással lesz az én további működésemre? A testem mely részén végzik el a beavatkozást, mit vágnak el konkrétan, mennyire fog fájni, mekkora lesz a heg, befolyásolja-e bármilyen módon a szexuális együttléteket, a libidót, megmarad-e ugyanaz az érzet az együttlétkor?

Aztán megnyugtattak: csak az örökítőanyagot szüntetik meg, de érzetre minden marad a régiben, ugyanúgy lesz orgazmuskor váladék, csak hiányzik belőle az örökítőanyag.

Ezek után kezdtem el nézni a helyeket, hogy hol lehet csinálni ilyet.

– Végül Bécsben csináltattátok meg a műtétet…

– Így van. Itthon, Magyarországon hosszú folyamat (akár egy év is), míg az elhatározástól a műtétig eljut az ember a pszichológiai vizsgálatok miatt. Éppen ezért én Bécsbe mentem és ott egy konzultáció alatt megvizsgálták, hogy miért szeretném ezt a beavatkozást. Dóri is elkísért és elmondtuk, hogy teljes a családunk már, megfontolt, racionális döntés áll a háttérben, amit meg is értettek és második alkalommal már időpontra mentem.

– Mennyi idő volt maga a műtét? Mennyire számít bonyolultnak egy ilyen beavatkozás? Milyen fájdalmakat tapasztaltál?

– A műtét nagyjából félórás volt, altatás nélkül, helyi érzéstelenítéssel. Nem éreztem semmit. Könnyed hangulatban telt el az idő; a két orvossal és az asszisztenssel viccelődtünk is. Inkább az agyam volt, ami érzékelte a stresszhelyzetet és az küldött olyan impulzusokat, mintha érezném a beavatkozást, de nyilván ezek fantomérzetek voltak.

A herezacskó közepén ejtettek egy kicsi, egy centiméteres vágást, amin keresztül mindkét ondóvezetéket elvágták és elkötötték, aztán a nyílást egy tapasszal összehúzták. Ezt követően egy hétig nem lehetett fizikai igénybevétellel járó tevékenységet végezni. Fájdalomcsillapítót, érzéstelenítést, gyulladáscsökkentőt szedtem ebben az egy hétben, utána újra lehetett kezdeni mindent. A feszítést ezt követően éreztem még egy hónapig a herékben, de ez is megszűnt idővel. Teljesen elviselhető és vállalható volt. A sportolásban sem gátolt ezt követően.

Forrás: Fotó: Marossy Judit
Mind a négy szülést együtt csinálták végig, otthonuk melegében.

– A műtétet követő felépülés után szabad a pálya? Örök a fogamzásgátlás?

– Három hónapot mondtak arra, hogy a herékben lévő örökítőanyag teljesen kiürüljön és onnantól már nem termel többet. A gyors ürülés érdekében javallott kétnaponta „könnyíteni” magadon. Ezt követően egy vizsgálat eldönti, hogy van-e még örökítőanyag az ondóban vagy sem.

– Meg kell kérdezem: milyen volt a műtét utáni első együttlét, minden ugyanúgy működött?

– Igen, minden ugyanúgy működött, az örökítőanyag csak kis részét teszi ki az ondónak, így érzetre változatlan volt minden. Nyilván herezacskón belül, ahogy bármely belső szervnél, amit megbolygatnak, érzed a fájdalmat, ezért az elsőnél nagyon finoman kellett összebújnunk a feleségemmel. Mikor lement a gyulladás, a harmadik, negyedik alkalommal már minden a régi volt.

– Mit üzennél a férfiaknak, akik hasonló helyzetben vannak, de ódzkodnak, féltve a férfiasságukat?

– Érdekes kérdés, szerintem a kapcsolat érdekében, ha egy pár úgy dönt, hogy nem szeretnének több gyereket, akkor a védekezések közül ez a legbiztonságosabb. Ehhez fel kell nőni, felelősséget kell vállalni és elfogadni, hogy szinte végleges ez az állapot. Jelen állás szerint 20-25%-ban visszafordítható, tehát elméletben vissza lehet csinálni, de azért nem a bizonytalanoknak való döntés.

Érezni kell hozzá azt, hogy valóban azzal a nővel szeretné leélni az életét, aki gyermekeket szült neki. Ha benne van a pakliban, hogy a házasság, a kapcsolat nem biztos alapokon nyugszik, válással végződhet valamikor, és esetleg a férfi később – akár 50 vagy 60 évesen – más nőtől is szeretne még gyereket, akkor kétszer is meggondolandó a műtét. De ha az van, hogy több gyereke van már a férfinek, nem szeretne többet, és tényleg azzal a nővel szeretné leélni az életét, akit szeret, és felhőtlenül, félelem nélkül szeretnék élvezni egymás társaságát, akkor azt gondolom, hogy a vazektómia a legjobb megoldás.

A gumióvszer a szeretkezés alatt más érzetet ad, a fogamzásgátló pedig hormonálisan kavarja meg a női test működését. Egyik sem tesz jót a kapcsolatnak. De tényleg csak azoknak javasolnám, hogy bátran csináltassák meg a műtétet, akik eldöntötték, hogy ugyanazzal a nővel szeretnének életük végéig együtt lenni, illetve akiknek már megszületett a szeretett gyermekük, és tudják, hogy nem szeretnének többet.

Forrás: Fotó: Marossy Judit