Régen ugyanis, amikor még nem volt lehetőségünk mindent csupán pár pillanat alatt kikeresni az interneten a mobilunk segítségével, naphosszat a számítógép képernyőjét bújtuk, és dr. Google volt a legjobb segítőtársunk a keresési folyamatban.

Miért nem szabad az internetre hallgatni az orvoslás terén?

A válasz egyszerű: mert nem minden úgy van, ahogy az éppen egy adott oldalon le van írva. Hiába áll már rendelkezésre ma már számtalan orvosi témával foglalkozó weboldal, egy-egy testi tünet számos betegség előjele lehet. Így a hirtelen felmerülő kérdések orvoslására talán segítség lehet a neten kapott gyorsan elérhető információ, de sajnos könnyen a visszájára fordulhat a dolog azzal kapcsolatban, ha negatív válaszokat kapunk az életünket érintő egészségügyi kérdésekre.

A TikTok-orvoslás egyre népszerűbb a fiatalok körében

Míg korábban a Google jelentette az azonnali információforrást számunkra, a mai – azaz az erősen a social média világában szocializált – fiatalság számára a TikTok jelenti azt a platformot, ahol az egészségükkel kapcsolatos kérdésekre keresik a minél gyorsabb, de korántsem megbízható válaszokat.

Bár a TikTok felülete több országban riadalmat kelt biztonsági és adatvédelmi okokból, nemrégiben pont Amerikában merült fel a betiltás lehetősége (ami csupán néhány órát élt meg), a fiatalok körében egyáltalán nem vesztett népszerűségéből a közösségi platform.

Riasztó számokról számol be a legfrissebb kutatás

Az NMHH kutatása szerint, mely 127 középiskolás és egyetemista bevonásával készült, csaknem a fiatalok fele hajlamos magát vagy másokat fiktív, mentális betegséggel diagnosztizálni a TikTok-videók hatására. A kutatásból az is kiderült, hogy ez a generáció sajnos sok esetben hajlamos valósnak elfogadni az online térben előforduló, bizonytalan eredetű információkat.

Elég egy videót megnézni a felületen, amely különböző mentális betegségekről ad információkat, mint például az autizmus vagy ADHD, és a platform egyre több hasonló témájú, de sok esetben nem valós tényeken alapuló információkat tár a fiatalok elé, ezzel lavinaszerűen beindítva a folyamatot, hogy olyan betegségeket diagnosztizáljanak magukon, amelynek valójában semmilyen alapja nincsen.

A jelenség komolyságára mutat rá az a tény is, hogy a pszichológusok is egyre gyakrabban találják magukat szemben olyan egészséges fiatalokkal, akik nem orvosi vizsgálatok vagy kontroll alapján, hanem szimplán a TikTokon látott információk hatására keresik fel őket.

Álinfluenszerrel zajlott a kutatás

Az NMHH kutatásában a fiatalokat sem véletlenül egy TikTokhoz hasonló videó értékelésére kérték fel, melyben egy álinfluenszer egy kitalált mentális betegség, az úgynevezett „virtuális identitás disszociációs zavar”, azaz VIDZ tüneteit mutatta be. A kutatásban a betegség tüneteként olyan példákat hoztak fel, amelyeket a fiatalok magukénak érezhettek, mint például a túlzott bevonódás, a közösségi médián zajló folyamatok vagy az interneten történt eseményekre fokozott érzelmi reakciók adása, és az online és offline identitás keveredése.

A felmérés fő célja volt, hogy azt vizsgálja, milyen hatással vannak az efféle bizonytalan eredetű, interneten terjedő tartalmak a fiatalokra, és kialakul-e bennük álbetegségtudat. Az eredmény szerint 30 százalék nem hitte el az átverős videóban hallottakat, viszont 44 százalékuk elhitte, hogy létezik a VIDZ-betegség, és vagy magukon vagy másokon is azonosítani tudták a tüneteket.

Ezért is fontos, hogy ha bármilyen tünetet tapasztalsz magadon, ne az internet alapján akard orvosolni a problémát, hanem keresd fel a háziorvosodat!

Kíváncsi vagy rá, hogyan védheted meg gyermeked az adathalászoktól? Nézd végig tippjeinket a galériában!

Forrás