Hogyan fertőz a tbc?

A tbc (tuberkulózis) egy fertőző bakteriális megbetegedés, amit a Mycobacterium tuberculosis nevű baktérium okoz. Leggyakrabban a tüdőt támadja meg, de más szerveket (pl. agy, vesék, csontok, nyirokrendszer) is érinthet. A pulmonáris (tüdőt támadó) tbc-s beteg tüdejében gümők alakulnak ki, innen ered a magyar gümőkór elnevezés. A gümők akadályozzák a tüdő normális működését, ezenkívül toxikus anyagokkal árasztják el a szervezetet. Cseppfertőzéssel terjed – köhögéssel, tüsszentéssel –, de a fertőzöttek többsége nem feltétlenül betegszik meg, mert az immunrendszer képes sokáig „alvó“ állapotban tartani a baktériumokat. Fontos azonban, hogy a tünetmentes fertőzöttek is képesek továbbadni a kórokozókat, éppen ezért védelem nélkül sokakat képes megbetegíteni.

Nem véletlen, hogy a tbc az egyik legrégebbi és legpusztítóbb fertőző betegség az emberiség történetében. Már évezredekkel korábbról is kimutatták a fertőzést régészeti leletekben, ám a 19–20. század fordulóján okozott tömegesen járványt, a fejlett országokban is. Becslések szerint a 20. században több mint 1 milliárd ember fertőződött meg, és több mint 100 millió ember halt bele a betegségbe világszerte. Magyarországon is szinte népbetegségnek számított, főként a szegényebb rétegeket, rossz lakáskörülmények között élőket érintette. A 20. század elején hazánkban évente több tízezer ember halt meg tuberkulózisban, például az 1930-as években a halálozások száma évente 15–20 ezer körül mozgott, ami az akkori népességarányhoz képest óriási szám. A tbc-t akkoriban „fehér halálnak” is nevezték, mert lassan ölte meg a betegeket, és szinte minden családot érintett.

Hogyan szorították vissza a tbc-t?

Az orvostudomány fejlődése előtt a gyógyítás eszköztára erősen korlátozott volt, így a hatóságok a megelőzésre és az életkörülmények javítására helyezték a hangsúlyt. Szanatóriumokat hoztak létre hegyvidéki vagy erdős helyeken, ahol a friss levegő, a pihenés és a megfelelő táplálkozás jelentette a kezelést. Ezek az intézmények elszigetelten működtek, és sokszor hónapokra, évekre otthont adtak a betegeknek.

A tbc visszaszorításában igazi fordulatot a védőoltások és az antibiotikumok hoztak. 1953-tól Magyarországon kötelezővé tették a csecsemőknél a BCG-oltást, amely jelentősen csökkentette az új megbetegedések számát. Emellett a streptomycin és más hatékony gyógyszerek megjelenésével lehetővé vált a tuberkulózis célzott kezelése, így a betegeket már nem kellett éveken át szanatóriumokban elszigetelni. Az állam aktív népegészségügyi programokat indított, köztük rendszeres tüdőszűréseket, különösen a veszélyeztetett korosztályok és foglalkozások számára. Az életszínvonal általános javulása, a lakhatási körülmények rendeződése és az egészségügyi ellátás fejlődése együtt hozzájárult ahhoz, hogy a tbc Magyarországon fokozatosan visszaszorult.

Újra emelkedik a fertőzések száma

A világ bizonyos területein (főként a fejlődő országokban, de például Kínában is) a mai napig gyakori a tbc-fertőzés. De az elmúlt egy-két évben olyan fejlett országokban is elkezdett növekedni a betegek száma, mint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. Utóbbiban 2023-ról 2024-re 13 százalékos emelkedést regisztráltak az új esetek számában. Ennek oka, hogy a koronavírus-járvány miatt szüneteltek, visszaszorultak a szűrések, a háborúk és a válsághelyzetek miatt sokan élnek zsúfolt menekülttáborokban, ahol a betegség könnyen terjed. Másrészt megjelentek antibiotikum-rezisztens tbc-törzsek is, amelyekkel nehéz felvenni a küzdelmet.

A védőoltás mellett különösen fontos, hogy időben felismerjék az új fertőzötteket. A tbc elsőszámú tünete a tartós, 3 hétnél tovább fennálló köhögés. A véres köpet vagy köpetürítés is tbc-re utal. Ezenkívül még a mellkasi fájdalom utal rá (főleg légvételkor vagy köhögésnél), valamint a légszomj és nehezített légzés. Ha valakinél ezek fennállnak, tüdőszűrés javasolt. A tüdőhöz kapcsolódó tünetek mellett figyelmeztető jel lehet a fogyás minden különösebb ok nélkül, az étvágytalanság, a láz (főként délután), az éjszakai izzadás és a krónikus fáradtság.

Az alábbi galériában pedig összeszedtük, milyen tényezők növelik a tuberkulózis kockázatát: