A lila répa, ami narancssárga

Egyes források szerint a sárgarépa történelme már igen régre visszanyúlik, egészen pontosan 5000 évvel ezelőttre, amikor is a mai Afganisztán területén nagy mennyiségben már termesztették. Az eredetileg Perzsiából származó finom zöldség a 17. század előtt nem narancssárga, hanem lila színű volt. A korai sárgarépákat földes édes ízük miatt termesztették, és különböző gyógyhatásokat tulajdonítottak neki. A képlet egyszerű volt: mivel ez a finom növény egyszerre volt ízletes és vitaminokban gazdag csemege, így sok helyen nagy népszerűségnek örvendett, és előszeretettel fogyasztották. Érdekesség, hogy a répát eredetileg nem a gyökere miatt ették meg, hanem a levele és a magjai okán vetették, és akkoriban még nagyon kevés fajtáját termesztették a ma ismeretes narancssárga árnyalatban.

A mórok által Spanyolországba került leveszöldség lila változata nagyon erős antioxidáns flavonoidokat rejtett magában, de nem volt annyira finom és értékes, mint a narancssárga társa, melyet hosszú kísérletezések és növénytörzsek keresztezésével kaptak meg a holland termelők. Az „új” zöldség bár kevesebb értékes antioxidánst rejtett, mégis sokkal édesebbnek bizonyult elődjénél, és még a kártevőkkel szemben is ellenállóbb volt. A hollandok azért is célozták meg a narancs szín kifejlesztését, mert akkoriban a holland királyi család, az Orange-ház narancs színekben pompázott, és ezzel is ki akarták fejezni tiszteletüket a királyi sarjaknak.

Mi köze a répának a fütyüléshez?

Tulajdonképpen semmi. Bár ennek az édes, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag zöldségnek rengeteg jótékony hatása van, sajnos, a fütyülés előidézése nem tartozik a pozitívumai közé. A répa és a fütyülés tudománya ugyanis olyan messze van egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. A fütyülés ugyanis a száj és az ajkak kerekítésével létrehozott hang, melynek semmi köze nincsen a répához, de még a zöldségekhez, sőt, egyetlen ételhez sem. Valószínűleg, régebben alakult ki a hagyomány, hogy a zöldséget megenni nem kívánó gyerekeket próbálták biztatni azzal, hogyha tetemes mennyiségű sárgarépát fogyasztanak, igazi füttyművészek lesznek. Le kell azonban lombozzunk mindenkit, arról egy tudományosan alátámasztott kutatás sem szól, hogy a répa fütyülésre tanítana bárkit is, de persze, amíg a gyerek ennek hatására megeszi a húslevesben úszkáló egészségbombát, miért is ne csalhatnánk egy picit ezzel a kis kegyes hazugsággal?

Olvasd el galériánkból, mik a sárgarépa jótékony hatásai!