„Napi kétszeri szex segít megelőzni a fejfájást” - a migrénkezelésről

Borítókép: „Napi kétszeri szex segít megelőzni a fejfájást” - a migrénkezelésről Forrás: Getty Images
Természetesen nem a címbéli módszer a leghatékonyabb, bár az orvosok szerint nagyon fontos szempont. Mi segíthet leginkább azoknak, akik sokszor évtizedek óta kínlódnak a fájdalomtól?

A szakemberek eddig keveset foglalkoztak olyan kérdésekkel, hogy a fejfájás mennyire kóros folyamat, hogy a görcs pontosan mitől alakul ki, és mi a jelentősége a súlyos migrénes tüneteknek. A Mind Klinika orvosai a legfrissebb tudományos eredményekre támaszkodnak, illetve partnerintézményük, a DENT neurologic Institute, az Egyesült Államok legnagyobb privát neurológiai központjának gyakorlatát honosítják meg Budapesten.

A klinika orvosai hazánkban egyedülálló módon a bél-agy tengely, az emberi mikrobiom kutatás eredményeit és a legkorszerűbb célzott, ún. CGRP inhibitor kezeléseket ötvözik. Ehhez hozzájárul a nagyteljesítményű MR képalkotó berendezés, melynek segítségével a migrén okozta agyi strukturális elváltozások is láthatóvá válnak.

A Mind Klinika Fejfájás Centrumának két orvosa, Dr. Tóth Adrián és Dr. Schwab Richárd válaszolt a migrénkezeléssel kapcsolatos kérdéseinkre.

Milyen orvosok dolgoznak ezen a projekten?

A fejfájás modern szemléletű kezelése több orvosszakmát érintő feladat. Neurológusok és gasztroenterológusok vagyunk, akik szoros együttműködésben dolgozunk a diagnosztikus és kezelési protokollok kialakításán, sőt, közös szakrendeléseket is tartunk, ahol az összetettebb problémák kapcsán azonnali egyeztetésre van lehetőség.

Mik a fejfájások leggyakoribb okai? Szervi, pszichoszomatikus… egyáltalán van eszközük a pszichoszomatikus okok pontos feltárására?

A legfontosabb újdonság, hogy a korábban a stresszel összefüggő, “lelki” vagy pszichoszomatikus okok hátterében kialakuló gyulladásos elváltozások kimutathatóvá váltak a molekuláris genetika eszköztárával. Nincs még tíz éve, hogy a humán mikrobiom projekt keretében a velünk élő baktériumok összességét feltérképeztük. Kiderült, hogy az emberi szervezet egy komplex “ökoszisztéma”, ahol az emberi sejtek kisebbségben élnek, akárcsak az erdőben a fák, annak ellenére, hogy messziről nézve a látóterünket a lombjuk uralja. A fák egészségét ugyanakkor a talajban élő baktériumok, gombák, vírusok és egyéb erdei élőlények összessége alkotja, a környezeti ártalmak pedig egy komplex “ökológiai sebet” okoznak, amik megbetegítik az erdőt. A mai elképzelések szerint a fejfájás egy tünete ennek a szervezetünket érintő környezeti sérülésnek, és ez a mikrobiom diagnosztika révén feltérképezhető, sőt, a regenerációra kezelési tervet is tudunk készíteni. Az természetesen nagyon fontos, hogy a legmagasabb színvonalú orvosi diagnosztikai eszközök - az MR, az UH, a neurofiziológiai vizsgálatok (EEG, ENG, EMG) - mind elérhetők legyenek, hiszen a “klasszikus” szervi okokat - daganatok, gyulladásos betegségek, ér-rendellenességek –azonnal ki kell mutatni.

Hogyan lehetne a migrént definiálni? Mit jelent pontosan?

A tankönyvi nevezéktantól elszakadnék, hiszen ezt a google révén mindenütt megtalálhatják az érdeklődők. Az oki szemléletű besorolás alapján az egyszerűbb fájdalomcsillapítókra is elmúló ún. “tenziós” fejfájás és a komplex, súlyos, munkaképtelenséget okozó, fényérzékenységgel, hányingerrel, gyomor- és bélrendszeri tünetekkel kombinált, hang- és szagirritációt okozó migrénes fejfájás között az átmenet folytonos. Nem véletlen, hogy a betegek többségénél mindkettő megjelenik, sőt, már kiinduláskor tudják, hogy melyik forma várható, milyen gyógyszerhez kell nyúlniuk. A migrén a mai tudásunk szerint súlyosabb formája a fejfájásoknak: ez a fájdalommoduláció zavara a köztiagyban, annak “kifáradása” révén zavart szenved és ráterjed a környéki szabályozó agyidegekre. A migrén tünetegyüttes spektrumát is ez határozza meg. Az ún. „rohamterápiában” specifikus, célzott gyógyszereket kell alkalmazni, illetve szükséges bevezetni hatékony megelőző kezeléseket is. Fontos az életmód átalakítása, a kóros fájdalom-moduláció ugyanis a thalamus “túl-stimulációja” miatt alakul ki. Ennek tényezőit az utolsó tíz évben pontosan leírták, és kiderült, hogy a gyomor- és bélrendszernek, illetve ezen keresztül a táplálkozásnak igen nagy szerepe van.

A különböző ételérzékenységek is hatással lehetnek a fájdalomra?

Igen. A glutén és a tehéntej szerepe évtizedek óta felmerült, most azonban már pontosan meg lehet jósolni, melyik betegnek használhat a diéta. Ki kell emelni még a cirkadián ritmus szerepét (azok a biológiai folyamatok, melyek szabályos napszaki ritmus szerint ismétlődnek, pl. az evés vagy az alvás), és utólag igazolható az a John F. Kennedynek tulajdonított mondás is, miszerint napi kétszeri szex segít megelőzni a fejfájást. Mulatságosan hangzik, de halálosan komoly probléma a bőrfelszín érintéséhsége, ami rohanó világunkban hiányállapotot és végül a fájdalom-moduláció zavarait eredményezi.

Szemléletváltás a migrénkezelésben – mit jelent ez a mondat?
A megelőzés szemlélete egyidős a migrénkezeléssel, de az ún. CGRP-gátló vegyületek formájában most van először a kezünkben a migrénes fájdalom kialakulását pontosan megcélzó kezelés. Ez azért nagyon fontos, mert az egyre sűrűbb fejfájás strukturális elváltozásokat okoz az agyban, és egyre gyakoribb és súlyosabb migrénre hajlamosít.

Mi volt az eddigi kezelési gyakorlat, és mi a váltás lényege?

A klinikánk honlapján szabadon elérhető a világ egyik vezető migrénkutatójának, Rami Burstein Professzornak az előadása a Harvard Egyetemről, melyet online tartott hazai szakemberek számára. Ő az egyik vezéralakja azoknak a kutatásoknak, melyek során új célpontokat sikerült azonosítani a migrénkezelésben, különös tekintettel az életmódra és táplálkozásterápiára. Utóbbi nagy jelentősége abban rejlik, hogy hosszú távon csökkenteni tudja a gyógyszeres kezelések szükségességét. Nem elég valakinek azt mondani, hogy stresszeljen kevesebbet és aludjon többet, hiszen az étkezés- és alvászavarok a középkorú dolgozó emberek többségét érintik. Akinek genetikai hajlama van a fejfájás kialakulására, könnyen válik áldozattá. Nem véletlen, hogy hazánkban is több mint egymillió beteg van, akik többsége tévéreklámok alapján választ magának kezelést, ez azonban sok hosszútávú szövődményt okoz, és paradox módon sokszor fenntartja a fejfájást. Riasztó adat nyugatról, hogy a végstádiumú vesebetegek kb. 30%-a a krónikus fájdalomcsillapítók szedése miatt veszti el a veséjét. Ennél még fenyegetőbb tény, hogy ha a fejfájás, mint a szervezet kimerülésének egyik első tünete, oki módon nem oldódik meg, a gyulladásos betegség anyagcsere-, szív- és érrendszeri, vagy daganatos megbetegedés formájában követel majd magának figyelmet.

Gyógyszer helyett. Tippek a galériában!