“Nagyon kemény odaállni a bizottság elé, ami kimondja az ítéletet: élet vagy halál” – Puporka Elemér 5 éve kapott új szívet

Pupi 18 éve pedagógiai asszisztens a Deák-Diák Általános Iskolában, és mióta az eszét tudja, gyerekekkel foglalkozik. Már tinédzserként lovasoktató lett, aztán elhelyezkedett egy nevelőotthonban, végül megállapodott a 8. kerületi ének-zenei iskolánál. Nem véletlenül. Pupi muzsikus cigány családból származik.
– Kicsit kívülállónak számítottam a családomban, mert én mindig is tovább akartam tanulni. Hiába volt nagyapáméknak hatalmas, több száz baromfiból és egyéb haszonállatból álló gazdasága,
Nagyon szerencsés vagyok viszont, mert a szüleim soha nem állták útját a vágyaimnak, így diplomát szerezhettem” – emlékszik vissza Elemér, aki kiskora óta gyógyszereken él és rendszeresen jár kontrollra. –A szüleimnek mindennél fontosabb volt, hogy jól legyek, hogy olyan életet élhessek, mint a kortársaim.”
Szirákon, egy Nógrád megyei kis faluban nőtt fel, ahol a családjában soha nem volt téma, hogy halálos beteg. Ugyanúgy járt iskolába, szórakozni vagy épp lovagolni, mint ott mindenki más.

– Nem úgy éltünk, mint ami az emberek fejében a cigányokról kialakult. Nem voltunk ugyan pénzesek, de nem romos putriban, igénytelen körülmények között laktunk. Sajnos, ha valaki azt hallja, hogy cigány, mindig valami ilyen kép jelenik meg a fejében. Pedig cigány és cigány között is van különbség, főleg, hogy eleve több népcsoportot képviselünk. Vannak a beások, az oláh cigányok és a magyar cigányok, mindannyian más-más kultúrával, sőt nyelvvel is!
Pupi állapota évről évre észrevétlenül lett gyengébb, és mindössze 19 éves volt, amikor az első pacemakerét megkapta.
– Nagyon sokan félnek a pacemakertől, főleg attól a fajtától, amelyben beépített defibrillátor is van. Azt már olyan betegek kapják, akiknek a szíve bármikor leállhat, és ilyenkor azonnal szükség van belülről jövő segítségre. A defibrillátoros pacemakerek életet mentenek, de való igaz, hogy szörnyű, amikor a szerkezet kiüti az embert.
Persze mindig azt mondom, hogy ha választani lehet, akkor inkább ájult állapotomban kapcsoljon be a pacemaker, mert úgy nem érzem annyira a sokkot, amelyet okoz.

Pupinak ma már nincs „kütyüje”, helyette viszont új szív dobog a testében. Eddig eljutni azonban nem volt fáklyás menet.
– Amikor egy rutinvizsgálat során az orvosom azt mondta, hogy itt a vég, már nincs az a gép, amelyik életben tarthatna, feliratkoztam a szívtranszplantációs várólistára. Illetve csak fel akartam, mert kiderült, hogy az sem olyan egyszerű. Meghatározott időközönként összeül egy bizottság, amelyik eldönti, ki kaphat új szervet és ki nem. Hogy én pozitív elbírálásban részesülhessek, azaz megadják az engedélyt a várólistára kerüléshez, kismillió vizsgálaton kellett részt vennem. 2016 november végét írtuk akkor, a bizottság pedig december 10. körül ült össze újra.
A cikk itt még nem ért véget.
A folytatásért kattints ide!
Galériánkban sztárok, akik vállalják műtéti hegeiket
- „Hiszem, hogy meghosszabbítható az élet azzal, hogyha valami olyat csinálunk, amiben örömünket leljük.” - Interjú dr. Horváth Biankával, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadójával A női vezetők kitartása és elszántsága új normákat teremt az eddig megszokott szervezeti struktúrákban, tovább inspirálva...