Borítókép: Mindent a petesejtfagyasztásról – Interjú dr. Fülöp István szülész-nőgyógyász főorvossal Forrás: Getty Images

Mindent a petesejtfagyasztásról – Interjú dr. Fülöp István szülész-nőgyógyász főorvossal

Dr. Fülöp István szülész-nőgyógyász főorvos, endoszkópos centrumvezető, három gyermek édesapja. Hitvallása szerint nem elegendő egy-egy női betegséget önmagában kezelni, holisztikus szemlélettel szükséges az egészségmegőrzést támogatni. Munkája során három önmagában is jelentős szakterületet – meddőségi, endoszkópos sebészeti és endometriózis kezelés – képvisel, kimagasló szakértelemmel. Dr. Fülöp Istvánt interjú keretében kérdeztük a petesejtfagyasztás hátteréről, folyamatáról, illetve a módszer hazai gyakorlatáról.

Miként zajlik a petesejtfagyasztás? Hogyan kell elképzelni magát a kezelési folyamatot?

Ha a különböző termékenységi kezelések során nyerhető anyagokat nézzük, akkor a petefészekszövet, a hereszövet, a spermium és maga az embrió is egyaránt viszonylag könnyen fagyaszthatóak, ezzel szemben a petesejtfagyasztás speciális szituáció. Mivel egyrészt a folyamat háttere is bonyolultabb, másrészt pedig sokkal sérülékenyebb sejtről van szó, így a felengedés is kockázatosabb. A petesejtfagyasztás lényege, hogy a női ciklus megfelelő időszakában petesejteket nyerünk ki a petefészkekből, amelyeket egy speciális technológiával lefagyasztunk, annak érdekében, hogy az adott személy termékenységi képességét meg tudjuk őrizni.

Melyek azok a körülmények, amelyek esetében mindenképp ajánlott elgondolkodnia egy nőnek a petesejtfagyasztáson? Hogyan néz ki a Magyarországon alkalmazott gyakorlat?

A módszernek sokféle indikációja lehet. Ezek közül, amit Magyarországon is alkalmazunk, az az onkológiai indikáció. Amennyiben valakinél olyan onkológiai megbetegedés jelentkezik, amely miatt a kezelés során kemoterápiát, besugárzást szükséges alkalmazni vagy adott esetben elkerülhetetlen a petefészkek eltávolítása, a petesejtfagyasztás lehetősége felmerül. Hazánkban onkológiai indikáció esetén a kezelés teljes költségét az állam viseli.

Ebben az esetben minél gyorsabban - ideiglenesen minden egyéb kezelési folyamatot mellőzve -, aktívan bestimuláljuk a páciens petefészkét, hogy az adott ciklusban ne csak egy tüszőt növesszen, hanem minél többet, akár oldalanként 8-10 darabot. Ilyen esetben az a fontos, hogy minél több petesejtet kinyerhessünk. Amennyiben párkapcsolatban él a páciens és esetleg épp családtervezés előtt állnak, akkor nem petesejtet fagyasztunk, hanem előbb megtermékenyítjük azt és az így létrejövő embriót fogjuk fagyasztani, hogy gyógyulást követően visszaültethessük majd.

Forrás: Dr. Fülöp István
Dr. Fülöp István

Jelenleg úgy tűnik, hogy a petesejteket fagyasztva bármeddig lehet tárolni, a technológiai körülmények pedig egyre jobbak és jobbak. Magyarországon a fagyasztott embriókat 5 évig tárolják törvényi előírás alapján, majd ezt követően még 5 évig, ha a pár kéri.

A petesejtfagyasztás másik indikációs köre a termékenység megőrzése, amikor is valaki úgy dönt, hogy az életkörülményei egyelőre nem megfelelőek a gyermekvállaláshoz, azonban nem szeretné, ha a későbbiekben problémába ütközne, így a 20-as éveiben – amikor még jó a petesejtek kromoszomális minősége – petesejtfagyasztáson esik át. Ezt hívjuk social freezingnek, ez a kért petesejtfagyasztás, ami jelenleg Magyarországon nem alkalmazott gyakorlat.

Milyen életkorban érdemes lefagyasztani a petesejteket? Mennyire tekinthető sikeresnek a petesejtfagyasztás gyakorlata?

A legoptimálisabb termékenységi időszak 22 és 27 éves kor között van, azonban fontos tisztában lenni azzal, hogy ebben a korban is a petesejtek 30%-a kromoszomálisan alkalmatlan arra, hogy abból egészséges embrió, majd magzat és kisbaba legyen. Ez 38 éves korban már 50%, 40-42 éves korban 60%, az arány pedig a későbbiekben százalékosan még magasabb.

Az életkor előrehaladtával az ivarsejtek kromoszomális minősége gyengül, tehát egyre több petesejtre van szükség ahhoz, hogy sikeres terhesség váljon belőle. Azt szoktuk mondani, hogy 38 éves korig körülbelül 15-16 petesejtet szükséges lefagyasztani ahhoz, hogy abból várhatóan kisbaba legyen. 38-40 éves korban ez az szám már 18-20, 41 év felett pedig 55 petesejt fagyasztására van szükség a siker érdekében. Fontos még kiemelni azt is, hogy a lefagyasztás és felengedés is meglehetősen bonyolult procedúra, nem lehetünk biztosak abban, hogy a sejt esetleg nem sérül a folyamat során. Ez majd csak a felengedést követően fog kiderülni, de jó hír, hogy persze azzal, ahogyan fejlődik a technológia, úgy egyre jobbak és jobbak az arányok az épségben kinyert petesejtek száma tekintetében.

A cikk megjelenésének támogatója a Magyar Nemzeti Bank.