Annak ellenére, hogy negatív hatásait is kimutatták, több érv is szól a rendszeres rágózás mellett. Jótékony hatással lehet az emlékezetedre, kevésbé leszel stresszes és még az is lehet, hogy a marhasteaket is könnyebben emészted meg ebéd után, egy rágót elrágcsálva.

Turbózza a memóriát

A rágózás jótékony hatással lehet az emlékezőképességre, legalábbis egyes vizsgálatok szerint. Az eredményekből arra következtettek, hogy a memória serkentése összefügghet az állkapocs rágó mozgásával, ami a keringést, s az agy egy részét stimulálja.

Csökkenti a feszültséget

A rágózás csökkenti a stresszt, a szorongást, sőt segíthet egy ellazultabb állapot elérésében. Egyes kutatások szerint a rágózó alanyok éberebbnek mutatkoztak, és jobban figyeltek.

Nassolás helyett

Fogyókúrában is segíthet a rágózás; ha megkívánod az édességet, próbálj meg rágózni, nasi helyett. Szintén édes, a kalóriatartalma viszont elég alacsony, ezzel is eltereled a figyelmed arról, hogy folyton a hűtőt akard nyitogatni.

Üde lehellet

A rágózás fokozza a nyáltermelődést, s így elősegíti a szájüregi higiénia helyreállítását. Ezáltal kevésbé lesz rossz a lehelleted, és kisebb lesz az esélyed egyéb szájüregi problémák kialakulására.

Segítheti az emésztést

Az étkezések utáni rágózás pedig még az emésztésre is jótékony hatással lehet: a fokozódó nyáltermelődés az emésztő hatású nedvek termelődését segítheti elő a gyomorban.

Szakemberek ugyanakkor óvatosságra intik mindazokat, akik rendszeres emésztési problémákkal, netán irritábilis bél szindrómával (IBS) küzdenek. A cukormentes rágógumik nagy része ugyanis mesterséges édesítőszereket tartalmaz, melyek hashajtó hatásúak. Rágózás közben ráadásul sokkal több levegőt is nyelünk, ami pedig fokozott gázképződéssel jár.

A galériából megtudhatod, mely ételek lassítják az emésztésedet!