Elképesztő, de a világon 300-350 millió ember szenved asztma miatt, 2025-re további 100 millió esettel számolnak. A számok tekintetében az asztma a világ egyik leggyakoribb krónikus betegsége, amely a világ népességének 5-10%-át érinti. Különösen nagy probléma, hogy Magyarországon is egyre növekszik az asztmás betegek száma: ezt tökéletesen bizonyítja, hogy míg 2008-ban csak 233 ezer asztmás beteg volt az országban, addig 2022-ben már 324 ezer, ami több mint 140 százalékos növekedést jelent.

Az asztma kialakulásának okai

Az asztma a légutak, elsősorban a hörgők gyulladásos betegsége. Fontos tudni, hogy kialakulásában öröklött és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Ha egyik vagy mindkét szülő asztmás, akkor nagyobb valószínűséggel alakul ki a gyereknél is a betegség. Ugyanakkor az asztma kialakulása több tényezőtől függ. Ezek közé tartozik például, hogy milyen környezetben nevelkedik a gyermek, érik-e káros, ipari környezeti hatások, érintkezik-e allergénekkel, valamint a pszichés tényezők és a születési körülmények is befolyásolhatják a kialakulását.

Szintén érdekesség, hogy gyerekkorban gyakoribb a fiúknál, mint a lányoknál, pubertáskor után viszont több lány szenved benne, mint fiú, ennek oka pedig, hogy a fiúknál a tüdőtérfogathoz viszonyítva szűkebbek a légutak, mint a lányoknál. A pubertáskor utáni asztma nagyobb előfordulási gyakorisága pedig azzal függ össze a lányok esetében, hogy az ebben az időszakban lezajlott hormonális változások fokozhatják az asztmás tüneteket.

Ezentúl a környezeti hatásokat tekintve sokkal nagyobb eséllyel alakul ki a dohányosoknál asztma, mint a nemdohányzóknál. Ennek oka, hogy a dohányzás a légutak hámszövetében olyan elváltozásokat hoz létre, melyek összefüggést mutatnak az asztmás tünetek gyakoriságának növekedésével. A passzív dohányzás hatása ugyanez, valamint, ha az édesanya dohányzik a várandóssága alatt: az asztma kialakulásában jelentős szerepet játszik gyermek- és felnőttkorban is.

Erős érzelmek is kiválthatják az asztmás tüneteket

Érdekes módon akár erős érzelmek is kiváltatják az asztmás tüneteket. Fontos tudni, hogy az asztma tünetei széles skálán mozognak: van, amikor a beteg teljesen tünetmentes, azonban a fulladásos rohamok is jellemzőek lehetnek. Érdekes, hogy gyakorlatilag bármi kiválthatja az asztmás rohamot kezdve a tartósítószerektől az erős érzelmeken át a hideg levegőig.

Ennek tekintetében ki lehet jelenteni, hogy az asztmás betegek különösen érzékenyek a környezeti hatásokra. A legjellemzőbb indikátorok a füst, a por, az állatszőr, a pollenek, a különböző szagok, a nátha, a párás levegő, a fizikai terhelés és az aszpirin, illetve a nem szteroid alapú gyulladáscsökkentők.

Az asztmás beteg hörgőinek görcse, nyálkahártya-duzzanata leszűkíti a légutakat, ami akadályozza a levegő áramlását. Ezzel párhuzamosan nagy mennyiségű váladék képződik a légutakban, ami tovább nehezíti a levegővételt. Az enyhe légzési nehézségtől kezdve a fulladásos rohamig igen széles skálán mozognak a tünetek, legjellemzőbb a száraz köhögés, nyomó vagy feszülő érzés a mellkasban, nehézlégzés, sípoló légzés, fulladás és a fizikai terhelhetőség csökkenése.

Megelőzhető a betegség?

Sajnálatos módon, mivel az asztma kialakulása az esetek többségében többtényezős, egyelőre nincs bevált módszer a betegség elkerülésére. Azonban vannak olyan körülmények, amelyeket befolyásolni tudunk annak érdekében, hogy csökkentsük a kialakulás esélyét. Ilyen a légszennyezés kerülése, a dohányzás mellőzése, az olyan allergének, mint a poratka, az állatszőr vagy a pollenek kerülése. Az egészséges életmód közvetetten járul hozzá a betegség elkerüléséhez: aki egészségesen táplálkozik, rendszeresen mozog és kerüli a stresszt, annak erősebb lesz az immunrendszere, így kisebb lesz a betegség kialakulásának esélye.

Ezentúl, ha az apa vagy az anya allergiás, akkor a legalább 6 hónapos korig tartó szoptatás növeli a gyermek esélyeit a betegség elkerülésére. Ugyanígy ajánlott azon védőoltások felvétele, amik olyan betegségek ellen védenek, amelyek erősítik az asztmás tüneteket, ilyen például az influenza vagy a szénanátha.

A mikrobiomkutatás segíthet az asztmás betegeken

Az asztma nem gyógyítható, de kezelhető betegség, hatékony kezelés esetén a beteg akár teljesen tünetmentesen is élhet. Az elsődleges kezelési mód a gyógyszeres kezelés. Ezeknek egy része a hörgőgyulladást csökkenti, másik része segíti a hörgők tágulását. Súlyosabb asztma esetében, amikor a páciens tablettás, vagy injekciós formában kap szteroidot, az immunterápia lehet a megoldás a szteroid elhagyására. A terápia minden esetben személyre szabott és jellemzően az említett gyógyszerek kombinálását takarja.

„Korábban azt gondolták, hogy a tüdő és az alsó légutak bakteriológiai szempontból gyakorlatilag steril területnek számítanak. Azonban napjainkra kiderült, hogy még az egészséges tüdőben is jelen van egy jelentős baktériumflóra. Friss kutatások pedig azt igazolják, hogy létezik egy ún. bél-tüdő-tengely is, vagyis a bélrendszerünkben lévő mikrobiomok összetétele a tüdő egészségét is befolyásolja.” – mondja Dr. Patai Valentina az Affidea Magyarország tüdőgyógyász szakorvosa. Ebből pedig az következik, hogy a megfelelő probiotikumokkal a tüdő egészségére is hatást lehet gyakorolni és csökkenthetők az olyan kellemetlen betegségek tünetei, mint amilyen például az asztma. Érdemes tehát minél több probiotikus élelmiszert fogyasztani, ilyenek például a savanyított/fermentált káposzta, kovászos uborka, élőflórás (elsősorban növényi) joghurtok, mert ezzel nemcsak a bélrendszerünk, hanem a légzőszerveink egészségét is szolgáljuk.

Az alábbiakban pedig nézzük a 15 legjobb mikrobiom-helyreállító ételt!

Forrás: Affidea Magyarország Kft.