November 15-től már megvásárolható a 2024-es téli Éva magazin!

Ha legközelebb szeretnéd, hogy rögtön postaládádba érkezzen kedvenc magazinod, akkor fizess elő rá ITT! Digitálisan is megszerezheted a legfrissebb, de akár régebbi számainkat is, ezt ITT teheted meg!

Rengeteg a daganatos beteg hazánkban

Sajnos manapság is viszonylag sokan vannak Magyarországon azok, akik nem járnak el a prevenciós vizsgálatokra, holott számos betegségfajta gyógyítható lenne, ha kellő időben felfedeznék őket.

„A szűrővizsgálatok népegészségügyi célja, hogy a panasz- és tünetmentes személyek időről időre eljárjanak vizsgálatokra, esélyt adva egy-egy potenciális betegség korai szakaszban történő felismerésére, amikor az nem okoz még nagyobb problémákat. A szűrés kettős célt szolgál: kizárja vagy megállapítja, hogy a vizsgált betegség fennáll-e. Ha további kivizsgálás indokolt, továbbküldik a beteget más egészségügyi helyekre – fog bele mondanivalójába dr. Salacz. Majd néhány statisztikai adatot idéz. – A rosszindulatú daganatos megbetegedések hazánkban az összes halálesetek negyedét okozzák, és ez az arány az egyik legmagasabb Európában. A szív- és érrendszeri megbetegedések után a rák a második leggyakoribb halálok, évente körülbelül 32 000-en veszítik miatta az életüket. A daganatos betegségek okozta halálozás a munkaképes korú lakosság, tehát a 25 és 65 év közöttiek körében, mindkét nemben magasabb, mint a szív- és érrendszeri betegségeké. Itthon átlagosan évente 22 000-en kapnak infarktust, és további 2000-en agyvérzést. Igen gyakori tumortípus például a tüdődaganat, közel 6000 férfit és 4200 nőt érint. Vastagbéldaganattal közel 8000 főt diagnosztizálnak évente.” A méhnyakrákszűrés, emlőszűrés és vastagbélszűrés tartoznak az alapvető szűrési fajták közé, ugyanis ezekhez kapcsolódnak azok a daganatfajták, amik leginkább megfoghatóak (könnyen vagy jól felismerhetők és/vagy idejében felismerve jól kezelhetők), ugyanakkor gyakoriak is. Dr. Salacz Andrásnak azonban – egyébként sok szakértővel egyetértésben – az a véleménye, hogy további szűrésfajtákat is be kellene vonni az alapkategóriába, ilyen például a prosztataszűrés és a melanomaszűrés. Az elsőként említett három szűrés sem kötelező jelenleg, azonban jövő év január elsejétől az állam várhatóan kötelező erőre emeli azokat.

Kötelező szűrések?

„A kötelezővé tétel nem egyszerű, az egyéni érzékenység felülírhatja a szabályozást. Például, anno az NDK-ban megvonták a fizetést azoktól a nőktől, akik nem mentek el a kötelező
méhnyakrákszűrésre. Ennek köszönhetőn a nők csupán 18%-a nem vett részt a szűrésen. Persze még így is soknak mondható, hogy majdnem a nők negyede gondolta úgy, hogy neki erre nincs szüksége” – mondja az orvos.

Szűrések a nőknek

A háziorvosnál a továbbiakban arról érdeklődöm, hogy a nők közül melyik korcsoportnak milyen időközönként érdemes az őket érintő szűrésekre eljárni. „A kormányrendelet a 40 és 70 év közötti nők kétévente való mammográfiás vizsgálatát írja elő, ez mindkét irányban 5 év toldást jelent, mert nemrégiben még a 45 és 65 év közötti nőkre vonatkozott az előírás. A méhnyakrákszűrést 25 és 65 év között kell évente elvégeztetni. Mindez alól kivételt képez, ha valakinek indokolt, hogy sűrűbben járjon.”

Ha valaki családjában, azonos ágon több nőrokonnak is volt emlő- vagy petefészekrákja, ha nála vagy egyenes ági nőrokonánál negyvenéves kora előtt találtak mell- vagy petefészekrákot, vagy mindkét emlőben rosszindulatú daganatot azonosítottak, ha egyenes ági férfirokonnál alakult ki mellrák, illetve ha egyenes ági rokonnál megtalálták a BRCA1 és BRCA2 génmutáció valamelyikét, indokolt lehet egy genetikai szűrővizsgálat, illetve gyakoribb és speciálisabb szűrés. A BRCA1-es és BRCA2-es génmódosulást kimutató, vérteszt alapján történő genetikai vizsgálat (ezt egyelőre nem támogatja az állam) különösen hasznos lehet azok számára, akik női felmenői közt emlő- vagy petefészekrákot diagnosztizáltak, és esetleg még lombikkezeléseken is részt vettek (amely hormonálisan megterheli a szervezetet). Ha jelen van a vérben a két génmutáció, a gyakori szűrésen túl meg lehet fontolni a mellek eltávolíttatását (ahogyan azt Angelina Jolie is megtette, miután azonosították nála a két említett gént).

Mivel a méhnyakrákos esetek közel 100%-át a HPV-vírussal való tartós fertőzöttség alakítja ki, és a citológia a rosszindulatú elváltozásoknak csak körülbelül felét szűri ki, a méhnyakrákvizsgálatot érdemes HPV-szűréssel kiegészíteni, és ideális esetben évente elmenni
egy nőgyógyászati vizsgálatra, amivel a méhnyakrák mellett adott esetben más kóros állapotok is felfedezhetők. A munkaalkalmassági vizsgálatok része az évenkénti tüdőszűrés, de ha valaki számára ez elmarad, nem árt a háziorvosával egyeztetnie arról, hogy milyen gyakran lenne érdemes járnia. Ami viszont elengedhetetlen a korábban említett prosztata- és anyajegyszűrésen kívül, az a fogorvosi szűrés.

A fogorvos évenkénti meglátogatása nemcsak fogaink egészsége miatt fontos – ami egyébként egy-egy lappangó gyulladásra, „gócra” is ráirányíthatja a figyelmet –, hanem azért is, mert a vizsgálat során sok, potenciálisan rosszindulatú szájüregi elváltozás is felismerhető. Mindezek mellett pedig ne felejtsük el az ideális esetben évenkénti laborvizsgálatokat sem, sőt, a vitaminszintünket is tanácsos megnézetni, amely szintén vérvizsgálattal lehetséges.

A folytatás és a teljes cikk az ÉVA Magazin téli lapszámában olvasható! Már kapható!