Fotó: Europress

"Koraszülött baba sajnos bármikor, bármilyen családba születhet, senki nem lehet kivétel – sajnos. Amikor 2006-ban a kisfiam a SOTE1 PIC-en ››vendégeskedett‹‹ 14 hétig, a több mint 60 inkubátor között elhanyagolható volt a ››kisebbség‹‹ babája... ott csak olyan anyák zokogtak az inkubátorra borulva mint én, mert nem értettük mi történt, miért velünk, és miért a mi babánk szenved, miközben szurkálják, csövek lógnak belőle, és folyamatosan újraélesztik őket, mert elfelejtenek levegőt venni."

A fenti sorokat a miskolci koraszülött tragédiák után írta egy Franciaországban élő olvasónk, Nagy Lívia, aki arra buzdított bennünket levelében, hogy próbáljuk meg eloszlatni a koraszüléssel kapcsolatban kialakult tévhiteket. Novemberi számunk orvosi cikkében ezt a témát járjuk körül, reméljük, elég alaposan:

„A koraszülésben kortól, származástól és anyagi helyzettől függetlenül bárki érintett lehet, a háttérben meghúzódó ok az anatómiai eltéréstől kezdve a keringési zavarokig bármi lehet. Bár mutatkozik összefüggés az alkohol- és drogfogyasztás, valamint a koraszülés között, nem lehet sztereotípiákkal leegyszerűsíteni, hogy a korán szülő anyák mindegyike ebbe a körbe tartozna. Koraszüléssel érintett lehet bármelyik család, a legnagyobb elővigyázatosság mellett is – szögezte le a Koraszülöttekért Közhasznú Egyesület.

„A koraszülés hazai gyakorisága... nemzetközi viszonylatban elég magas, és évtizedek óta lényegesen nem változik – mondta egy nyilatkozatában prof. dr. László Ádám egyetemi magántanár, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályának osztályvezető főorvosa. – Ez azt is jelzi, hogy a folyamatos szakmai erőfeszítések ellenére sem a megelőzése, sem a kezelése nem megoldott.”

Helyhiány miatt sajnos néhány, általunk fontosnak vélt információ kimaradt a lapból, így ezt most ebben a cikkben, alább közöljük – lapozzatok!

A teljes írást megtaláljátok az Éva magazin novemberi számának Létkérdés szekciójában (34 – 37. oldal)!

--pagebreak--

Fotó: photl.com

Módszerek a koraszülöttek fejlesztésére:
A Katona-módszer főként, de nem kizárólag az oxigénhiány miatt károsodott csecsemők kezelésére alkalmas. Lényege, hogy a minden csecsemővel veleszületetten jelen lévő, ún. komplex elemi mozgásmintákat (mászás, ülésbe húzódzkodás, ülésbe emelkedés, kúszás stb.) napi rendszerességgel kiváltják a fiatal csecsemőben, s ezzel képesek az agy által közvetített kóros izomtónust, mozgásszervezést normalizálni – a babáknak ez a tanulási képessége, agyuk „formálhatósága” életük első három hónapjában a legkifejezettebb.

A Pető-féle konduktív, komplex nevelés elsősorban a központi idegrendszer sérülése következtében mozgássérültté vált kisebb-nagyobb babákkal foglalkozik, akik a központi idegrendszer sérülése (ICP – infantilis cerebral paresis) miatt a mozgás és testtartás maradandó zavarában szenvednek, melyet az éretlen agy patológiai állapota idéz elő. Ez az állapot nem progresszív, azaz a kiváltó ok csak akkor – a születés időpontja körül – és csak egyszer okozott károsodást, nem ismétlődik vagy rosszabbodik, azonban a másodlagos tünetek, mint például az izmok zsugorodása, a csontok helyzete és állapota rosszabbodhat, ahogy a kicsi növekszik. Nagy tapasztalattal rendelkező konduktorok már a kórházakban, klinikákon is részt vesznek a koraszülöttek szűrésében, hogy időben elkezdjék a kóros elváltozások megelőzését. (A Magyarországon dolgozó konduktorok címjegyzéke elérhető ››!).

A DSGM, vagyis Dévény Speciális manuális technika – Gimnasztika Módszer segítségével a csecsemők és kisgyermekek oxigénhiányos állapotból fakadó mozgáshibáit kezelik, de a manuálterapeauta az izomzat kezelésével egyidejűleg közvetlenül ingerli az izmokban és inakban lévő idegvégződéseket is. Ez a technika megteremti a mozgás lehetőségét, beindítja a mozgásokat, s ekkor már jöhet a speciális testképző gimnasztika, amikor a kicsi már önállóan végzett, aktív izommunkával fejleszti saját erejét és ügyességét. A DSGM korai – 5 hónapos kor előtti – alkalmazásával a kis betegek 75-80 százalékát sikeresen gyógyítják (ugyanis csak 5-6 hónapos korig van az agynak tartalék állománya, amelyet a speciális kezeléssel be tudnak indítani).

Híres koraszülöttek:
A rekorderről, a máig ismert legkisebb súllyal született élő babáról, Amillia (vagy Amilia) Sonja Taylorról éveken keresztül jelentek meg szenzációhajhász, de pontatlan információk a világsajtóban – egy szívszorító fotó, felnőtt ujjak között két, babszemnyi barna lábfejecske – ma is kering a Facebookon.
Az igazság a következő: Amillia 2006. október 24-én született Miamiban, 23 hétre és 6 napra, 24,13 centiméterrel, 283 grammos súllyal. Egy interjúban anyukája arra utal, hogy valójában 2 hetet „hozzáadott” a baba életkorához, az orvossal összekacsintva, mert a 21 hét még vetélési időszaknak számított volna. A kislányt gondos ápolás után 2007 februárjában engedték haza a kórházból. A 2008-ban, a második születésnapján készült fotók tanúsága szerint teljesen egészséges, kicsit dagi, vidám fekete baba, 70 centi „magas”, súlya 11,8 kiló. Ekkor, kétévesen kezdett el lépegetni és az első értelmes szavakat kimondani, csakúgy, mint kortársai többsége. Azóta is remekül fejlődik, 2012-ben még aktív Facebook-oldala azt a címet viseli, hogy „Amilia Sonja Taylor being alive and healthy”, vagyis „A.S.T. él és egészséges”. Lehet belőle egy Einstein, egy Newton, egy Renoir, egy kis Roosevelt vagy akár Marilyn Monroe – akik szintén koraszülöttek voltak.

Söveg: Simándi Juli