Kicsi, de veszélyes: a kullancs
Amikor a hétéves Zsolt érezte, hogy a nyakán egy apró bogár mászik, egyszerűen lepöckölte, és azon nyomban el is feledkezett a dologról. A tarkóján megjelenő, kör alakú, piros foltot nem vették észre a szülei. Szerencsére éppen akkor látogatták meg a gyerekorvost, aki felismerte a vörös foltban a Lyme-kór – a kullancsok terjesztette bakteriális fertőzés – klasszikus tünetét. A fiú nyakán mászkáló bogár valószínűleg egy kullancs volt, amely néhány nappal korábban fúrta bele magát a bőrébe, és akkor fejezte be a lakomáját. A szülők azért nem vették észre hamarabb a bajt, mert a kullancs Zsolti tarkóján, a hajas fejbőr határán kapaszkodott bele a kisfiúba, és egy hajtincs éppen eltakarta az állatot.
Zsoltinak szerencséje volt: hamar diagnosztizálták a betegségét, és idejében elkezdte szedni az antibiotikumot, így tünetei nem súlyosbodtak, és nem lett ízületi gyulladása. Azóta az anyukája minden óvintézkedést megtesz a baj elkerülése érdekében, és esténként mindhárom gyerekét tetőtől talpig átnézi: nem lát-e rajtuk kullancsot vagy árulkodó bőrpírt.
Fertőzésveszély
Az utóbbi évek enyhe telei miatt sajnos egyre inkább számolnunk kell a kullancsveszéllyel. Ez számokban is kifejezhető: 2 év alatt közel kétszeresére növekedett a kullancs közvetítette agyvelőgyulladások száma. Az élősködők ezen a víruson kívül még körülbelül 10–15-féle kórokozót hordozhatnak, melyek közül talán a Lyme-kórért felelős 4-féle baktérium a legismertebb.
A Lyme-kór az USA Connecticut állambeli Lyme városáról kapta a nevét, itt azonosították az 1970-es években. Szezonja kora tavasszal kezdődik és késő őszig tart. Elsősorban a gyerekeket veszélyezteti, mivel ők játszanak füves, bokros helyeken – a kullancsok élőhelyén. A betegség nem terjed egyik emberről a másikra, a gyerek viszont élete során akár többször is megkaphatja.
Közép-Európa a Lyme-kór szempontjából a legfertőzöttebb területek közé tartozik, mivel az itteni kullancsok 12–50 százaléka hordozza a baktériumokat. Valójában több száz kullancsféle létezik, melyek közül a betegséget Magyarországon az Ixodes ricinus nevezetű terjeszti. Ha ez a kullancsfajta a Borrelia burgdorferi baktérium két fajtájának valamelyikével fertőzött, akkor az összes tünetet kiváltja – ezzel szemben a Borrelia afzelii bőrtüneteket, a Borrelia garinii pedig „csupán” idegrendszeri tüneteket okoz. A Lyme-kórra jellemző bőrpírt mindhárom kórokozó kiválthatja.
A legtöbb fertőzést a nimfának is nevezett fiatal kullancsok okozzák, részben azért, mert szinte észrevehetetlenül aprók. A nimfa körülbelül akkora, mint egy mákszem, a kifejlett kullancs pedig szezámmag nagyságú. Az éhes kullancsok a fűszálakon, a cserjék, bokrok leveleinek hátulján várakoznak, és a mellettük elhaladó állatra vagy emberre kapaszkodnak. A harapásuk teljesen fájdalommentes, a gyerek bőrébe ragadva akár napokig szívják a vérét.
Ha egy gyerekbe belemászik a kullancs, szerencsére nem biztos, hogy a Lyme-kórt is átadja, hiszen csak a fertőzött kullancsok terjesztik a baktériumot, s azok is csak akkor, ha 8–12 órán át benne maradnak az áldozat bőrében. Ha a helyes kullancskiszedési technikával – melyet az 52. oldal alján ismertetünk – sikerül hamarabb kiszednünk az élősködőt, akkor jó esélyünk van arra, hogy a gyermek ne fertőződjön meg.
Ismertetőjel
A Lyme-kór „védjegye” az erythema migrans (EM) nevezetű bőrpír, amely a kullancscsípés helyén jelenik meg a csípéstől számított egy hónapon belül. Ezt nevezik korai tünetnek. Van, hogy csak akkora, mint egy pénzérme, máskor akár a gyerek egész hátára is kiterjedhet. Gyakran a test más helyén – a combon, az ágyékon, a törzsön vagy a hónaljon – is feltűnhet. A bőrpír legtöbbször kokárda vagy céltábla formájú – vagyis a közepe tiszta, körülötte gyűrű vöröslik –, de lehet egyformán piros is az egész területe. A fertőzött betegek mintegy 20 százalékánál több helyen is kialakul bőrpír, ami arra utal, hogy a baktérium már bekerült a véráramukba.
A Lyme-kórban szenvedők 10–65 százalékánál azért nem ismerik fel idejében a betegséget, mert vagy észre sem veszik az 1-2 hétig árulkodó bőrpírt (hiszen az nem fáj, nem viszket és a fejbőrön például nem is könnyen látható), vagy más betegségnek könyvelik el, vagy egyáltalán nem is mutatkozik bőrpír.
A diagnózis nehézségei
A betegség nagyon változatos tünetekkel jár, ezért gyakran félreismerik. A Lyme-kór olykor (ritkán) influenzatüneteket okoz. Megtörténhet, hogy a fejfájásra, lázra panaszkodó gyereket az orvos fülfertőzéssel kezeli, s csak akkor jön rá, hogy mi a baj, amikor a szülők felfedezik a kicsin a bőrpírt.
Ha a fertőzést nem ismerik fel idejében és nem kezelik antibiotikummal, a betegek több mint felénél nagyon változatos, késői tünetek alakulnak ki – például szívizomgyulladás, agyhártyagyulladás, különböző bénulások és ízületi gyulladások. Nem specifikus tünet ugyan, de okozhat fáradékonyságot, kimerültséget és romló teljesítőképességet is. A Lyme-ízületi gyulladás, azaz a fájó, dagadt térd az esetek 20 százalékában krónikussá válhat.
A baktérium a szövetekre, többek között az ideg- és agyszövetekre tapad s nem a véráramban marad. A fertőzött gyereknél olyan neurológiai tünetek léphetnek fel, mint az átmeneti arcidegbénulás (Bell-féle bénulás), nyakmerevedés, zsibbadás, kedélyhullámzás, extrém fáradtság. Sőt, az órák alatti figyelmetlenség akár ADHD (attention deficit and hyperactivity disorder = figyelemzavar és hiperaktivitás) problémának is bizonyulhat. Ilyen esetekben gyakran csak akkor jönnek rá, hogy Lyme-kórról van szó, ha jelentkezik valamilyen tipikusabb tünet is, mint az ízületi fájdalom vagy az idegbénulás.
A Lyme-kórt azért is nagyon nehéz azonosítani, mert a vérvizsgálat önmagában nem túlságosan megbízható, nagyon gyakori a téves (pozitív vagy negatív) eredmény. A többféle eljárással kialakítható diagnózis magát a baktériumot nem mutatja ki a gyerek vérében, csak azokat az antitesteket, vagyis ellenanyagokat, melyeket – frissen vagy korábban – a szervezet termelt.
A megfertőződés után 2-3 héttel úgynevezett IgM típusú ellenanyagok jelennek meg a vérben, melyek az akut fertőződést bizonyítják (úgy 3 hónap alatt tűnnek el), de a kimutatási próba mintegy 25 százalékban álpozitív. A későbbiekben ki lehet mutatni úgynevezett IgG típusú ellenanyagot, ami azt bizonyítja, hogy a szervezet találkozott már ezzel a kórokozóval, csak épp nem tudni, mikor: ennek a próbának a megbízhatósága 90 százalékos.
Bőrpír esetén nem kell vérvizsgálatot csináltatni, mert egyértelmű a fertőzöttség. A vizsgálatot már sok helyen elvégzik, például beutaló nélkül felkereshető bőrgyógyászati szakrendelésekről is elirányíthatnak bennünket a megfelelő laboratóriumba.
Kezelés
Az antibiotikumos kezelés hossza a szervezetben keringő ellenanyag mennyiségétől, a tünetek súlyosságától és a választott antibiotikumtól függ. Átlagosan 2–6 hétig, de – az antibiotikum fajtájától függően – akár hónapokig is eltarthat. Ha a tünetek visszatérnek, akkor az ellenanyagszinttől függően újabb kezelésre lehet szükség, és érdemes antibiotikumot váltani – a gyógyszerek kombinálásának viszont, úgy tűnik, nincs értelme. Az infektológusok úgy gondolják, hogy a Lyme-kór késői tüneteinél is arról lehet szó, hogy a baktériumot nem sikerült kiirtani a szervezetből.
ÓVINTÉZKEDÉSEK
Nyilvánvalóan az a legjobb védekezés, ha ügyelünk, hogy a gyerek meg se kapja a Lyme-kórt.
Mivel oltás nincs ellene, azt kell megakadályoznunk, hogy a gyerekbe kullancs kapaszkodjon. A szülőknek valószínűleg minden haja szála égnek áll attól a remek tanácstól, hogy a gyereküket döglesztő kánikulában is csak hosszú ujjú pólóban és hosszú nadrágban engedjék ki játszani. Föl se venné, hiszen a többieken sincs ilyen ruha. Szerencsére vannak hatékony megoldások, amelyektől a gyerek nem fog szenvedni, és az ázsiója sem csökken a társai körében:
– A kertben takarítsuk el, gereblyézzük össze a lehullott faleveleket, mert a kullancsok ott szeretnek megbújni, és nyírjunk gyakran füvet.
– A hintát, mászókákat, gyerekjátékokat állítsuk napos vagy félárnyékos helyre, messze a fáktól, bokroktól.
– A kutyát-macskát ne engedjük be az erdőbe, és kérjünk az állatorvostól kullancsriasztót (nyakörv, kullancsriasztó folyadék, ami 3 hónapig véd). A kutyák számára létezik Lyme-védőoltás, de attól, hogy az állat nem kapja meg a betegséget, a kullancsot még behurcolhatja a házba.
– Használjunk dietil-toluamid (DEET) tartalmú rovarriasztót, és nézzük meg a címkén, hogy kullancs ellen is jó-e. A nagy DEET-koncentrátum a leghatékonyabb, de egyes orvosok intenek attól, hogy gyerekekre 30 százalékosnál töményebb szert kenjünk.
– Lehetőleg zárt orrú cipőt vagy szandált adjunk a gyerekre, és a hosszú nadrágja szárát tűrjük bele a zokniba – ez felére csökkentheti a kullancscsípés valószínűségét. Korábban a szakértők világos színű ruhát javasoltak, mert azon könnyebben meglátszik a kullancs, de egy tanulmány arra mutatott rá, hogy a kis élősködőket az ilyen színek jobban vonzzák.
– A ruházatot fújjuk be permetrintartalmú termékekkel, de a bőrt ne. (Ez a rovarirtó szer, melyet hajtetvességre is használnak, közvetlenül a bőrre jutva gyulladást okozhat.) Várjuk meg, amíg a spray teljesen megszárad, s csak azután adjuk rá a gyerekre a ruhát. Egy permetezés több mosáson át hatásos marad.
– Védőhatást tulajdonítanak a B-vitamin-komplexet tartalmazó készítményeknek is, melyeknek szedését a kirándulás előtt két nappal kell elkezdeni, de sajnos tudományos bizonyíték nincsen a hatékonyságukra.
– A gyerek ruhájáról még a lakáson kívül távolítsuk el a kullancsokat. Nem katasztrófa, ha marad a ruhán kullancs, a mosás és a forró szárítás megöli.
– A kullancs okozta vírusos agyvelőgyulladást kecsketejtől is el lehet kapni, így forralatlan kecsketejet ne igyunk. (És a biztonság kedvéért forralatlan tehéntejet sem.)
– Végül alaposan nézzük át a gyereket minden nap, fürdéskor, és azonnal szedjük ki belőle a kullancsokat.
– A gyerek fejét úgy tudjuk a legkönnyebben átvizsgálni, ha hidegre állított hajszárítóval elfújjuk a haját, mert így látjuk a fejbőrt.
Macerás dolog a kullancsvadászat, de ha olyan helyen lakunk, ahol rendszeresen előfordul Lyme-kór, mindenképpen tanácsos napjában legalább egyszer szerét ejteni.
HOGYAN SZEDJÜK KI?
A kullancsot eltávolítás előtt sose kenjük be semmiféle krémmel vagy zsiradékkal, mert az állat fuldokolni kezd, és a potrohából a kórokozókat is tartalmazó nyálat a bőrbe üríti. Az eltávolításhoz csipeszt vagy gyógyszertárban vásárolható kanalat használjunk, azzal fogjuk meg és húzzuk ki a kullancsnak a bőrbe kapaszkodó rágószervét. A szájszervet kell megragadni, nem a potrohot, mert az abban tárolt nyálban vannak a kórokozók. Ha a fejet beleszakítjuk a bőrbe, nem történik nagy tragédia, pár nap alatt ugyanis kilökődik.
Szöveg: Hegedűs Judit, lektor: Dr. Szélvári Ágnes
Ez a cikk az Éva magazin 2008. évi júliusi számában jelent meg. Minden jog fenntartva.