A petesejt-adományozás jogi szabályozása rendkívül szigorú, pedig vannak olyan nők, akiknek ez az egyetlen esélye egy – félig – saját gyerekre.

A Kelet-Magyarországon élő Ildikó és Ferenc – akik álnévvel vállalták csak az interjút – az örökbefogadás gondolatát elvetik, mert hallottak elrettentő történeteket a genetikai szülők felbukkanásáról, s a férfi attól is tart, hogy nem tudnák teljesen a magukénak érezni azt a gyereket. Ildikó halkan beszél, sugárzik belőle a szomorúság: „A petesejt-adományozás félig megoldást hozna, a gyerek a férjemé lenne, de azért én is magaménak érezhetem, mert ugye én hordanám ki, ha sikerülne a beültetés."

Petesejt-adományozást ma Magyarországon számos meddőségi központban végeznek. A folyamat hasonlít a lombik-programhoz, de a petesejtet egy harmadik személy, a donor vagy adományozó ajánlja fel. A donor petefészkét hormonokkal stimulálják, hogy több petesejtje érjen, ugyanakkor a befogadó nő, azaz a recipiens méhnyálkahártyáját is felépítik, és „amikor a donornak megfelelő számú olyan tüszője nő, amelyben a petesejtek van, akkor tüszőpunkcióval leszívjuk a petesejteket, mint egy rutin lombikbébi eljárásnál – mondja a Kaáli Intézet tudományos főigazgatója, Dr. Bernard Artúr. A leszívott petesejteket megtermékenyítik a recipiens férjének a spermájával, és 48–72 órával később beültetik a befogadó méhébe.

Kinek lehet rá szüksége?
A harmadik gyerekét váró Kati már volt egyszer donor, és még valakinek ígéretet tett, hogy segít. Első alkalommal egy internetes fórumon olvasott egy fiatal párról, akinek nem lehetett gyereke. Kíváncsi lett: „Hogy szorulhat egy huszonéves pár donorra? Hogy lehetséges, hogy ez az utolsó lehetőségük?
Bernard professzor szerint „nálunk is nő azon reproduktív korban lévő nők száma, akiknél a petefészek működése idő előtt leáll. Az ok lehet genetikai, lehet autoimmun betegség, de olyan életmódbeli hatás is, mint az alkohol, a nikotin, a drog, a túlzott stressz. A nők egy másik csoportjának fejlődési rendellenesség vagy műtéti beavatkozás miatt nincs petefészke, ez korai klimaxot okoz, és orvosilag indokolttá teszi a petesejt-adományozást.

Túl nagy ajándék, hogy névtelen legyen
A petesejt-adományozásnak nem annyira az orvosi része a bonyolult, hanem a törvényi szabályozása. Magyarországon a reprodukciós eljárásokról rendelkező 1997-es egészségügyi törvényt 2006-ban módosították. Korábban csak anonim módon lehetett petesejtet adni, amire kevés nő vállalkozott. „Ekkora ajándék fejében – mondja Kati –, meg akartam ismerni azt a nőt, akinek petesejtet adok, meg a férjét is, aki majd felneveli a gyereket. Ez volt az egyetlen feltételem. De még a módosított szabályozás is annyira szigorú, hogy Kati – bár nem fogadott el pénzt (ami persze tilos) – csak törvénytelenül adhatott petesejtet, előírás szerint ugyanis a donor csak 35 év alatti, egyenes ági rokon lehet, aki már szült, illetve aki megfelel a feltételeknek és névtelen marad.
Ildikónak nincs rokona, akitől kérhetne, mert nővére túllépte a törvényi korhatárt, ezért fórumokon keres donort. A beszélgetésünkig hét lehetséges adományozó jelentkezett, de ezek közül sok nyilvánvalóan nem komoly. Ildikóék eldöntötték, hogy„kölcsönös szimpátia alapján fognak választani. Bár a külső jegyek, testmagasság, hajszín is számítanak, a legfontosabb a hozzáállás.
Ezt mondja a Lehetőség (L.) néven fórumozó lány is, aki már volt donor, sőt, abból a beavatkozásból baba is született. Amikor először adott petesejtet, ő is szimpátia alapján választott. „Nem versenyeztetés volt, de a befogadó családok között nagy különbségek voltak ám."

Át kell gondolni
Európa nagy részén szigorú szabályok korlátozzák az eljárást, sőt az Unió negyedében tiltják, az Egyesült Államokban viszont ügynökségek hozzák össze a donorokat és a befogadókat. Itt fizikai vizsgálatokon kívül (itthon is végeznek HIV-, a nemibetegség-szűrést, hormonvizsgálatokat, rákszűrést) pszichológiai tesztnek is alávetik az adományozókat. Sok lelkes adományozó ugyanis félúton meggondolja magát, és egyszer csak eltűnik. Kati szerint nem gondolják végig, az ő petesejtjükből születő gyerek genetikailag félig az övék. „Ha előáll a barátnőd a kéréssel: nem lehet gyerekem, adj petesejtet, az első reakció az, hogy persze, segítek. Csak aztán gondolkozol el rajta, hogy esetleg olyan lesz a gyerek szeme, mint a tiéd. Ezt át kell gondolni." Bár ő nem veszi túlságosan a szívére. „Végtére nem attól az enyém egy gyerek, hogy az én petesejtemből van. A szeretetet a befogadó adja, a terhességet is ő viseli, úgyhogy ahhoz a gyerekhez nincs sok közöm."

L. se csinál belőle lelki ügyet. „Genetikailag az én gyerekem, de én csak hozzásegítettem egy családot a kiteljesedéshez. Azért egy képet szívesen látott volna a megszületett babáról. „Egy fotót megnéztem volna, de meg kell értenünk nekünk, adományozóknak, hogy a család mekkora félelmet és megkönnyebbülést él át. Tudom, hogy megszületett a baba, örülök, de itt befejeztem.
L. lépéséről a családja nem tudott, csak a férje, és ő támogatta. Ildikó és Ferenc sem szólnak senkinek, mert szerintük az emberekből ilyenkor előbújik a rosszindulat. Katinak a férje adta be a hormoninjekciókat. „Egyetlen kitételünk volt: a megszülető gyerek tudjon róla, hogy vannak genetikai féltestvérei. Ha egyszer összegabalyodnának valahol a világban, abból nem sülne ki jó dolog." Ő sem verte nagy dobra, hogy petesejtet adományoz, mert szerinte tízből kilenc ember ellenzi, így az édesanyja is. „Az én anyám orvos, és őrjöngött, hogy Teréz anyát játszom. Meg aztán féltett is a kockázatoktól – meséli Kati. A befogadónál is akadékoskodott a család, azt mondták, „istent játszunk, pedig egy jó keresztény belenyugszik a sorsba."

Fájdalomdíj – a törvény tiltja
Dr. Mogyorósi Dorottya, orvos-jogász több okból aggályosnak tartja a megengedő szabályozást. Óriási hormonmennyiséget kell a donor szervezetébe juttatni, hogy több petesejt érjen, és „ma még nem tudjuk, nincs-e hosszú távon kockázata az ilyen stimulációnak. Előfordulhat az is – bár csekély a valószínűsége –, hogy a hormonstimulált nőnek nem lesz több peteérése, így nem szülhet saját gyermeket. Az is megeshet, hogy a petesejt leszívásától megsérül a petefészek, és el kell távolítani, bár a kockázat Bernard professzor szerint tizedszázalékokban mérhető. A donorok többsége pont a kockázat és a munkakiesés miatt kér fájdalomdíjat, de az orvos-jogásznő ezt is kifogásolja: „A mai gazdasági helyzetben nagy a veszélye, hogy olyan »barátnő«, »ismerős« jelenik meg adományozóként, akinek a petesejtre vágyók pénzbeli ellenszolgáltatást nyújtanak. Amerikában a fájdalomdíj öt- és tízezer dollár között mozog (szeptemberi végi árfolyamon 850 ezer és 1,7 millió forint között), Kati szerint Magyarországon ötszázezer és kétmillió között. L. visszafogottabb, szerinte négyszázezer és egymillió közé tehető a befogadó családok hálája. Ő maga hétszázezret kapott: „Én mondtam egy összeget, de a pár többet adott és ragaszkodtak hozzá, hogy elfogadjam."

Szigorítani?Oldani?
A törvény ugyan tiltja, de amíg vannak rászoruló nők, lesznek olyanok is, akik eladják a petesejtjüket. Németországban részben az elüzletiesedés veszélye miatt tilos a beavatkozás, ezért aztán az érintett nők Görögországba és Spanyolországba járnak, az angolok pedig Romániába, mert otthon akár hét évet is várhatnak a drága beavatkozásra. Dr. Mogyorósi Dorottya etikai problémát lát abban, hogy „az emberi ivarsejtek eldologiasodnak, haszonszerzés tárgyává válnak. És mi van, ha a születés után felmerül egy anyai ágon öröklődő genetikai betegség? Lehet, hogy a szülők nem fogadják el a gyermeket.
Ezzel szemben sokan megengedőbbé tennék a magyar szabályozást, így dr. Bernard is. „Több mint 25 évig praktizáltam szülész-nőgyógyászként. Az ember feminista lesz, tiszteli a nőket, az anyaságot, és azt akarja, hogy minél többen részesülhessenek benne." A törvényt liberalizálná, de annak határozottan ellene van, „hogy 45 év fölötti nőnél is lehessen petesejt-adományozást végezni. Ebben a korban asszisztált reprodukciós technikákat, amilyen a lombikbébi-program és a mesterséges megtermékenyítés, egyáltalán nem érdemes végezni.
Még hozzáteszi: az anonim adományozásnak – amely jelenleg a folyamat intimitása és a két nő kezelésének összehangolása miatt szinte kizárt – „akkor lesz jövője, ha sikerül petesejtet lefagyasztani. De ez még nincs megoldva.

Szöveg:Farkas Eszter, fotó:photolibrary.com. Ez a cikk az Éva 2008. novemberi számában jelent meg. Minden jog fenntartva.