JoyNapok logo
Elérhető az Éva legújabb száma most JOY-napok kuponfüzettel!
0 nap 0 óra 0 perc

Hány fajta örömöt érezhet egy ember? És milyen hormonoknak köszönhetjük ezeket az örömérzeteket?

Borítókép: Hány fajta örömöt érezhet egy ember? És milyen hormonoknak köszönhetjük ezeket az örömérzeteket? Forrás: Getty Images (benstevens)
Dopamin, endorfinok, oxitocin, szerotonin. Ők az örömforrások. Néhány hormon, aminek köszönhetően az agyunkban olyan örérzet születik meg, ami az egész testünkben szétárad. De hány fajta örömöt érezhet egy ember? Ebben a cikkben ezt a kérdéskört járjuk végig.

A cikk először az ÉVA magazin 2022. 1. tavaszi lapszámában jelent meg. Ha szeretnéd digitálisan is megszerezheted a legfrissebb, de akár régebbi számainkat is, ide kattintva!

Amikor szerelembe esünk... az a boldogsághormonok egész koktélját szabadítja fel a testünkben. Amikor találkozunk VELE, eláraszt a dopamin. „Találtam valakit, aki különleges, ritka kincs, megoszthatom vele az érzéseimet és beleveszhetek az övéibe!” A fizikai kontaktus következtében oxitocin is keletkezik, amitől tovább erősödik a bizalom. Tobzódhatunk a szerotoninban is, hatására úgy érezzük, hogy a másik pont olyannak szeret minket, amilyenek vagyunk, fizikai és mentális értelemben egyaránt. Ez a komplex hormonlöket megmagyarázza, miért fordít ki minket magunkból teljesen a szerelem, miért tesz praktikusan vakká, és miért kap akkora jelentőséget a kapcsolat igazi minősége később, amikor a „koktél” szintje leapad agyunkban.

Amikor elvégezzük a munkánkat – persze attól függően, mennyire szeretjük a feladatainkat –, aktiválódnak a boldogságot okozó neurokémiai vegyületek. Igaz, nem okoznak olyan elsöprő eufóriát, mint a szerelem, de azért feldobják a napunkat. Egy sikeres szerződéskötés után például garantált a dopaminzápor. Egy átlátható munkakultúrával rendelkező szervezet, ahol mindenki biztonságban érzi magát, jelentősen megnövelheti az oxitocinszintünket, ami csodás elősegítője a hatékony együttműködésnek. Egy kísérlet során – ahol a résztvevők pénzt utaltak egymásnak – a kutatók bebizonyították, hogy az alanyok sokkal nyitottabbak voltak az adakozásra, miután az orrukba oxitocint permeteztek: ahogy nőtt a hormonszint, az összeg végül 90%-kal emelkedett.

Amikor sok a stressz... nagy teljesítményű külső agykérgünk felismerhető mintákat keres magának a szituációban. Ezek alapján elemzi a valóságot és kapcsolatot teremt a múltban átéltek és a jelenlegi tapasztalatok között. Másrészt a limbikus rendszer neurokémiai anyagokat szabadít fel, amelyek a testünkkel kommunikálnak, és „megítélik”, hogy túlélés szempontjából mi a jó vagy mi a rossz nekünk. Amikor olyan dolgokat tapasztalunk, amelyek ijesztőek vagy fenyegetőek számunkra, kortizolnak (vagy stresszhormonnak) nevezett anyag szabadul fel testünkben, hogy „tudósítson” a veszélyről, nehézségről. Röviden összefoglalva: a külső agykérgünk irányítja a figyelmet és szállítja az információkat, de a limbikus rendszerünk cselekszik. Mint ló és lovasa: az előbbi halad előre, míg az utóbbi teljes figyelmét a környezetnek szentelheti, hogy befogadja és értékelje azt.

A felszabaduló kortizol mennyiségétől függően két, hasonló helyzetben megjelenő forgatókönyvet különböztethetünk meg. Amikor sok kortizol szabadul fel, félelmet érzünk: ilyen például egy fontos prezentáció előtti pillanat, amikor nyilvánosan kell megszólalnunk, vagy amikor várakozunk a vizsgaeredményeinkre. A második lehetőség, amikor csak kis mennyiségű kortizol szabadul fel, ilyenkor folyamatos nyugtalanság vagy kisebb szorongás jelentkezik – például a határidők esetében.

Sajnos ez a vegyület fizikai egészségünkre negatív hatással is lehet: okozhat gyulladásokat, amelyek mindenféle betegséghez, például szív- és érrendszeri, agyi vagy emésztőrendszeri elváltozásokhoz vezethetnek. A hosszú időn keresztül fennálló stressz szinte megmérgez bennünket. A fizikai aktivitás, az edzés, a futás viszont segíthet megszabadulni a nap folyamán felhalmozódott adrenalintól és kortizoltól.

Egy új tárgy vásárlása okozta izgalom meglöki a dopaminszintünket, és elönt az izgatott boldogság, de ez sajnos nem tart sokáig. Minél gyakrabban jutalmazzuk magunkat vásárlással, annál rövidebb az öröm. Agyunk ugyanis alkalmazkodik a sokszor kapott ingerekhez, a pszichológia ezt a jelenséget nevezi kondicionálásnak. Vagyis emelni kéne a tétet, mondjuk olyan dolgokat venni, amikhez nem juthat hozzá bárki, amik túl drágák, túl ritkák stb. Ezt nyilván kevesen engedhetik meg maguknak, így hétköznapi szinten mi inkább úgy hajszoljuk a dopamint, hogy egyre többször vásárolgatunk.

De a dopamin mechanizmusa az oka annak is, hogy a fine dining éttermek az ételeket nagyon apró adagokban szolgálják fel, mert az élmény az első 5–10 harapásnál nagyon intenzív, utána azonban elkezdjük megszokni a különleges ízeket is.

Ennyiből nyilván kiderül, mi a veszélye a dopamin utáni folyamatos sóvárgásnak. A megelőzés érdekében időnként egy-egy szünettel gátolhatjuk az élvezetet, így sokkal intenzívebben, valódi dopaminbombával készülhetünk a következő ingerre. Agyunknak egyrészt szüksége van erre a pihenőre, hogy az apró dolgokat is értékelni tudja, másrészt így tudatosan hozzuk létre az örömöt okozó helyzeteket ahelyett, hogy a sült galambra várnánk.

Jól tesszük, ha elegendő időt fordítunk a körülöttünk élőkre, mert ilyenkor sok oxitocin szabadul fel. Az is elengedhetetlen, hogy olyan emberekkel vegyük körül magunkat, akik értékelnek bennünket ahelyett, hogy lecsapolnák az összes energiánkat. Sok mindenre képesek vagyunk, hogy dopaminbombához jussunk. Igyekszünk jobban kinézni, több pénzt keresni, szakmai sikereket halmozni, de közben vigyáznunk kell, nehogy beleessünk a dopaminfüggők csapdájába. És végül, de nem utolsósorban mozogjunk sokat, mivel csökkentjük vele a kortizolszintet, de endorfi nokat is felszabadítunk, így szó szerint boldoggá tesszük magunkat.

Tudod, hogy miért is felelnek egyes hormonok pontosan? A lenti galériánkban megmutatjuk, hogy melyik hormonnak milyen örömöt köszönhetünk.