Néhány hete egy nagyon kedves barátnőm bocsánatot kért, amiért egy nehéz nap után sírva fakadt a telefonban. Nem értettem, hogy miért kér elnézést, hiszen természetes dolog, hogy az érzelmek túlcsordulása könnyek formájában jelenik meg. Sírunk, ha fizikai vagy lelki fájdalom ér minket. Sírunk, ha valamitől meghatódunk, ha mérhetetlen nagy boldogság ér minket, ha megkönnyebbülünk, és akkor is, ha tehetetlenek vagyunk, stresszes állapot gyötör minket.

Észrevetted már, hogy amikor visszatartod a sírást, a torkod megfájdul, és egy olyan érzés alakul ki belül, mintha egy gombóc akarná szétfeszíteni? Ennek okát megfejtették a kutatók!

Amikor az érzelmeink átveszik az uralmat, az idegrendszerünk fokozott állapotba kapcsol, és azt az üzenetet küldi a testnek, hogy több oxigénre van szüksége a testünknek. Hogy minél több levegő áramolhasson a tüdőnkbe, a gégefedő azt az utasítást kapja, hogy maradjon nyitva. A gégefedőt nyitó izmok az ilyen stresszhelyzetben megfeszülnek, ez az izommunka eredményezi a gombócérzést a torokban.

Azonban, ha elkezdünk sírni, automatikusan mélyebb lélegzetet veszünk és nem kell a torokban lévő izmoknak feszesen dolgozniuk, így a szorító érzés megszűnik.

A testi tüneteken túlmenően a szakemberek szerint azért sem ildomos visszafogni a sírást, mert ezzel a tevékenységgel nem csak a környezetünk, de magunk előtt is leplezzük a valós érzelmeinket. Az egerek itatását sokszor a sebezhetőséggel, a gyengeséggel aposztrofálják. Ezek a jelzők szégyenérzetet kelthetnek, sokszor szeretnénk keményebbnek látszani a valóságnál.

Az érzelmek átengedése saját magunknak is egy nagyon jó tükör lehet, az önismereti úton is segít minket. Arról nem is beszélve, hogy egy kiadós sírás után lényegesen jobban érezzük magunkat.

Zsebkendőket elő! Ne féljünk sírni!

Gondoltad volna, hogy egy hatalmas sírás, hatalmas slágert is szülhet? Olyanokat, amikre aztán tömegek táncolnak?

Nézd meg a galériánkat!