Az oldható rostok vízben feloldódnak, gélszerű anyagot képezve. Ezek a rostok megtalálhatók például a zabban, babban és számos gyümölcsben. Fő szerepük a koleszterinszint csökkentése és a vércukorszint stabilizálása, ami hozzájárul a szív- és érrendszeri egészség megőrzéséhez. Az oldhatatlan rostok ezzel szemben nem oldódnak vízben, és elsősorban a teljes kiőrlésű gabonákban és zöldségekben találhatók meg. Ezek a rostok növelik a széklet tömegét, és segítik az emésztett anyagok gyorsabb áthaladását a bélrendszeren, megelőzve a székrekedést és támogatva a rendszeres bélmozgást.

De a rostok egészségügyi előnyei túlmutatnak az emésztőrendszer támogatásán. A rostban gazdag étrend hozzájárul a testsúlykontrollhoz, hiszen ezek alapvetően laktatóbbak, ezáltal kisebb adagokban képesek teltségérzetet biztosítani, ezáltal jelentősen csökkentve a túlevés valószínűséget. Ezentúl lassítják a tápanyagok felszívódását, stabilizálják a vércukorszintet, és hozzájárulnak bélflóra egészségéhez, biztosítják az energiaellátást.

Azonban előfordul, hogy tévesen ítéljük meg az ételeket, és némely étel valójában kevesebb rostmennyiséget tartalmaz, mint azt elsőre gondolnánk. Ennek hatására előfordulhat, hogy rosthiány alakul ki a szervezetben. Éppen ezért fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mennyi rostot fogyasztunk a nap során.

A feldolgozás mértéke kulcsfontosságú tényező az élelmiszerek rosttartalmának meghatározásában. A gabonafélék, gyümölcsök és zöldségek esetében megfigyelhető, hogy az ipari feldolgozás során gyakran eltávolítják a rostban leggazdagabb komponenseket, ami jelentősen csökkenti a végtermék rosttartalmát. Ez az alapvető elv segít megmagyarázni, miért lehetnek bizonyos élelmiszerek meglepően alacsony rosttartalmúak.

Az alábbiakban azok az ételek találhatók, amelyeknek meglepően alacsony a rosttartalma!

Az alábbiakban pedig a rosthiány tüneteit hoztuk el!