Itt nincs értelme utasítani, előírni, tiltani, hanem a felelősség megosztására kell törekedni. Ehhez a laikusok ismereteinek szélesítésére van szükség.

Kell a szénhidrát
A test működéséhez energia kell. Nemcsak amozgás és a látható munka energiaigényes, de a sejtek mindennapi tevékenysége is. Energiaszükségletünk felét szénhidráttal, azaz cukrokkal és keményítővel fedezzük. A bélben akeményítő is cukorrá bomlik, így kerül a vérbe, ahonnan a sejtekbe jutva elég – egy részét pedig a máj raktározható formává alakítja. Afolyamat szabályozásában központi szerepe van az inzulinnak. Ez a hormon nagyon érzékeny az étel mennyiségére: mindig éppen annyi termelődik belőle, hogy avér cukorszintje szűk határok között maradjon.

Változnak a szakácskönyvek
A keményítő megvan minden növényi eredetű ételünkben, a főzéskor sem bomlik le. Legbőségesebb forrása a gabona, mely minden emberi kultúrában az étkezés alapja. A cukrok atermészetben csak a gyümölcsökben találhatók meg nagyobb mennyiségben. A 19. század közepéig édesítésre csak mézet használtak, amelyből nyilván korlátozott mennyiség állt az emberiség rendelkezésére. A cukorgyártás megjelenésével ez ahelyzet gyökeresen megváltozott, acukor olcsó lett, és az élelmiszeripar ezt ki is használja, a bőséges cukrozás egyenesen a jólét szimbólumává vált. A fejlett társadalmakban fokozatosan visszaszorul az éhezés, a túltápláltság viszont egyre nagyobb probléma. Erre pedig ételeink tudatos megválogatása a megoldás. Bár manapság egyre nagyobb teret nyernek az egészségtudatos irányzatok, mégis nő az elhízottak, a cukorbetegek aránya.

A két cukorbetegség
Közismert, hogy két különböző betegséget hívunk cukorbajnak (latin neve: diabetes mellitus). Az 1-es típusú cukorbetegség (angol rövidítése: T1DM) oka a hasnyálmirigy inzulintermelésének leállása. Néhány nap alatt kialakuló fáradtság, szomjúságérzés, bőséges vizelet esetén egyetlen vércukormérésből kiderül a betegség. Inzulin nélkül nem lehet élni, így ezek az emberek naponta többször inzulininjekciót adnak be maguknak. Ezért a betegség másik neve inzulinfüggő cukorbetegség (IDDM). A T1DM többnyire húszéves kor előtt jelenik meg, ezért korábban fiatalkori cukorbajnak is hívták, ami helytelen, mert van, aki későn betegszik meg benne. Magyarországon évente körülbelül 200 gyerek lesz cukros, az idősebb megbetegedettekről nincs pontos adat. Ezt abetegséget jelenlegi tudásunkkal még nem tudjuk megelőzni.
A 2-es típusú cukorbetegség (T2DM) sokkal – legalább tízszer – gyakoribb, mint az 1-es. Az elhízás okozza, bár olykor normális testsúlyúaknál is megjelenik. Az 1-es típusú betegség néhány hét alatt alakul ki, a 2-es viszont évek, évtizedek alatt. Egyre gyakoribb, hogy fiataloknál, nem ritkán gyerekeknél alakul ki a 2-es típusú cukorbaj. Abetegség oka az energia-túlkínálat: a szervezet nem tud feldolgozni annyi kalóriát, amennyit beviszünk, ezért ez a betegség megelőzhető lenne.
A 2-es cukorbetegség egyik változata a várandósság alatt fellépő diabétesz. A magas vércukor károsíthatja a magzatot, aki a túlkínálat miatt esetleg túlsúlyossá válik, így szülés közben nehézségek léphetnek fel. A szülés után rendszerint normalizálódik a szénhidrátháztartás, és szigorú diétával kordában tartható, de az érintettek a későbbiekben nagyobb valószínűséggel válnak diabéteszessé, ezért szigorúan szemmel kell tartani őket.

Szövődmények
A kétfajta cukorbetegséget azért vesszük egy kalap alá, mert hasonló módon károsítják aszervezetet. Mindkét esetben az a veszély, hogy acukor károsítja az erek falát, ettől pedig érszűkület, fokozott érelzáródás-hajlam lép fel. A leggyakoribb szövődmény a szív koszorúsereinek szűkülete miatti szívelégtelenség és infarktus, továbbá astroke, aláb érszűkülete – mely fertőzésekhez, elhaláshoz vezethet –, sőt jellemző a vese és aszem károsodása is. A legtöbb amputációt acukorbetegség miatt végzik, a legtöbb ember emiatt vakul meg. Férfiaknál a merevedési zavar leggyakoribb oka szintén a cukorbaj. A cukorbetegség jelentősen csökkenti a várható élettartamot. Mindezek szempontjából döntő, hogy mennyire sikerül jól beállítani az anyagcserét: ha a normálishoz közeli állapotot érünk el, aszövődmények is sokkal lassabban alakulnak ki.

A cukorbetegek életmódja
Minden cukorbeteg kezelésének alapja a helyes életmód, ez semmilyen gyógyszerrel vagy más praktikával nem pótolható.
A dohányzás kérdését könnyen rövidre zárhatjuk: a cukorbeteg, ha jót akar, nem dohányzik még passzívan sem. A füst hasonló érfalkárosodásokat okoz, mint a magas vércukor, a két hatás pedig felerősíti egymást. A cukorbetegség szövődményeinek a kialakulásában nagy egyéni különbségek vannak, de a dohányzás biztosan felerősíti és felgyorsítja az összeset. Az általános egészségi állapothoz igazított, rendszeres mozgásra viszont szükség van. Enélkül nem lehet fogyni, márpedig a betegség oka éppen atúlsúly. Bár aki egyszer diabéteszesnek bizonyult, azt többet sosem tekintjük gyógyultnak, anormális testsúlyúaknak sokkal több esélyük van arra, hogy csak diétával tartósan kordában tudják tartani abetegségüket. A mozgás során könnyebben elég a cukorbeteg számára nehezen feldolgozható szénhidrát, és az inzulinigény is csökken.
Minden cukorbetegnek tisztában kell lennie saját anyagcseréje főbb vonalaival. A csomagolt élelmiszereken fel van tüntetve az energiatartalom, energiatáblázat pedig az internetről is letölthető. Aszervezet alapanyagcseréje a testmagasság ismeretében becsülhető meg, férfiaknál átlagosan 1700, nőknél 1500 kilokalória. Szénhidrátból atesti adottságoktól és a fizikai aktivitástól függően 120 és 180 gramm között van a napi adag.

Glikémiás index
Az egyes ételek nemcsak a szénhidráttartalomban, hanem a felszívódás sebességében is eltérnek egymástól, ezt a különbséget a glikémiás index fejezi ki (minél magasabb, annál gyorsabb felszívódású, annál károsabb az adott étel). Az édességekből villámgyorsan a vérbe jut a cukor, ezt még egészséges inzulintermelés esetén is nehezen tudjuk kiegyenlíteni. Acukorbetegeknek ez biztosan nem fog sikerülni, nekik néhány óráig magas marad a cukorszintjük, és ezt a legkorszerűbb inzulinterápiával sem lehet tökéletesen kivédeni. Az ilyen megingások jelentősen gyorsítják aszövődmények kialakulását.

Kezelés
A 2-es típusú cukorbetegeket sokáig gyógyszerekkel is hatékonyan lehet kezelni. Egy idő után azonban kimerül a saját inzulintermelés, ekkor inzulinterápiára kell áttérni (az 1-es típusú betegeknek eleve erre van szükségük).
Az inzulintól szinte mindenki fél: senki nem szeretné szurkálni magát. Pedig ezzel nem nehéz együtt élni, sőt, az adagokat az érintettek megtanulják a napi tevékenységükhöz igazítani. Ha például tudják előre, hogy másnap mozgalmasabb napjuk lesz, az esti inzulinból kevesebbet adnak be, mert az izommunkával több cukrot fognak elégetni. Mindehhez persze szünnap nélküli önfegyelmet kell kialakítani. Ám ennek van jó oldala is. A cukorbeteg gyerekek körében ritkább akábítószerezés, többségük jó tanuló. Ha valaki megtanul felelősséget vállalni a sorsáért, annak az élet más területein is megvan a haszna.

Hárítás
A cukorbetegek jelentős része sajnos nem előrelátó. Ma már közismert, hogy a túlsúly, a mozgásszegény élet jelentős kockázatokkal jár. Aki évtizedeken keresztül megtartja rossz szokásait, az rendszerint ideológiát is kitalál hozzá (mondjuk „valamiben meg kell halni”). Nekik egy idő után egzisztenciális érdekük megrögződni a dacban, afél életük helytelen magatartását kellene ugyanis beismerniük ahhoz, hogy áttérjenek a diétára. Ezt a hárító magatartást nehéz megtörni, annál nagyobb öröm viszont, ha sikerül.
A 2-es cukorbetegségnek éveken keresztül semmilyen tünete nincs. A szenvedő alany tökéletesen érzi magát, jól teljesít, nincsenek fájdalmai. Ebben a stádiumban még visszafordítható a betegség, később, ha a szövődmények is megjelentek, már nem. Ehhez viszont három dolog kell: szűrni, szűrni és szűrni. ı
Ma már közismert, hogy a túlsúly, a mozgásszegény élet jelentős kockázatokkal jár. A 2-es cukorbetegségnek éveken keresztül semmilyen tünete nincs. A szenvedő alany tökéletesen érzi magát, jól teljesít, nincsenek fájdalmai. Ebben a stádiumban még visszafordítható a betegség, később, ha aszövődmények is megjelentek, már nem. Ehhez viszont három dolog kell: szűrni, szűrni, szűrni. Ez nem sok, hat-nyolc zsemlének felel meg, de csokiból, sütiből még hamarabb összejön.

Szöveg: Dr. Eörsi Dániel, Fotó: Red Dot
Ez a cikk az Éva magazin 2008. évi augusztusi számában jelent meg. Minden jog fenntartva.