Doktor Füge rendel, avagy 4+3 kérdés és válasz a terápiás kutyákról

Borítókép: Doktor Füge rendel, avagy 4+3 kérdés és válasz a terápiás kutyákról
Nemrég történt: az internet népe néhány napon át nem tért napirendre a Newark reptéren történt incidens felett: az egyik légitársaság nem engedte fel repülőgépének fedélzetére az egyik utas terápiás páváját. Dexter, a páva azóta hatalmas sztár lett, még saját Instagram-oldala is van. A terápiás állatok persze normál esetben nem sztárok, sokkal inkább hétköznapi hősök. És a legritkább esetben pávák.

Ez a cikk az Éva egy régebbi számában jelent meg.

Dexter esete azonban, ha szélsőségesen is, rámutat, hogy a terápiás állatok köztünk élnek. Ez azonban korántsem a 21. század vívmánya. Egyes feltevések szerint rehabilitációs és terápiás célokból ősidők óta alkalmaznak állatokat, akkoriban azonban ennek motivációja az állatok lényének és szellemének tulajdonított természetfeletti erő volt. Az első írásos emlék ebben a témában a 18. századból származik, így azt már pontosan tudjuk, hogy egy William Tuke nevű filantróp üzletember Yorkban létrehozott egy intézményt, ahol emberséges körülmények között és igen újító szellemben foglalkoztak mentális zavarokban szenvedő betegekkel. A Retreat nevű intézményben tartottak állatokat is, akikkel a bentlakók kapcsolatba léphettek, és segítségükkel fejleszthették szociális készségeiket.

Miért éppen a kutya?

Napjainkban a terápiás állatok jóval többet „tudnak”, és jóval kifinomultabban használjuk az állat és ember közti interakció pozitív élettani hatásait. Számos kutatás bizonyította, hogy a kutya simogatása béta-endorfint, oxitocint és prolaktint szabadít fel és csökkenti a szívfrekvenciát.

Dexter esete azt is mutatja, hogy terápiás állat persze nem csak kutya lehet. Terápiás célra nagy sikerrel alkalmaznak macskát, delfint, lovat, lámát, madarat és egészen meglepő állatokat is, de nem véletlenül a kutya a legelterjedtebb. Ennek az az oka, hogy a kutya könnyen elérhető, mobilis, kiválóan motiválható, nagyon jól értelmezi az emberi mimikát és testbeszédet, és lételeme, hogy emberek között legyen.

Miben tud segíteni egy kutya?

Gyakran látni az interneten olyan felvételeket is (zsebkendő legyen kéznél, amikor ezeket nézzük!), hogy elhagyott, öreg állatokat betelepítenek az öregek otthonába, és mindenki kivirul. Vagy kórházba visznek be kutyákat, hogy enyhítsék a beteg gyerekek szenvedését, és még sorolhatnánk. Sajnos ezek az esetek elsősorban még csak Nyugaton mindennaposak, bár az is igaz, hogy a terápiás kutyák elfogadottsága itthon is egyre nő. Alkalmazhatóságuk rendkívül szerteágazó: nagy sikerrel folytatnak kutyás foglalkozásokat iskolákban, elsősorban tanulásban akadályozott gyerekeknél, illetve speciális gondozóintézetekben, mentálisan, érzékszervileg vagy fizikailag sérült gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt. Egy-egy kutya-felvezető páros szakosodhat más területre is, plusz segítővel akár egyéni foglalkozásokat is tarthatnak.

Élet terápiás kutyával

Arról, hogy milyen terápiás kutyával együtt dolgozni, megkérdeztünk egy illetékest, Pálfy Panni gyógypedagógust, aki Füge és Legó kutyájával dolgozik. Panni Szegeden tanult gyógypedagógiát, s egyszer az egyik tanára bemutatta a csoportnak terápiás kutyáját. Pannit annyira lenyűgözte, ahogyan a kutya a gyerekekkel dolgozott, hogy ott és akkor elhatározta: ő is ezzel fog foglalkozni. Egy évvel a diplomaszerzés előtt került hozzá Füge, a golden retriever. Először megszerezte a saját diplomáját, majd a kutyával is levizsgázott. Eleinte középsúlyos gyerekekkel foglalkozott egy intézetben, ahová többször magával vitte Fügét. Egyik legemlékezetesebb eredménye egy downos kisfiú volt, aki sikítva menekült a kutyáktól, annyira félt tőlük, de ezt sikerült teljesen megváltoztatni. Panni rengeteget dolgozott Fügével, úgyhogy arra jutott: kell nekik még egy kolléga. Így került a képbe Legó, az óriás uszkár. Panni a habitusuktól függően osztja el köztük a feladatokat. Fontos tudni, hogy a terápiás kutya azért nem mindent gyógyító csodaszer. Sikere sok tényezőn múlik. Minden kutyának megvannak az erősségei, és az sem mellékes, hogy a felvezető milyen passzban van. Azt is figyelembe kell venni, hogy vannak gyerekek, akik ragaszkodnak bizonyos kutyákhoz, az ideális helyzet tehát sok mindentől függ.

Panni szerint sokakban él az a tévhit, a kutyás terápia arról szól, hogy a gyerekek kutyákat simogatnak. Egy foglalkozás során a kutya lehet aktív vagy passzív helyzetben is. Lehet, hogy ő mutatja meg a feladatot vagy együtt kell vele sétálni, vagy ő a motiváció, vagy tőle kell valamit elvenni, a lehetőségek száma végtelen. Amikor a kutya passzívan van jelen a foglalkozáson, akkor sem pihen. Panni mostanában elsősorban mozgásterápiában vesz részt kutyáival. Dolgozik például egy négyéves, nem beszélő kislánnyal, akinek nagyon nagy motivációt jelent a kutya. De egy terápiás kutya számára nincs határ. Jó felvezetővel és megfelelő körülmények között szinte bármiben segítséget tud nyújtani.

Kik azok, akiken segíthet a terápiás kutya?

  • értelmileg, mozgásban vagy beszédükben akadályozott gyerekek
  • halmozottan fogyatékos gyerekek
  • tanulási zavarral küzdő gyerekek
  • hiperaktív gyerekek
  • autisták
  • idősek otthonában élők
  • pszichológiai problémákban szenvedők

Milyen eredményeket lehet terápiás kutyával elérni?

  • motoros és orientációs képességek fejlesztése
  • megismerő funkciók fejlesztése
  • beszédfejlesztés
  • szorongás, depresszió feloldása
  • bizalomépítés

forrás: segitokutya.hu

Mitől lesz egy kutya terápiás kutya?

Ideális esetben a kutyákat már kölyökkorban tesztelik, és a célnak legmegfelelőbb egyedet választják a tanulás elkezdéséhez. Ez nemcsak azért fontos, hogy a kiképzőnek könnyebb dolga legyen, hanem azért is, hogy a későbbi munka során a kutya élvezze, amit csinál. Bár a kutya szocializációja és nevelése már kiskorában elkezdődik, vizsgára csak az első életévüket betöltött ebek mehetnek felvezetőjükkel. A kutya és felvezetője (akivel a későbbiekben fog dolgozni) párosan vizsgázik és a kiállított engedély is a párosnak szól.

A vizsga első része a temperamentumvizsga. Itt szigorú kritérium, hogy a kutya semmilyen körülmények között se legyen agresszív emberekkel – és más kutyákkal sem –, és ne is féljen tőlük. Figyelik, hogy mennyire engedelmeskedik a felvezetőjének, és mennyire hajlandó együttműködni idegenekkel. De nem csak a kutyának kell jól teljesítenie, figyelik a felvezetője kontrollját, viselkedését és reakcióit is.

Ezt követi egy felkészítő időszak, ahol a vizsgázó páros egy maga választotta helyen tanul és gyakorol egy már engedéllyel rendelkező terápiás kutya-felvezető párosnál. A felkészülést követően az adott terápiás csoportban zajlik a második vizsga, ahol szintén meg kell felelnie a kutya-felvezető páros mindkét tagjának. Itt már azt is figyelik, hogy a kutya ismer-e bizonyos vezényszavakat, trükköket, és az is fontos, hogy hogyan hajtja végre őket.

A terápiás kutyákra természetesen egészségügyi szabályok is vonatkoznak, több oltást is kötelező beadni nekik, egészségi állapotukat rendszeres laborvizsgálattal mérik fel és folyamatosan nyomon követik. Természetesen esztétikai követelményeknek is meg kell felelniük, fokozottan kell tisztán tartani őket. Egy terápiás kutya kívül-belül bizalomgerjesztő.

Köszönet a cikkhez nyújtott segítségért Joánovits Andreának (habilitációs kutyakiképző, Putrinka) és Pálfy Panninak (NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesület).

terápiás kutya
Forrás: Getty Images

Mi a különbség a terápiás kutya és a segítő kutya között?

Tulajdonképpen a terápiás kutya is segítő kutya, de kevesebb „joga” van. Egy vakvezető (vagyis segítő) kutya például mindenhova bemehet a gazdájával, ám egy terápiás kutya általában csak abban az intézményben elfogadott, ahol dolgozik. A segítő kutya kiképzése is szigorúbb. Őt az a szervezet képezi ki, amelynek majd dolgozni fog, a sérült kiképezve kapja meg, és napi 24 órát együtt lesznek. A segítőkutya-lét életforma, a kutyát erre szocializálják, és szimbiózisban él a gazdájával. A terápiás kutya heti 2-3 alkalommal dolgozik, ezenkívül ugyanúgy él a gazdájával (aki egyben a munkatársa is), mint bármelyik kutya.