A babák tényleg jobban hasonlítanak az apukájukra, mint az anyukájukra? A San Diego-i Egyetem tudósainak kutatásából kiderül

2021. Október 23.

Forrás: Getty Images

Lehet, hogy édesanyánk gesztusait eltanuljuk, arcvonásait megörököljük, ám a tudomány egyszer már kimondta: apáink génállományából többet használunk fel, így jobban is hasonlítunk rájuk. De áll-e még most is ez a kijelentés?

Méghogy az apjára hasonlít?! – mondja Nagyika, aki kizárólag a gyönyörű anyukát látja a frissen született kicsibabában. Lehet, kissé elfogult és minden áron a saját vérvonalát szeretné átörökíteni, ám genetikai szempontból az a kisbaba inkább az apukájára hasonlít….. legalább is a tudomány ezt állította egy darabig, bár ahogy egyre fejlődnek a kutatási technológiák, úgy egyre komplexebb vizsgálatokat tudnak lefuttatni, melyek már ezt a korábbi állítást is cáfolják.

Most akkor az apai DNS állományt örökítjuk át inkább, vagy nem?

Nagyon koránra nyúljunk vissza az időben, amikor még nem volt genetika, amikor még nem volt lehetőség arra, hogy bizonyosságot nyerjünk arról, hogy a született gyermek apja valóban az, akit az anya megnevez. Ebben az időben az egyetlen bizonyosság az apaságra a hasonlóság volt. Ha a kicsi gyermek hasonlított az apára, az gyermek az övé volt, punktum. Az evolúciós fejlődésünk során sokáig ezt a ‘bizonyítási módot’ tekintették alapnak.

Borítókép: Csak fokozatosan: Melyik életkorban merre tart a fejlődés?

Forrás: Fotó: Unsplash/Jesse Orrico

Családom

2021. Augusztus 16.

Csak fokozatosan: Melyik életkorban merre tart a fejlődés?

Ám amikor elkezdték a géneket vizsgálni, az apaság ténye is új alapokra helyezve nyert bizonyosságot.

1995-ben a San Diego-i Egyetemen, két tudós állította, hogy vizsgálatuk eredményeként kijelenthető, hogy az 1 éves gyermekek jobban hasonlítanak az apukájukra, mint az anyukájukra.

Ennyi lenne? – gondolta a Francia Nemzeti Tudományos Központ munkatársa, így ő is kutatásba kezdett. Itt arra a következtetésre jutottak, hogy nem lehet egyik fél javásra sem túlzott hasonlóságot megállapítani; bár fotók vizsgálatát is bevettve inkább az anyai hasonlóságot érezték erősebbnek.

Utóbbi állítást leginkább a újszülöttekre értették.

Genetika, vizuális hasonlóság, bárhogy legen: az anyákban dolgozik egy tudatalatti gondolat, melyet az evolóció nemhogy nem tompított, de aktívan életben is tart. Ez a tudatalatti gondolat pedig az apa személyének bebiztosítására hajt. Kódolt ösztönünk a baba védelme, mely során inkább látjuk bele a született csecsemőbe az apa vonásait, mint az anyait. Ezzel az akaratlan reakciónkkal pedig egy dologban biztosak lehetünk: anyáinktól ezt az egy ösztönt már biztosan megörököltük.

A cikkhez forrás volt: ITT