Rejtett mintázatok – Barabási Albert-László hálózatkutató

Borítókép: Rejtett mintázatok – Barabási Albert-László hálózatkutató Forrás: Barabási-Albert László
Barabási Albert-László, a Bostonban kutató fizikus és hálózatkutató népszerű könyvekben megírta már a nagyközönség számára a kutatásai történetét – és az abból levonható tanulságokat. Most azonban újabb szintet lépünk: a Ludwig Múzeum Rejtett Mintázatok című kiállításán az adatokból kép, szobor, installáció és multimédia jön létre. Tudomány és művészet fonódik egybe a tágas terekben.

Ökölpacsiztunk az ajtóban. Belefér ez mostanság?

Talán valamennyire belefér. Azonban nagyon óvatosnak kell lennünk a vírussal kapcsolatban. Ha minden száz emberből egy éppen fertőzött Magyarországon, miért ne lehetne ön az?

A biológusok és a hálózatkutatók előre megmondták, hogy ez fog velünk történni.

Hogyne. A Spektrum tévécsatorna számára forgattunk is egy filmet erről néhány évvel ezelőtt, ahol elmondtam, hogy jön egy globális fertőzés, de pontosan nem tudtuk elképzelni, hogy fog lejátszódni a pandémia. Ahogy akkor fogalmaztam: nem az a kérdés, hogy érkezik-e egy nagyon veszedelmes vírus, amelyik át fog söpörni a Földön, hanem hogy mikor, és hogy mekkora lesz a halálozási aránya. Mondhatjuk, hogy a COVID-dal egyelőre szerencsénk van. Lehetne halálosabb – ám az nagyon fájdalmasan érintené a társadalmat.

Ebben a vírus-uralta helyzetben nyílik kiállítás a Ludwig Múzeumban a munkájáról. Biztos, hogy jókor?

Úgy gondolom, a múzeum az a hely, ahol legkevésbé vagyunk kitéve a fertőzésnek, mert akkora terek állnak a rendelkezésünkre, ami miatt könnyű távolságot tartani egymástól. Én is nagyon szívesen járok manapság múzeumokba.

Sok embert érdekel, hogy aktuálisan mit kutat, népszerűek a könyvei. De ezzel a kiállítással szintet lép az egész, mert összekapcsolódik a tudomány a művészettel.

Mindazt, amiről írok és kutatok, látom is magam előtt; nagyon vizuálisan gondolkodom. 2005-ben – három héttel az után, hogy hálózatokkal kezdtem foglalkozni –, elkészítettem az első hálózatábrázolásomat. Az lesz egyébként a nyitó munka a kiállításon. Végre a múzeumi közönség is azt fogja látni, amit én a laborban – és amit eddig nem tudtunk megosztani. A látáson keresztül jut hozzánk a legtöbb információ, és mondhatni, kicsit úgy éreztem magam, amikor könyveket írtam, hogy lényegében az egyik kezem le van vágva, és úgy próbálok kommunikálni. Merthogy nem tudtam azt a képi világot megjelentetni, ami számomra egyéként mindig is nyilvánvaló volt. A Ludwig Múzeum kiállítása az első alkalom lesz a közönség számára, hogy mindazt, amit a könyveimben – Behálózva, Villanások és a Képlet – olvastak, most végre ők is lássák, és megjelenjen az ok szemük előtt az a világ, amit nekem látni megadatott, de eddig csak szavakon keresztül tudtam átadni.

Nemcsak hálók, csomópontok, összekötött vonalak lesznek itt, de igazán látványos adatszobrok is.

Nagyon sokáig be voltunk ragadva a kétdimenziós keretek közé. Azért óriási kihívás lerajzolni ezeket egy papírlapra, mert ezek a hálók már önmagukban végtelen dimenziós objektumok. Ezer fölötti csomóponttal rendelkező hálózatok esetén hónapokig dolgozunk azon, hogy hogyan helyezzük el úgy, hogy amit látok, annak legyen értelme, és elmeséljen egy tortenetet. Gimnazistakent egyébként szobrász szerettem volna lenni – és mostanra végre tudunk szobrokat csinálni az adatokból. A 3D-s nyomtatás megadta annak a lehetőségét, hogy meg tudjuk jelentetni az adatokat úgy, ahogy azok természetes módon rendeződni szeretnének. Persze vannak olyan hálók, amelyeket nem tudunk nyomtatni, mert túlságosan finomak és bonyolultak – arra marad még két újabb technológiánk. Az egyik az üveg, amelybe lézerrel nagyon nagy pontossággal lehet finom hálózatokat gravírozni. Aztán pedig: a virtuális valóság. Bízom benne, hogy ez a kiállítás úgy működik majd, hogy ha valakinek nincs kedve és türelme megnézni, hogy mi van az adatok mögött, akkor is egy esztétikai élményt nyújt. De ha valakinek megvan a kíváncsisága és a türelme, hogy a forma mögött megkeresse a tartalmat, akkor egy teljesen más dimenzió nyílik majd meg a számára.

Elemezték és megjelenítik Magyarország művészeti hálózatát is.

Egy év alatt egy profi, önkéntesen dolgozó csapattal feltérképeztük az elmúlt 30–40 év magyar képzőművészeti kiállításait. A múzeum lépcsőjén egy brazil csapat egy óriási adatszobrot fog ebből felhúzni világító LED-alapú vezetékekkel. És lesz egy terem, ami teljesen a magyar képzőművészettel fog foglalkozni: készítettünk egy intézmény-, egy művész- és egy kurátorhálót, és feltártuk azokat a rejtett kapcsolatokat, amelyek összekötik a művészeket és az intézményeket. Ezek megmutatják nekünk, kik vannak központi pozícióban, hol vannak az „izmusok” és az iskolák Magyarországon. Hogy mi az, ami látható az adatokon keresztül a magyar művészeti életről.

Mi az, amivel jelenleg foglalkozik?

Három éve kutatjuk a laborban, mi az összefüggés az élelmiszerek és az egészségünk között. A betegségek hihetetlen nagy százaléka az egészségtelen étkezés miatt alakul ki. Közben pedig sokkal többet tudunk a genetikáról, mint arról, mit eszünk. Szeretném, ha ez a felborult egyensúly visszabillenne.

Hogy táplálkozik a kutatás hatására?

Amióta ezt a témát kutatjuk, nem mondom, hogy vegetáriánus lettem – de minden nap eszem legalább egy salátát. Szükség van mindazokra a polifenolokra, amelyeket a zöldségekből és a gyümölcsökből nyerhetünk. Én sem értettem korábban, hogy milyen hihetetlenül gazdag a növények kémiai palettája a húshoz képest. Az állat el tud futni, ha megtámadják, ezért az állatok az izmokat fejlesztettek, így csak egy néhány molekulát kellett alaposan kifejleszteniük. A növény viszont sokszínű kémiai rendszerrel rendelkezik, mert a színen, a szagon, a formán keresztül védekezik. Ez egy hihetetlenül gazdag kémiai tárház, ami történetesen nagyon-nagyon egészséges a számunkra, mert csökkentik az oxidációs folyamatok káros hatásait az emberi sejten belül. Ezért aztán rengeteg zöldséget eszem. Remélem, a kutatások hatására így ellenállóbbá válok a betegségekkel szemben.

Gondoltál már arra, hogy pucéran menj múzeumba?

Hasznos vitaminok és tápanyagok a zöldségekben: