Borítókép: Rátz Tanár Úr Életműdíj a természettudományokért - ma még lehet jelölni

Rátz Tanár Úr Életműdíj a természettudományokért - ma még lehet jelölni

Immár 22 éve ítéli oda a Magyar Természettudományos Oktatásért Alapítvány a Rátz Tanár Úr Életműdíjat az év legjobbnak ítélt természettudományos (matematika, fizika, kémia és biológia szakos) tanárainak.

A díjat a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium legendás matematika–fizika tanáráról, Rátz Lászlóról nevezték el, aki rengeteg, később kiváló tudóssá váló tehetséges diákot indított el a pályán, közöttük Neumann Jánost és Wigner Jenőt is.

Lévainé Kovács Róza korábbi díjazott, fizika szakos pedagógussal és Kroó Norbert akadémikus fizikussal, a kuratórium elnökével beszélgettünk.

Mesélnének kicsit Rátz tanár úrról az olvasóknak? Ki volt ő, mi tette naggyá?

Lévainé Kovács Róza: Rátz László matematika-fizika szakos tanár 1863-tól 1931-ig élt. Munkássága főként a Budapesti-Fasori Evangélikus Gimnáziumhoz kötődik, ahol 1890 és 1925 között dolgozott, és öt éven át igazgatója volt az intézménynek. Húsz évig szerkesztette a Középiskolai Matematikai Lapokat, jelentős szerepe volt a középiskolai matematika tanterv megreformálásában, a nemzetközi reformbizottságnak is tagja volt, konferenciákon képviselte hazánkat.

Pedagógusként a nevelést helyezte a középpontba. Tanítványaiban hamar felismerte a tehetséget, segítette őket a fejlődésükben. Amikor már nem tudott újat adni a kiváló tanulóknak, akkor egyetemi tanár bevonásával biztosította az előre menetelüket. Tanítványai közül Wigner Jenő és Harsányi János Nobel-díjat kapott, Neumann János világhírre tett szert.

Dr. Kroó Norbert: Nemcsak azért lett nagy név a szakmában, mert ő maga is egy elkötelezett, kiváló tanár volt, hanem azért is, mert kiemelkedő embereket nevelt, többek között Wigner Jenőt, aki fizikai Nobel-díjat kapott 1963-ban. Emellett pedig sok más kiváló diák ballagott el iskolájából. Éppen ezért, amikor a három cég, az Ericsson, a Graphisoft és a Richter Gedeon vállalatok összefogtak, hogy létrehozzák az Életműdíjat, akkor Rátz Lászlóra gondoltak, mint annak névadó tanárára - ez volt immár 22 éve.

Milyen az ideális jelölt a díjra? Milyen képességektől válik valaki jó tanárrá?

Lévainé Kovács Róza: Az ideális jelölt sokoldalú, mint maga a díj névadója. A jó tanár gondolkozni tanítja tanítványait, összefüggések keresésére, a problémák megoldására tréningezi őket, felfedezteti a tanultak gyakorlati vonatkozásait. Emellett sok-sok élményt él meg tanítványaival, például kirándulások, verseny felkészülések alkalmával. Hiteles, személyes példájával is nevel, emberséges, pozitív életszemlélettel végzi a munkáját, a dicséret fontos a pedagógiai eszköztárában. Következetes, van humorérzéke.

Dr. Kroó Norbert: Ideális tanár az, aki nemcsak jól tanít, de elhivatottan teszi azt, valóban nem munkának, hanem hivatásnak tekinti a tanári szakmát. Ez természetesen az eredményeiből is látszik, így megmutatkozik például abban, hogy a tanítványai hányan jutottak be egyetemre, hányan nyertek hazai vagy nemzetközi versenyeket és hogyan nyilatkoznak róla maguk a diákok. Nagy örömömre szolgál látni például azt, amikor iskolai előadások vagy programok során a tanulók meglátogatják régi tanárukat és megköszönik neki azt, amit kaptak tőle.

A tanárok kiválasztásakor az alapvető feltétel a kiválóság. Ezt ugyan definiálni nem lehet, de ha az ember leül beszélgetni egy pedagógussal, hamar megbizonyosodhat róla, hogy valóban egy kiváló tanárral beszélget.

Meg lehet határozni azt, hogy mitől „rossz” tanár valaki?

Lévainé Kovács Róza: Mint ahogy minden tanítványunkban fel tudunk fedezni értékeket, úgy minden pedagógusnak is vannak jó tanári tulajdonságai. Azonban fizikatanárként számomra például egy fizikát oktató akkor nem elég jó, ha nem kísérletezik az órán vagy nem ad lehetőséget a diákoknak a kísérletezésre, nem épít az IKT anyagokra (információs és kommunikációs technológiák) modellek, animációk, filmek segítségével, ha a tankönyvet tanítja, nem pedig a hétköznapi jelenségekből és problémákból indul ki.

Dr. Kroó Norbert: Minden tanárnak figyelnie kell, hogy csillognak-e a diákok szemei, mert ez jelenti azt, hogy a hallgatók megértették, amit mond. Mindenkinek vannak erősségei és gyengeségei, például míg néhányan jó dolgozatokat írnak, addig mások izgulnak és kevésbé ügyesek, de ha felnéznek a jegyzetekből és a tanár látja, hogy csillognak a diákszemek, akkor valóban minden rendben van, és lehet haladni tovább az anyaggal. Hogyha viszont nem csillognak azok a szemek, akkor valamit újra el kell magyarázni.

Milyen számban szoktak jelölések érkezni? Sokan aktivizálódnak?

Dr. Kroó Norbert: A jelölések száma területenként változó, de általában körülbelül évi 15-20 jelölés érkezik minden kategóriában, így közel 100 pedagógus esetében sikerül mozgósítani olyan embereket, akik szeretnék, ha tanáruk, ismerősük, kollégájuk részesülne ebben az elismerésben.

Milyen kritériumok alapján választják ki a győztes tanárt?

Lévainé Kovács Róza: A díjazott a magyarországi közoktatásból kerülhet ki, aki legalább tíz évig, 5-12. évfolyamon biológiát, matematikát, fizikát vagy kémiát tanít, egykor tanított. A tanítványaival elért országos és nemzetközi versenyeredmények számítanak vagy az országos szakmai programok szervezésében való közreműködés. A felterjesztett figyelmet fordít a hátrányos helyzetű, tehetséges diákok fejlesztésére, a szaktárgyi gyarapítás mellett a tanítványai nevelését és személyiségük alakítását is fontosnak tartja, rendszeresen tovább képezi magát, publikál, személyisége, szakértelme és életvitele példamutató.

A fenti feltételek figyelembevételével hét tudományos társaság értékeli a jelöltek munkásságát, majd javaslataik alapján az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért Kuratóriuma dönt a díjazottak személyéről.

Dr. Kroó Norbert: A zsűrizés két lépcsőben történik. Az egyiket az adott terület tudományos egyesületei, társulatai végzik. A matematikát a Matematikai Egyesület, a fizikát az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a kémiát a Magyar Kémikusok Egyesülete, a biológiát pedig a Magyar Biológia Társaság, a Magyar Biokémiai Egyesület, Magyar Immunológiai Társaság és a Magyar Genetikusok Egyesülete véleményezi, mi pedig ezt próbáljuk integrálni. A beérkezett pályázatokat úgy rangsorolják, hogy kiválasztják az első hatot, ezeket pedig sorrendbe állítják. Ez az Alapítványnak nagy segítség, azonban a kuratóriumnak is van fizikus, kémikus, matematikus és biológus tagja, sokszor ismerjük a jelölt tanárokat, így előfordul, hogy a felállított sorrendet saját ismereteink alapján megváltoztatjuk.

A kritériumok között szerepel a diákok tanárról alkotott véleménye vagy az, hogy hányszor javasolták korábban az adott pedagógust a díjra. Emellett látjuk és figyelembe vesszük azt is, hogy az illető tanár hogyan jelenik meg a közéletben, ha továbbképzi magát, vagy előadásokon vesz részt, illetve maga is előad, ha kutatótanárként vannak tudományos eredményei, ha aktivizálja a diákokat és olyan programokra szervezi be őket, melyeken az iskolán kívül is tudással gazdagodhatnak. Ezeket mi mind észrevesszük és figyelembe vesszük.

Mit gondolnak a közoktatás helyzetéről, különös tekintettel a természettudományokra?

Lévainé Kovács Róza: Az óraszámok, a szaktanárok számának csökkenése, a tankönyvi kínálat beszűkülése nem a természettudományos oktatás erősödését szolgálja. Ilyen körülmények mellett került bevezetésre a természettudományos kompetencia felmérés is, mely tovább növeli a feszültséget. Jó lenne olyan generációt nevelni, amely érti a természeti törvényeket, összefüggéseket és ezek tudatában hoz felelős döntéseket.

Dr. Kroó Norbert: Magyarországon a tanárok társadalmi megbecsülése nincs azon a szinten, amit megérdemelnének, pedig ha a társadalmi elismerés nagyobb lenne, akkor ez a kiválasztásnál automatikusan a kiválókat erősítené. Ezen a helyzeten mindenképpen változtatni kell. Azért is vállaltam el a Rátz Tanár Úr Életműdíj kuratóriumi elnökségét, mert láttam, hogy a tanárok milyen gondokkal küszködnek. Ez pedig nemcsak az elmúlt években van így, hanem az elmúlt jó néhány évtizedben.

A problémát azonban nem szabad csak a politika szempontjából megközelíteni. Miközben napjainkban egyre több ismeretre van szükség ahhoz, hogy boldogulni tudjunk a mindennapokban, ezeket egyre tovább tart megszerezni és emellett egyre gyorsabban el is évülnek. Illetve, bár egyre nagyobb szükség van ezekre az ismeretekre, a fiatalok érdeklődése csökken a természettudományokkal kapcsolatban, ezek pedig olyan körülményeket teremtenek, melyek között nehéz megvalósítani, hogy problémamentesen menjen az oktatás.

Az alapítványt támogató három vállalat, az Ericsson, a Graphisoft és a Richter Gedeon kétmillió forinttal jutalmazza a nyertes tanárokat, a tanári szakma pedig a „pedagógusközösség Kossuth-díjaként” tekint az elismerésre.

A díjra bárki jelölhet a közoktatás 5–12. évfolyamán oktató tanárokat. A jelölés határideje október 6., minden információ megtalálható az alapítvány honlapján, a ratztanarurdij.hu címen.

És miért mennek el a tanárok?