Nem véletlen, hogy a kisállattartást gyakran a gyerekvállalással hasonlítják össze: házi kedvenceinket gyakran pontosan ugyanúgy kell óvni és figyelni minden lépésüket, mint saját csemetéinknek. És persze hajlamosak vagyunk túlzásba is esni, elkényeztetni vagy éppen fordítva: elkönnyelműsködni az apró jeleket. Íme öt tipikus hiba, amelyet elkövethetünk.

Fotó: Pinterest

1. „Csak akkor viszem állatorvoshoz, ha beteg.”
Az állatok mesterei az álcázásnak: általában addig észre sem vesszük rajtuk az árulkodó jeleket, amíg nincs súlyos baj. Pedig ha rendszeresen megmutatnánk kedvencünket egy szakembernek, sok súlyos problémától, betegségtől kímélhetnénk meg őt, arról nem is beszélve, hogy hosszútávon sokkal kevesebb pénzbe kerül a rendszeres kivizsgálás, mint egy súlyos betegség kikezelése.

2. „Nem kövér, csak erősek a csontjai.”
Gyermekekkel kapcsolatban is gyakran hangzik el ez a mondat, és pont annyira csalóka háziállatoknál is. Egyes felmérések szerint a házi kedvencek fele túlsúlyos, és ez a tény talán csak azért nem feltűnő, mert ehhez a látványhoz szokott hozzá a szemünk. Az állatorvos szerencsére tudja, mennyi az annyi, ezért érdemes vele konzultálni kedvencünk ideális testtömegéről és esetleges diétájáról.

--pagebreak--

Fotó: Pinterest

3. „Az eladó azt mondta, hogy cseréljem le az eledelét.”
Ezzel csupán egyetlen probléma van: egy bolti eladónak fogalma sincs arról, hogy a kutyádnak pontosan mire van szüksége, milyen betegségei voltak, milyen étrend az optimális számára. Ha valóban váltani szeretnél, inkább az állatorvossal konzultálj: ő az, akiben maximálisan megbízhatsz.

4. „Ne félj tőle, adj neki egy kis kutyakekszet!”
Ha házi kedvencünk furcsa, agresszív viselkedést tanúsít, a lehető legrosszabb megoldás étellel megerősíteni helytelen viselkedését. Ez olyan, mintha megsimogatnánk őt, miután megharapott minket, azt sugallva neki, hogy helyes, amit tett. Ha nem használnak a nyugtató szavak, és kedvencünk magatartása tartósan agresszív, akkor keressünk fel szakembert, első körben itt is az állatorvos szava lehet az irányadó.

5. „Az én kutyámnak nem kell póráz.”
Lehet, hogy te így gondolod, viszont az utcán jobban teszed, ha nem engeded szabadjára házi kedvencedet, még akkor sem, ha nem írja elő törvény a viselését. Sok ember – és sok kisállat – fél az állatoktól, és te sem örülnél annak, ha utcai veszekedésbe torkollna egy kellemes esti séta. Keress inkább olyan parkokat, ahol szabadon élvezhetik az állatok a vadon hívó szavát (szerencsére ma már itthon is van belőlük bőven), de ezen kívül tartsd házi kedvenced mindig – hosszú vagy rövid – pórázon. Kutyabarát helyekért kattints ide.