Úgy hiszem, napjainkra már egyre jobban kikopott a népi köztudatból a pünkösd valódi jelentősége, megkockáztatom, hogy rengetegen nem tudják, hogy valójában mit ünneplünk ezen a hosszú hétvégén. Így az alábbiakban ennek szeretnénk alaposabban utánajárni.

A pünkösd története

Sokan nem is tudják, de a pünkösd eredettörténete valójában még Krisztusnál is előbbre nyúlik vissza, ugyanis a héber Sávoút, vagyis a törvényadás – vagy ha úgy tetszik a Tóra adásának az ünnepe – egyfajta előképe volt a Pünkösdnek. Az Ószövetség szerint az Úr három fő zarándok ünnepet rendelt a zsidóknak, amelyekből számunkra most kettő érdekes. Az első a Pészach, vagyis a kovásztalan kenyerek ünnepe, ekkor arra emlékeznek, hogy Isten miként szabadította ki őket Egyiptomból. Ez voltaképpen a keresztények húsvét ünnepével párhuzamos, Jézus maga is többször kijelentette, hogy ő maga a peszachi bárány, aki elveszi a világ bűneit. A zsidóknak a peszachtól kellett 50 napot számolnia, az aratás, törvényadás ünnepéig, amely megegyezik a pünkösd időpontjával, illetve szimbolikájában is előre mutat erre az ünnepre. Jézus tanítványai, akik zsidók voltak, erre az ünnepre gyűlnek össze, és ekkor történik meg a Szent Szellem kitöltése is, amelyre a keresztény országok a mai napig emlékeznek.

Annak ellenére, hogy a pünkösd ünneplése egyidős az egyházzal, mégis csak a 2. században említik először az ókori keresztény írók ezt az ünnepet. Alapvetően ez egy mozgó ünnep, hiszen a húsvét is az, és mint említettük, ehhez mérten kell számolni 50 napot. Az ünnep ugyan egész héten tart, mégis csak két nap számít munkaszüneti napnak.

A magyar kultúrában több szokás is kötődik a pünkösdhöz. Ezen szokásoknak több eleme is a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza, hiába gondoljuk elsősorban keresztény ünnepnek. Az alábbiakban ezeket gyűjtöttük össze!

Mit ünneplünk pünkösdkor és mik a népi szokások?