Krisztus előtt 331-ben valami nem stimmelt Rómában. Sokan megbetegedtek, mi több, meg is haltak. A város egyre nyugtalanabb lett. Aztán egy rabszolganő felkereste a bírót, és elmondta neki, hogy szerinte felsőbb osztálybéli nők titkos szövetsége mérgezi a várost. El is vezette az igazságszolgáltatás embereit a feltételezett bűnösök házaihoz, és bár ők azt állították, hogy a főzeteik nem mérgek, hanem gyógyszerek, mégis a főtérre rángatták őket, ahol meg kellett inniuk ezeket a leveket. Ketten közülük holtan estek össze. Tömeges letartóztatások jöttek, és 170 nőt találtak bűnösnek. A történészek szerint azonban nem méregkeverésről volt szó, hanem az addig ismeretlen pestis ütötte fel a fejét a városban. Hát, ezek a rómaiak tényleg elég ostobák voltak... Vagy... várjunk csak! Nagy-Britanniában március óta 77 telefonoszlopot gyújtottak fel vagy rongáltak meg, és 40 mérnökre támadtak rá azok az emberek, akik meg vannak győződve arról, hogy a koronavírus-járványt titokzatos erők terjesztik az 5G-s telefonhálózaton keresztül. Az összeesküvés-elmélet mostanra az USA-ban is futótűzként terjed.

Idegen gyíkemberek uralkodnak felettünk. A Föld lapos. A cápatámadásokat ellenséges ügynökök szervezik. Naponta dől ránk a hülyeség. Néha valamit felkap a net, néha meg szinte nyomtalanul eltűnnek teóriák. (Arról is van amúgy összeseküvés-elmélet, hogy az összeesküvés-elméleteket direkt terjesztik. Hogy kik? Hát biztosan a CIA!)

Ám a furcsaságukban mégis rejtőznek minták. A legújabb (nem összesküvés!) elméletek szerint az összeesküvés-elméleteket egyfajta természetes szelekció előzi meg, amely lehetővé teszi, hogy azok, amelyek megfelelnek bizonyos követelményeknek, gyorsan elterjedjenek a társadalmainkban – míg mások csak az internet legsötétebb, pudvás zugaiban tenyésznek.

Klassz kis főbűnösök

Először is: a sikeres összeesküvéseknek mindig kell egy saját „gazember”. A történelem folyamán általában a lakosság kedvenc rosszfiúi vitték el a balhét. Victoria Pagan, a Chicagói Egyetem történészének elemzése szerint a római mérgezéses összeesküvés sikere részben annak köszönhető, hogy a felsőbb osztályú nőket és rabszolgákat vonta be a történetbe – akiktől a hatalommal rendelkező férfi elit fenyegetettnek érezte magát.

Habár a római civilizáció nagyban támaszkodott mindkét csoport kizsákmányolására, a férfiak folyamatosan aggódtak attól, hogy azok ellenük fordulnak. A magas státuszú nőket általában gyanakvóan nézegették, és titokban szorongtak tőlük. A rabszolgákról viszont ismert volt, hogy időről időre meggyilkolták gazdáikat. Velük kapcsolatban fennállt a közvélekedés, hogy amúgy is kémként viselkednek, és ezért nem lehet megbízni bennük. Tehát egy összeesküvés, amely magában foglalja a „gyilkos nők bandáját, akiket aztán elárulnak rabszolgáik”, sokkal vonzóbb volt, mint maga az igazság.

Román anyák és az oltás

A modern világban nem véletlen, hogy a népszerű összeesküvés-elméletek általában olyan témákat érintenek, mint az földönkívüliek, a vallási kisebbségek, a társadalmi elit, a rivális nemzetek, a titokzatos technológiák és a környezetpusztítás. „Az emberek világszerte olyan összeesküvés-elméletben hisznek, amelynek egyes kulturális-történelmi elemeit a saját bőrükön is tapasztalják” – mondja a BBC-nek Karen Douglas, a Kenti Egyetem szociálpszichológusa.

Minden társadalomnak megvannak a maga szorongásai és rögeszméi – a sikeres összeesküvés-elméletek pedig rendszerint kihasználják ezeket. Vegyük Romániát, ahol sok nő elutasítja, hogy a lányát beoltsák a HPV vírusa ellen – noha a kórokozó a méhnyakrák 99% -áért felelős.

2008-ban – az első évben, amikor a vakcinát ingyenesen felajánlották –, a jogosult román nők mindössze 2,5%-a vette igénybe az oltást. Az arány annyira alacsony volt, hogy az iskolai oltási programmal végül teljesen felhagytak. Ez azért meglepő, mert Európában, másutt a HPV oltás rendkívül népszerű – 80%, vagy annál magasabb –, miközben Románia rendelkezik a legmagasabb méhnyakrák okozta halálozási aránnyal a kontinensen.

Számos oka van annak, hogy a román anyáknak gyanús az oltás, de a kutatások kimutatták, hogy az egyik legerősebb összeesküvés-elmélet, hogy a HPV-oltás egyfajta kísérlet a világ népessége feletti hatalomátvételre. Méghozzá azáltal, hogy az oltással terméketlenné teszik a nőket. És hogy mindez a gyógyszeripar machinációja.

A tévhiteket az ország történelme táplálhatta, valamint az általános bizalomhiány az egészségügyi rendszer iránt. Romániában még mindig gyakori, hogy a betegek még az alapellátásért is hálapénzt fizetnek az orvosi személyzetnek. A HPV-oltás viszont ingyenes volt. Gyanús, nagyon gyanús!

Bizonyos esetekben az elmékben szunnyadó összesküvés-elméleteket gazdasági-politikai változások aktiválják. Az antiszemita gondolatok, hogy a zsidók nagy hatalommal rendelkeznek, és a háttérben, titkon gonosz cselszövések részesei, különböző társadalmi mélyrepülések – például a munkanélküliség növekedésének időszakaiban – merülnek fel. Valószínűleg azért, mert lehetővé teszik az emberek számára, hogy az összetett társadalmi és gazdasági bajok forrását leegyszerűsítsék, és megtehessenek bűnbaknak egy embercsoportot.

Törzsi hitrendszerek

Ez teljesen egybevág a népszerű összeesküvés-elméletek egy másik általános összetevőjével: jó érzéssel tölt el, ha a saját csoportunkat többre tartjuk, mint a riválisainkat. „Legyen az a saját nemzetünk, a saját nemünk, vagy bármi más csoport” – mondja Douglas. „A saját és az idegen csoportok közötti különbségek hangsúlyozása erősebb társadalmi kötelékekhez is vezethetnek, és védelmet nyújthatnak azokkal szemben, akiket fenyegetőnek találunk. Ezért aztán az összeesküvés-elméletek gyakran terjednek olyan csoportokban, amelyek kölcsönösen konfliktusban állnak egymással. Néhány kutatás azt sugallja, hogy az emberek inkább akkor fordulnak az összeesküvés-elméletek felé, amikor válsághelyzetekkel szembesülnek" – mondja Douglas.

Az az elképzelés, hogy az 5G – és a korábbi mobiltelefon-hálózatok – károsak lehetnek az egészségünkre, azóta létezik, mióta a technológia körülbelül 30 évvel ezelőtt széles körben elterjedt. Először azzal vádolták, hogy az autizmus, a meddőség és a rák kialakulásáért felelős – de ezt általában a legsúlyosabb összeesküvés-elmélet hívők hangoztatták. Ám az új koronavírus 2019 decemberi megjelenése olaj volt a tűzre. Január 22-én – amikor a vírus még csak 314 embert fertőzött meg, amelyből hat volt halálos kimenetelű –, megjelent egy interjú, amely egy homályos hátterű háziorvossal készült egy belga újságban. Az volt a címe: „Az 5G hálózat életveszélyes – és senki sem tud róla”. A cikk az 5G veszélyeit összekapcsolta az új koronavírussal, bár bizonyítékot nem mutatott be az összefüggésre. Ennyi kellett csak a robbanáshoz.

„Az összeesküvés-elméletek általában elég gyorsan megjelennek, ha valami fontos dolog történik” – mondja Douglas. „A semmiből jönnek, amikor kitör egy válság, amelyet az emberek meg akarnak magyarázni, és azonnali válaszokra vágynak.” Miként a közelmúltbeli ausztrál bozóttüzek is számos divatos összeesküvés-elmélethez vezettek. Itt a politikusok megpróbálták elmismásolni az okokat félrevezetni a közvéleményt – a közvélemény meg akkor már elkezdett mindenfélében hinni inkább.

Az 5G-elméletet egyébként „összeesküvés-koktélnak” hívták, mivel az emberiség több félelmét is magában foglalja, egy finom kis shakerben összerázva. Az új vagy láthatatlan technológiával szembeni örökös félelem mellett, a Kína globális nagyhatalomként való megjelenése miatti aggodalom is táplálja a torz hitvilágot.

Az 5G összeesküvés-elmélet azért is lehet vonzóbb az igazságnál, mert hát: ez egy jó sztori. Mesék, legendák, anekdoták és pletykák értelmezik számunkra a külvilágot magunk körül – több tízezer évre nyúlnak vissza, és vitathatatlanul ezek tesznek minket emberré. Válság idején azért fordulunk a kamu történetekhez, mert egyszerűnek és megnyugtatónak találjuk őket.

Az összeesküvés-elméletek tartalmazzák a jó történetek összes elemét – félelmetes gazembereket, érdekes fordulatokat és erkölcsi tanulságokat. Emiatt egy jól felépített összeesküvés-elmélet erőteljesen képes megragadni a közönség képzeletét. Mert az, hogy „előbukkan egy vírus a semmiből, és többmillió embert megfertőz mindenféle ok nélkül” – lássuk be, ez eléggé soványka sztori.

Egyes pszichológusok összeesküvés-elméleteket hasonlítottak össze a vallási meggyőződéssel, és arra jutottak, hogy abban mindenképpen hasonlítanak, hogy a megmagyarázhatatlan dolgokat mégis remekül megmagyarázzak, így a hívők jobban kontroll alatt gondolják az életüket. Mások olyan mértékben hisznek az összeesküvés-elméletekben, hogy még életük árán is megpróbálnák igazolni azokat.

Tudáshiány

A legerősebb összeesküvés-elméletek gyakran foglalkoznak valamiféle rejtéllyel, a megmagyarázhatatlan repülőgép-szerencsétlenségektől a hírességek váratlan haláláig.

Ahol a hatóságok nem nyújtanak érdemi információt, ez az állapot általános bizalmatlansággal párosul – így a közvélemény a keblére öleli azokat, akik azt állítják, hogy megvan a válaszuk. Ezt tetézi, hogy a tudományos- és hivatali vizsgálatok és az információgyűjtés fájdalmasan lassúak lehetnek. Közben viszont az összeesküvés-elméletek azonnal megoldást kínálnak.

Miután az 1990-as években Andrew Wakefield hamisan állította, hogy az MMR-vakcina autizmushoz vezethet, évtizedes kutatások kellettek ahhoz, hogy minden kétséget kizáróan megállapítsák, hogy ennek semmiféle tudományos alapja nincs. Közben persze elterjedt az oltásellenesség, amit már nem lehet kiirtani a fejekből. Az összeesküvés-elméletek idővel annyira népszerűvé válhatnak, hogy pozitív visszacsatolási körbe kerülnek: minél többet vitatják őket, annál legitimebbnek tűnnek.

A közösségi média megjelenése és az új technológiák térnyerése megint csak jelentős mérföldkövek voltak az összeesküvés-elméletek történetében. Léteztek kifejezetten lokális, helyi hiedelmek, amelyek a globális közösségi média által az egész emberiség számára közkinccsé váltak. Például a világot titokban irányító, exkluzív embercsoportokat sejtő elméletek mára mindenütt jelen vannak.

Hátsó szándékkal

Amint a társadalmaink megváltoznak, az összeesküvés-elméletek is másmilyenek lesznek – és Russell Muirhead, a New Hampshire-i Dartmouth College politológusa aggódik miattuk.

„Az összeesküvés-elméleteket rendszerint a társadalom peremén terjesztik az emberek. De az új gondolatok most közvetlenül a hatalom felől érkeznek, ami valóban rendkívüli.”

Donald Trump amerikai elnök nemrég azt nyilatkozta, hogy saját szemével látott bizonyítékokat arról, hogy a koronavírus egy kínai laboratóriumból származik – miközben saját hírszerző ügynökségei szerint erre nincs semmi bizonyíték. Nicolas Maduro venezuelai elnök azt állította, hogy a járványt egy Kína által elszabadított biofegyver okozta. Erre sincs semmi bizonyíték.

„A saját fegyvereinkkel manipulálnak minket” – mondja Muirhead. „Az egészet súlyosbítja az a tény is, hogy sok országban – például az Egyesült Államokban – rekordszintű politikai polarizáció tapasztalható. Ez pedig melegágya a különböző konspirációknak, öszeesküvés-elméleteknek.”

Példaként említi a „Pizzagate” -et, a teljesen hiteltelen és széles körben elítélt összeesküvést, amely Hillary Clinton volt amerikai elnökjelölt kampánymenedzserét egy állítólagos gyermekbántalmazási üggyel keverte gyanúba – egy pizzéria alagsorában. Annak ellenére, hogy az egész nyilvánvalóan légből kapott kampányfogás volt, 2016-ban egy ember géppuskával kezdett lövöldözni az üzletben.

„Ez az összeesküvés-elmélet nem próbál megmagyarázni semmit a világról” – mondja Muirhead. „Amit csinál, az nem más, mint Hillary Clinton összemosása egy pedofillal, aki rosszabb, mint a nácik.”

Mostanra az elméleteknek semmiféle valóságalapjuk nincs. Régebben mindig egy parányi valóság-magból szökkentek szárba, mára azonban ennek vége. Ember legyen a talpán, aki rendet vág ebben a zűrzavarban.

Mi a megoldás?

„Nem az egyes emberek tehetnek az összeesküvés-elméletekről” – mondja Muirhead. Véleménye szerint az a probléma, hogy az emberek fokozatosan elvesztették a bizalmat a szakértők, a kormányok és az intézmények iránt. A rendszert magát kell megjavítani, és azt javasolja, hogy legitimáljuk újra a demokráciát. Reformáljuk meg kormányainkat és az intézményeinket. „Úgy, ahogy az az Egyesült Államokban, a 20. század első évtizedeiben történt. Az új generációk rehabilitálták a kormányt, ami mindenféle progresszív reformhoz vezetett, és ami a nők választójogával végződött.”

Douglas viszont úgy véli, további kutatásokra van szükség. „Azt hiszem, nagyon-nagyon fontos megérteni, hogy az összeesküvés-elméletek honnan származnak, és hogyan terjednek, mert komoly bizonyítékok vannak arra, hogy a jelentős társadalmi következményeik vannak.”

Valójában az évtizedes kutatások és az erre fogékony közönség ellenére is sok megválaszolatlan kérdés merül fel. „Azt hiszem, a kutatók körében általános egyetértés van abban, hogy az összeesküvés-elméletek korában vagyunk – de erre megint nincs valódi bizonyíték.”

Forrás: BBC

Az 5G-teóriáról bővebben: