Mit ér az ember, ha nő? Palya Bea himnusza Neked is szól!
„A nőknek egy olyan világban kell élniük, amelyet a férfiak igényei és szükségletei alapján terveztek”- mondja Caroline Criado Perez újságíró és aktivista, akinek a nevéhez fűződik a kampány, amely Nagy-Britanniában elérte, hogy Jane Austen képe felkerüljön a brit bankjegyekre. Criado Perez szerint a férfiközpontú világot annyira természetesnek vesszük, hogy fel sem tűnik, hogy férfiközpontú. Nekünk, nőknek sem.
Az újságíró több évig a nők helyzetét vizsgálta és az összegyűjtött statisztikákból, információkból végül könyvet is írt, amiből jöjjön most pár meghökkentő tény:
- A filmekben a férfiak nemcsak több szerepet kapnak, de kétszer annyi időt is tölthetnek a vásznon,
- a nők csupán 24 százalékát teszik ki azoknak a személyeknek, akikről az újságokon, a televízión és a rádión keresztül hallottak az emberek,
- az Egyesült Királyságban több John nevű embernek állítottak szobrot, mint ahány megnevezett történelmi nőalaknak, aki nem nemesi származású,
- a tankönyvek példamondataiban is sokkal többször említenek férfiakat, mint nőket,
- bár a nők keze sokkal kisebb átlagosan, mint a férfiaké, mégis minden használati eszközünk (beleértve a háztartási eszközöket is) férfi méretre van tervezve.
Mindezek ellenére én azt mondom: nőnek lenni jó és legalább száz érvet tudnék felhozni állításom bizonyítására. Például azt, hogy hatalmas alkotóerővel rendelkezünk, hogy az energiánk, szeretni tudásunk kiapadhatatlan, hogy életet tudunk adni, testünkkel képesek vagyunk táplálni, hogy a kedvességünk és az empátiánk gyógyít.
Mi, nők képesek vagyunk a hétköznapi családanyák életét élve, a gyereknevelés és a háztartás vezetése mellett, és koronavírus idején is időt szakítani az elmélyült alkotásra. És bár nem egyszerű, de egy-egy órát ki is tudunk szakítani magunknak, hogy cikket írjunk, prezentációt és kimutatást készítsünk, vagy éppen dalt szerezzünk.
Nőnek lenni nem egyszerű, még napjainkban sem, pedig mennyit javult az elmúlt évszázadokhoz képest a helyzetünk! Mégis rengeteg teher nyomja a mi vállunkat és a legtöbb szakmában bizony duplán kell bizonyítanunk rátermettségünket, szakmai kvalitásainkat ahhoz, hogy ne maradjunk láthatatlanok. A zeneipar, a művészek és dalszerzők világa is erősen férfiközpontú, de pár éve elindult egy folyamat, aminek köszönhetően egyre több dalt köszönhetünk női alkotóknak, akik többé már nem a fióknak írják a dalaikat, hanem bátran megmutatják azokat és milyen jól teszik!
Számomra az egyik leginspirálóbb énekes és dalszerző, fantasztikus teremtő női energiákat sugárzó személyiség Palya Bea. Nézd meg lebilincselő kisfilmjét, ami arról szól, ő hogyan éli meg nőiségét, és hogyan transzformálja át alkotó energiává. Aztán pedig folytasd Németh Juci és Kertész Erika humorral átszőtt videójával, ami igazán hűen visszaadja, mi mindent kell egy nőnek, anyának, feleségnek belesűrítenie egy napba, ismertség ide vagy oda. Végül zárd a sort Csemer Bogival, akiről kiderül, hogy egyik ismert számát nem más, mint Rihanna ihlette.
Palya Bea
„Mivel nő vagyok, csak nőként tudom a világot dalokká sűríteni. A világ más táján már rendben van, ha egy nő dalt ír, a saját testéről, lelkéről énekel, csak rá jellemző, egyéni módon. Remélem, lassan mi is hozzászokunk ehhez. Igen, lehet énekelni a szexualitásról, (nemcsak a “szexi a fenekem” mélységig), a generációs láncban hordozott tudásról, a kapcsolatok mélységéről, szülésről, születő és meg nem születő gyerekekről, vérről, csókról, nehéz apa-viszonyról, nehéz anya-viszonyról, dühről, szégyenről és törékenységről, exekről, a hivatalos kapcsolaton kívüli vágyról, az őszinte vágyról általában, igazából mindenről lehet énekelni, egyszerűen lehet énekelni arról, ami van belül van.”- mondja.
Németh Juci
"Hunor (G. Szabó Hunor) és én egy párt alkotunk, zenészpáros, oltári szexi, reggeltől estig alkotunk a zeneszobánkban. Na most, a gyerekek akkor nem ennének semmit...." - Németh Juci különösen vicces, ironikus szemszögből mutatja be, hogy a közönség által idillikusan elképzelt dalszerzés a hétköznapokban valójában ugyanolyan munka, amit kisgyerekes édesanyaként pont ugyanolyan nehéz beilleszteni a napi feladatok közé, mint bármi mást, de mégis megéri:
Kertész Erika
Kertész Erika énekesnő első magyar nyelvű szólólemezének anyagát még 2016 őszén, 9 hónapos terhesen állította össze, azonban a megjelenés még váratott magára, mert kisfia születését követően a karriert felülírta az anya szerep. A 2018-ban készült Hazakísérlek című számmal elnyerte a Jazzy Dalverseny fődíját és közönségdíját is, a Hétmilliárd pedig 2019 nagy kedvence lett.
"Nagy váltás volt, hogy hirtelen teljesen máshogy teltek a napjaim. Nem voltak hosszú kávézgatós, gitározgatós reggelek, vagy akkordokon gondolkodós éjszakák többé. A dalszövegeket például rendre babakocsi tologatás közben jegyeztem le vagy mondtam fel a telefonomra, amíg Samu aludt. Megszoktam, hogy nem akkor írok dalt, amikor kedvem tartja, hanem amikor belefér az időmbe és amikor a kisfiam megengedi.”
Csemer Boglárka (Boggie)
Boggie gyönyörű, törékeny énekesnőként él legtöbbünk fejében, aki dalaival mindenkit elbűvöl. Azonban kevesebben ismerik Boggie másik arcát: amellett, hogy tudatosan egyengeti énekesi karrierjét, odaadó édesanyaként és feleségként is sikerrel helytáll a művészlét miatt sokszor kevésbé tervezhető mindennapok során. Ebben hatalmas támasza párja, a filmrendező és operatőr Nagy Bálint, akivel gimis koruk óta ismerik egymást és kapcsolatuk tiniszerelemből vált igazi, példaértékű, erős kapoccsá.
„Jó életszakaszban vagyok, minden területen harmónia vesz körül. A lányaim érkezése megtanított beosztani az időmet. Eltűnt a sallang a mindennapjaimból, nem vesznek el energiák, tudok a fontos dolgokra összpontosítani. Számomra az anyaság egy gyönyörű állapot, feladat és szerep. Én a mintaadásban hiszek. Szülőként mondhatok nekik bármit, ha én magam nem úgy csinálom. A gyerekek azt tanulják meg és azt követik, amit látnak, nem azt, amit mondanak nekik.”