„Az elsőn lakó néni már akkor egyedül élt amikor a házba költöztünk 11 éve, a harmadikon egy másik néni tavaly özvegyült meg. A másodikon is van egy bácsi, ő is egyedül én. A gyereke külföldön él, így csak akkor lehet vidámabbnak látni szegénykét, amikor jön a karácsony, mert akkor tudni: jönnek hozzá a gyerekei.

Ha lemegyek a kutyával, van két hölgy is, aki egymaga él az imádott kutyájával, a kutyusok, akár a gyerekeik. Azt onnan tudom, hogy egyedül élnek, hogy szoktam velük beszélgetni és valahogy kiderül a szavaikból minden részlet a magánnyal - a beszéd mennyiségéből ítélve - a tartós egyedülléttel kapcsolatban.

Meglátásom szerint, nagyon sok egyedülálló idős ember lakik a közvetlen környékemen” -mondja egy Magyarországon élő bartánőm, akinek szavaival egyetértek, mert én is azon a környéken laktam 15 évet.

"Az idős emberek elmagányosodása jelentős problémát jelent Magyarországon. Védtelenek és anyagileg kiszolgáltatottak, amelyet tovább tetéz, hogy az érintettek nehezen nyitnak a segítség felé. „Sok koros honfitársunk alig fűtött, korszerűtlen lakásában próbál meg egyedül túlélni, miközben elérhető lenne számára a folyamatos egészségügyi felügyelet, társasággal és magasabb szintű életminőséggel” – mondta Szebenszki Balázs, az Első Életjáradéki Zrt. igazgatósági tagja.

Sokan élnek egyedül és érzik magukat magányosnak

A Reacty Digital által készített felmérés tanulságai szerint tízből három válaszadó (28%) él egyedül, ez átlag felett jellemző a nőkre, illetve minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy nem osztja meg a fedelét mással.

Jellemzően tehát pont a lakosság legidősebb, legkiszolgáltatottabb tagjai maradnak egyedül életük vége felé.

A megkérdezetteknek pont a fele él kettesben a házastársával, élettársával, párjával. A hatvan felettiek mindössze 12%-a osztja meg a fedelét több rokonnal.

A kutatás egyik szomorú megállapítása, hogy minden harmadik (34%) hatvan feletti magyart maga alá gyűri olykor a magány.

A nőket ez jobban érinti: 39%-uk mondta azt, hogy néha elhagyatottnak érzi magát, ezen belül 10%-ukat pedig kifejezetten gyakran keríti hatalmába az egyedüllét. A férfiak esetében is magas, 29% a magányosok aránya.

A felmérés kíváncsi volt arra, hogy a 60-79 éves korosztálynak milyen társas kapcsolataik vannak. Az érintettek fele (49%) kifejezetten sok emberrel tartja a kapcsolatot, akár családtagokkal, szomszédokkal, akár kollégákkal vagy barátokkal. Közel ennyien (45%) néhány kapcsolatot jelöltek meg csupán. Hat százalék jelezte, hogy maximum 1-2 szoros emberi kapcsolata van, vagy egyáltalán nem számíthat senkire.

Az anyagiak miatt aggódunk hatvan felett

A biztonságot legtöbben az anyagiakkal kötik össze, hiszen sokuknak okoz nehézséget az egyre drágább megélhetés. Gyakran az utódok sem tudnak segíteni: az 50-es, 60-as korosztályt képviselő gyermekeiktől nem várható el, hogy véges kereteikből még egy háztartást támogassanak.

Tízből hét válaszadó (69%) akkor érezné magát jobban a bőrében, ha tudná, hogy az anyagi biztonsága garantált. A nyugdíjasok az átlag feletti arányban nyilatkoztak így, őket különösen foglalkoztatja a megélhetésük.

A másik sarkalatos pont az egészség. Minden ötödik (20%) válaszadót megnyugtatna, ha szükség esetén elérhető lenne számára a folyamatos egészségügyi felügyelet. Főleg a férfiak örülnének a gondozásnak és érzik azt, hogy most nincsenek biztonságban ilyen szempontból. Szintén az elmagányosodást és a védtelenséget jelzi, hogy 14% biztonságérzetét javítaná, ha családtagjaik, barátaik rendszeresen felhívnák, meglátogatnák őket.

Egészségügyi ellátás és társaság miatt költöznének

A 60-79 évesek 70%-a nyitott arra, hogy bizonyos feltételek megléte esetén beköltözzön egy idősotthonba és igénybe vegye az ott nyújtott szolgáltatásokat. A többség (60%) számára az egészségügyi ellátás és felügyelet jelenti a fő motivációt. A nők és a magasabb jövedelműek nagyobb arányban élnének otthonban, mint a férfiak és az alacsonyabb jövedelműek.

Tizenhét százalék számára az is vonzó, ha anyagilag előnyösebb számára egy idősotthonban élni, mint saját lakást, házat fenntartani. Az életminőség javítása is fontos szempont: 11% a társaság, 8% a kényelem, 7% pedig a változatos programok miatt költözne be, a kedvezőbb földrajzi elhelyezkedés mindössze 4% számára jelent vonzerőt. A megkérdezettek szűk harmada (30%) semmilyen esetben nem venné igénybe önszántából az idősotthonok által nyújtott lehetőségeket. A férfiak nagyobb arányban zárkóznak el ettől, mint a nők.

„Az Irmák Nonprofit Zrt. üzemeltetésén keresztül két évtizedes tapasztalattal rendelkezünk az idősotthonok működtetésében, így jól látjuk az igényeket és a tendenciákat” – mondta Szebenszki Balázs, az Első Életjáradéki Zrt. igazgatósági tagja. „A mostani kutatási eredmények is bizonyítják, hogy szükséges az öngondoskodás kibővítése és biztosítása a legszélesebb rétegek számára. Sok esetben látjuk, hogy az idős emberek nem mozdulnak az ingatlanjaikból, ahol olykor segítség nélkül, nehéz körülmények között élnek. Nincs, aki foglalkozzon velük, ha pedig baj történik, gyakran csak akkor érnek el hozzájuk, amikor már késő. Mi erre a helyzetre szeretnénk alternatívát nyújtani és esélyt adni egy jobb életre” – tette hozzá Szebenszki Balázs.

És akkor a legfőbb megállapítások (60-79 éves válaszadók):

• tízből három válaszadó (28%) él egyedül
• minden harmadik (34%) válaszadót maga alá gyűri olykor a magány
• tízből hét válaszadó (69%) akkor érezné magát jobban a bőrében, ha tudná, hogy az anyagi biztonsága garantált
• minden ötödik (20%) válaszadót megnyugtatna, ha szükség esetén elérhető lenne számára a folyamatos egészségügyi felügyelet
• 14% biztonságérzetét javítaná, ha családtagjaik, barátaik rendszeresen felhívnák, meglátogatnák őket
• 70%-a nyitott arra, hogy bizonyos feltételek megléte esetén beköltözzön egy idősotthonba és igénybe vegye az ott nyújtott szolgáltatásokat

Mennyi idős a világ legidősebb légiutas kísérője?

Galériánkból megtudhatod