A Bátor Tábor 2001 óta hisz abban, hogy a felhők felett mindig süt a nap, és ezt 21 éves fennállásuk óta egyre több programon keresztül hirdetik. Nyári táborozások, családi programok, kórházi élményterápia vagy épp online összekapcsolódások, a cél a játék, a nevetés gyógyító erejének átadása.

Persze a nyári táborozás élményét olyan gyerekek tudják csak átélni, akik nincsenek egy zárt térhez kötve. Mellettük viszont sokan vannak azok, akik állapotuk miatt nem tudják elhagyni a kórházi ágyukat, vagy menekültként van szükségük egy-egy gyógyító nevetésre.

A GO! program elsősorban nekik, a tartós kórházi kezelésre szoruló beteg gyerekeknek, illetve a háború elől menekült kicsiknek és nagyoknak viszi el személyesen vagy épp online úton a felszabadultság érzését. A GO! program speciálisan képzett önkéntesei játékkal, sok mosollyal és gyógyító élményekkel igyekeznek megkönnyíteni a gyerekek mindennapjait.

Egy nagyon megható mondat olvasható a Bátor Tábor oldalán. Dóri azt írja, hogy az orvosok az életét, a Bátor Táborosok az életkedvét adták vissza. Azt hiszem ez nagyon szívbemaró vallomás egy gyermektől és talán vastag betűvel szedett válasz lehet ez minden önkéntesnek, munkájuk fontosságára. Mit tud adni egy GO! önkéntes egy menekült vagy épp egy kórházban fekvő gyermeknek?

A legnagyobb dolog, amit egy önkéntes adni tud, az az idő. A saját ideje, amit arra fordít, hogy a gyerekekkel van és játszik velük. Mi alapszükségleteket elégítünk ki, amihez minden gyermeknek egyformán joga van, akár beteg és kórházban fekvő, akár a háború elől menekült el. Az önkéntesek játékokon keresztül szólítják meg a gyerekeket, mely során a célunk, hogy a gyerekek autonómnak és kompetensnek érezzék magukat. Ebből az igényből indul ki minden tevékenységünk. Apróság, de egy kérdés az önkéntestől a gyermek felé, hogy van-e kedve játszani, ha igen, akkor mit és hogyan képzelte el azt, már a saját döntési lehetőségét adja vissza. A szükséges kezelésekről ugyanis a gyerekek nem dönthetnek, ezt a szabadságot hosszú idő után mi adjuk meg nekik.

Mi azt vesszük alapul, hogy minden gyerek átlagos gyerek, az is, aki súlyos betegséggel vesz részt egy kórházi kezelésen vagy épp menekült állomáson tartózkodik. A játék, a döntési lehetőség a velünk való találkozás során, nekik is ugyanúgy jár.

Kiből lehet önkéntes, illetve a látszólag játékos foglalkozás, a felszín alatt milyen speciális alapokra támaszkodik?

Önkéntes gyakorlatilag bárkiből lehet, akiben van nyitottság arra, hogy segítően legyen ott olyan helyzetekben, amik nem hétköznapiak. Én mindig azt szoktam mondani, hogy mi akkor vagyunk nagyon ügyesek, hogyha kívülről az, amit csinálunk úgy néz ki, mintha -idézőjelesen- csak játszanánk. Mert, akkor az egy nagyon könnyed dolog. De, minden egyes önkéntesünk, miközben játszik, nagyon tudatosan van jelen. Mi ezt hívjuk tudatos programtervezésnek. A koordinátori munkám mellett én is rendszeresen vállalok önkéntes feladatot a táborokban vagy a kórházakban.

Mert, ha folyamatosan teszünk fel a játék közben olyan kérdéseket, hogy milyen irányba vigyük a játékot, van-e kedve valamilyen új szabályt kitalálni, van-e valami ötlete valami újításra, vagy esetleg megtanítana-e nekem egy új játékot, ezekkel a kérdésekkel együtt egyrészt mind döntési helyzeteket adunk a kezébe, másrészt pedig a kompetenciaérzését tudjuk támogatni. Az ilyen interakciók során visszaigazolást kap arra, hogy ő valamihez ért, tud nekem magyarázni, fontosat, érdekeset mond, amire más kíváncsi. A siker fontos eleme a bátor táboros önkéntes munkának. Azért dolgozunk és persze játszunk együtt, hogy a gyerekeket sikerélményekhez juttassuk. Ha ezeket ki is tudjuk emelni, fel tudjuk hívni a figyelmüket saját sikerességükre, akkor valamit már nagyon jól csináltunk. Így közvetve ez siker számunkra, önkéntesek számára is.

Más egy kicsi gyermek és más egy tini. Hogyan lehet egyiket-másikat megszólítani?

Van a képzésünkben egy olyan rész, amikor a különböző életkorok sajátosságairól beszélgetünk, és próbálunk ki különböző technikákat, hogy hogyan szólítsuk meg őket, milyen játékokkal érdemes egyik-másik korcsoport körébe belépnünk. Arra bátorítjuk az önkénteseinket, hogy először próbálják megtalálni azt a korosztályt, amelyik számukra komfortos, es utána lépjenek tovább olyan életkorú gyerekekhez, akik nagyobb kihívást jelentenek számukra. Nálunk az ujjbáboktól kezdve a beszélgetős játékokig minden megtalálható az eszköztárban, így nyilván ennek mentén válogatjuk össze az önkéntesek, úgynevezett motyójába a játékokat. Ebbe a táskába olyan eszközök kerülnek, amelyek segítik az önkéntest abban, hogy magabiztosan és felkészülten tudjon belépni egy játéktérbe. Ennek összeállításában az aktuális programért felelős koordinátor is segíti őket.

A pandémiás helyzet újragondolást várt el mindenkitől. Az elmúlt években hogyan jutottak el az önkéntesek a gyerekekhez?

Az online programon keresztül! Az online egy nagyon érdekes program, mert a pandémia szülötte. Nyilván akkor egy olyan helyzet alakult ki, hogy nem lehetett személyesen találkozni a táborozókkal és nem csak mi, de az egész világ az online térbe költözött át. Viszont nagyon fontosnak tartottuk, hogy megtartsuk az online felületünket, még akkor is, amikor már vissza lehetett menni a kórházakba, illetve újra személyesen is tudtunk találkozni a gyerekekkel,

Ők például többnyire a Bátor Tábor honlapon keresztül csatlakoztak.

Tehát ebbe az online térbe nem csak korábbi Bátor Táboros gyerekek jelentkezhetnek, csatlakozhatnak olyanok is, akiket otthon ápolnak?

Igen. Ez a lehetőség még most is nyitott. Bármikor csatlakozhatnak, nem kell korábbi táborozónak lenniük. Az online pont azért egy kedvesen vegyes társaság, merthogy ott sokféle gyerek képes egymással találkozni, de lényegében olyanokkal, akik sorstársnak számítanak.

Ha valaki szeretne önkéntes segítő lenni, milyen folyamatra számíthat a jelentkezést követően?

Van egy-két határozott előfeltétele a jelentkezésnek, például ilyen a betöltött 20 életévi megkötés. Ha ennek megfelel a jelentkező, jön egy kiválasztási folyamat, majd egy képzés, amin a leendő önkéntesek megismerik a terápiás rekreáció módszerét. Ez nagyon misztikusnak hangzik, de valójában ez egy olyan módszertan, melynek középpontjában a játék áll. 2 napos felkészítés előzi meg a gyerekekkel való találkozást. Itt kapják meg az alap információkat, hogy el tudjanak indulni a GO! önkéntesség útján. Viszont nagyon fontosnak tartjuk, hogy utána legyen lehetőségük fejlődni, saját magukat is újabb kihívások elé állítani, minél felkészültebbé válni. Ezért többlépcsős képzésben dolgozunk és időről időre biztosítunk lehetőséget arra, hogyha egy-egy témában szeretnének elmélyülni, akkor tudjanak csatlakozni ezekhez a mini továbbképzésekhez. Az önkéntesek az alap felkészítés után, a konkrét helyzetre –kik és milyen körülmények között várnak rájuk épp –is ráhangolódnak a koordinátoraik segítségével, majd a programot követően is van egy lezáró beszélgetés, ahol a tapasztalatokról, a sikerekről, kihívásokról beszélgetnek egymás közt. A jelentkezés a Bátor Tábor oldalán keresztül mindenki számára elérhető.

Ha kíváncsi vagy a GO! Online programra, kattints ide!