Így kezdődött

Az első világkiállítást 1851-ben Anglia szervezte, azzal a céllal, hogy az érdeklődők elé tárja a brit birodalom eredményeit, "mindazt, amit az emberiség teremteni és termelni tud, legyen az nyersanyag, gép, használati cikk, találmány vagy alkotás". A Nagy Kiállítást 1851. május 1-jén Viktória királynő nyitotta meg és a Hyde Parkban üvegből és acélból megépített híres Kristálypalota adott neki otthont. Az öt és fél hónapig nyitva tartó, pénzügyileg is nyereséges seregszemlét, melyen 28 ország (14 ezer kiállító és háromezer magánszemély) mutatkozott be, hatmilliónál több látogató tekintette meg. A Magyarország által kiállított lepkés-virágos mintájú herendi étkészletet a királynő is megrendelte, a Viktória-minta ma is az egyik legismertebb és legkedveltebb herendi motívum.

Mivel a kiállításnak hatalmas sikere lett, egyre több ország vállalkozott nagyszabású, nemzetközi kiállítások megtartására, ám azokat saját elképzeléseik szerint bonyolították le. Így a minőség fenntartása és a szervezettség biztosítása érdekében szükségessé vált az egységes szabályozás. 1928-ban írták alá a nemzetközi kiállításokról szóló egyezményt, irányító és koordináló testületként pedig létrehozták a Nemzetközi Kiállítási Irodát (BIE), amelynek jelenleg 168 ország - köztük Magyarország - a tagja. A mai napig a párizsi székhelyű szervezet küldöttgyűlése választja ki a világkiállítások nyertes pályázatait, a soron következő expo rendezési jogát.

A világkiállítások történetében az 1851 és 1938 közötti időszakot az iparosodás, a tudományos és technikai újdonságok bemutatása jellemezte. Az 1939-1987 közötti években ezek mellé felsorakoztak a kulturális és társadalmi témák, valamint az emberiség jövőjével kapcsolatos kérdések.1988 óta a nemzeti sajátosságok bemutatása került előtérbe. A világkiállítások fő látványosságai napjainkban a részt vevő országok által felállított és berendezett nemzeti pavilonok, melyek az országimázs fontos részét képezik. A mai expók a három korszak legjobb hagyományait ötvözik: kitűnő bemutatkozási lehetőséget biztosítanak az új találmányoknak, segítik a kulturális cserét, és az emberiség egészét érintő, társadalmi és környezeti problémákra fókuszálnak, a megjelenő nemzetek pedig a kiállítás fő tematikájához kapcsolódva mondják el válaszaikat, mutatják be innovatív megoldásaikat.

Ahol lehetségessé válik az időutazás

2000-ben személyesen is volt szerencsém a Hannoverben megrendezett világkiállításon részt venni. Mindenkinek csak ajánlani tudom, ha van rá lehetősége, hogy legalább életében egyszer legyen részese egy ilyen eseménynek! Varázslatos élmény volt, ahol hatványozottan azt éreztem, nagyon jó magyarnak lenni és büszke vagyok a hazámra. Amikor beléptem a Magyar Nemzeti Múzeum legújabb, a Magyar EXPO-sikerek (1851–2021) című időszaki kiállítására – melynek Gál Vilmos a kurátora-, ugyanez az érzés járt át. Izgalmas volt megkeresni a pavilonok képei között a Vadász György által tervezett hannoverit és megtekinteni, hogy expóról expóra milyen zseniális tervek keltek életre.

Nagyon tetszett, hogy a kiállítás nagyon változatos gyűjteményre épül és hogy interaktivitást is kapott: az Artivive applikáció segítségével például életre kelthetünk bizonyos kiállítási tárgyakat, a kivetítőkön megelevenednek és hozzánk szólnak hazánk nagyjai.

Attól sem kell tartanod, hogy elveszel a sok kiállítási tárgy között, mert belépéskor mindenki kap egy sétálófüzetet, amelynek segítségével minden kiállított műről megtudhatjuk a legfontosabb információkat.

A tárlat bámulatosan gazdag: 170 év 32 világkiállítását, illetve az azokon megjelent magyarok sikereit prezentálja és mintegy 50 magyar közgyűjtemény és magánszemély világkiállításokhoz kapcsolódó műtárgyait mutatja be egy helyen. A kiállítás célja a magyarok világkiállítási szereplésének, sikereinek felidézése a világkiállítások nemzetközi terében. A gazdag tárlat látványos, egyben elgondolkodtató is, mivel egyúttal foglalkozik a világkiállítások létrejöttével, jelentőségével, az emberiségre gyakorolt hatásával is. A gyűjteményben a magyar képző- és iparművészet mellett megjelenik az építészet, a tudomány- és technikatörténet, a kézműipar, a kereskedelem, élelmiszeripar és a vendéglátás is.

Ha kedvet kaptatok a múzeumlátogatáshoz, azt javaslom, szánjatok rá több órát, mert rengeteg érdekesség és böngésznivaló akad a kiállításon. Igazi időutazáson vehettek részt, amely az elmúlt 170 év világkiállításaiból ikonikus műtárgyakat, felemelő és érdekes történeteket mutat be rengeteg interaktív megoldással.

Nézegess még képeket a kiállításról!