A svéd környezetvédő aktivista igazi erkölcsi véleményvezérré vált. Újra és újra azt hangoztatja, hogy a felnőttek szégyenteljesen elhanyagolják alapvető feladatukat, és nem védik meg sem a ma gyermekeit, sem a jövő nemzedékeit az éghajlati katasztrófától. Legutóbb a szeptember 23-i New York-i klímacsúcson kérte számon a jelenlevő elnököktől és miniszterelnököktől, hogy

Thunberg képessége, hogy a beszédein és pénteki napokra szervezett iskolai sztrájkjain keresztül megingassa a nyilvánosságot és a politikusokat, már hónapok óta nyilvánvaló: az európai vezetők az ő mozgalmának ösztönzésére szorgalmazták a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkentését. Az általa indított megmozduláshoz csatlakozva csak szeptember 20-án több millióan sztrájkoltak világszerte.

Szerencsére Thunberg csak egyike a sok nagyszerű elmének, akik arra ösztönöznek minket, hogy érdemben foglalkozzunk az éghajlati válság problémájával. Közéjük tartozik még – többek között – David Wallace-Wells, George Monbiot és Anand Giridharadas írók; Jill Lepore történész. Egy nagy hatású fiatal politikus, Alexandria Ocasio-Cortez, a New York-i 14. körzet demokrata képviselője is rövid idő alatt tett szert óriási népszerűségre. Zöld gazdasági reformtervében, a Green New Dealben azt a célt tűzte ki, hogy az egész Egyesült Államok szövetségi szinten álljon át 100%-ban megújuló energiaforrásokra, 10 éven belül, és hogy a változások nagy részét a gazdagok megemelt adóiból fizessék meg. Ocasio-Cortez víziója, mondanunk sem kell, alaposan megosztotta az amerikai közvéleményt.

Nézzünk szembe a tényekkel

Mivel egyre több szén-dioxidot pumpálunk a légkörbe, amitől a bolygó egyszerűen “megfő”, ezek az érvelések elengedhetetlenek ahhoz, hogy megfogalmazzuk, mi ellen vagyunk, kimondjuk, hogyan kell cselekednünk, és rájöjjünk, hogyan kell átvágni azokat a kötelékeket, amik a többséget némaságban tartják.

Ezek a gondolkodók arra inspirálnak, hogy felszámoljuk a pszichológiai blokkokat, és végre szembenézzünk az éghajlati válsággal. James Baldwin író szavai szerint: „Nem mindenen lehet változtatni, amivel szembe kell néznünk. De semmi sem változtatható, amivel nem szembesültünk.”

Mindezekből (és más forrásokból) a vox.com néhány rövid választ állított össze, melyek megválaszolhatják a minket leginkább akadályozó kérdéseket, és átsegíthetnek bennünket a klímaváltozással kapcsolatos cinizmus, defetizmus, kétségbeesés és bénultság gátjain. Nem késlekedhetünk tovább. A produktív pánik ideje lejárt.