Milyen titkokat őriz a rejtélyes festmény, a Lány gyöngy fülbevalóval?

lány gyöngy fülbevalóval,Vermeer,festmény Forrás: WallpaperUP.com
A Mona Lisa mellett a világ egyik legismertebb ikonikus festménye Vermeer Lány gyöngy fülbevalóval című képe, ami a Scarlett Johansson főszereplésével készült filmet is ihlette. A mai napig talány, hogy ki volt a holland festő igéző szépségű modellje, de egy nemzetközi kutatócsoport minden eszközt bevetett, hogy felfedje a hányatott sorsú festmény titkait. Többek között a lány évszázadok óta láthatatlan szempilláit.

Az 1665-ben festett kép első két évszázadát ugyan homály fedi, de sok mindent lehetett tudni a sorsáról azóta, hogy 1881-ben egy jó szemű és szerencsés hágai műgyűjtő 2 guldenért (mai áron 30 Euróért!) kikiáltási áron megcsípte egy közjegyzői árverésen. A kétszáz évnyi szutyok alatt alig látszott, hogy mi van a képen, de a gyűjtő megérzése bejött: az első tisztítás után előkerült az ‘IVMeer’ szignó és kibontakozott a modell titokzatos arca. Végrendeletében a nagylelkű gyűjtő a helyi múzeumra hagyta a képet, amit később többször restaurálták jól-rosszul, a kor technikai lehetőségeihez és esztétikai elveihez mérten. Kapott új vászon hordozóréteget, a hatvanas években pedig újra letisztították, itt-ott javítottak a repedezett festéken és az egészet átvonták meleg tónusú lakkal. Akkoriban ez számított menőnek: profin antikolták az antik képeket. Ma már a restaurátorok igyekeznek felfedni az eredeti színeket és olyan anyagokat használnak, amelyek később maradéktalanul eltávolíthatók.

Eljött az idő ‘a lány’ – ahogy a múzeológusok a képet emlegetik – kozmetikai kezelésére. A Mauritshuis galéria aranytermében paravánokkal elkerített, rögtönzött laboratóriumban vizsgálták és elemezték beható alapossággal a múzeum féltett kincsét a legmodernebb képalkotó eljárásokkal. Abbie Vandivere múzeológus, a Lány reflektorfényben (Girl in the Spotlight) kutatóprogram vezetője fantasztikusan részletes blogjában kalauzol végig az munkálatokon. Abbie szerint rengeteget megtudtak a kép eredetéről és Vermeer festői nüanszairól, bár a talányos arckifejezésű lány kiléte továbbra is kérdéses. Válla fölött visszanéző, nyílt tekintete, félig nyílt, nedves ajkai, fején a turbán zavarbaejtően erős kékje és a hozzá nem illő, hatalmas gyöngy fülbevaló továbbra is megválaszolatlan kérdéseket vet fel. A film alapjául szolgáló regényében Tracy Chevalier a festő házában élő szolgálólányt teszi meg titokzatos modellnek, aki a történet szerint Vermeer segédje és múzsája lesz. Abbie Vandivere egyáltalán nem bánja, hogy minden erőfeszítésük dacára a lány ismeretlen maradt: a személyét övező találgatás csak fokozza a kép titokzatos bűvöletét, hiszen mindenki azt képzel mögé, amit akar.

A lány átható tekintete és az oda nem illő elemek adják a festmény lebilincselő, misztikus hatását.

gyöngy fülbervaló,Vermeer,festmény
Forrás: Mauritshuis
Az a bizonyos hatalmas igazgyöngy

A lány személyazonosságára ugyan nem derült fény, de a beható elemzés rengeteg új részletet tárt fel a kép készítésével és Vermeer technikájával kapcsolatban. A két legfontosabb felfedezés a lány rég elhalványult és átfestett szempilláinak megtalálása, illetve egy mély zöld függöny a hattárben, ami az évszázadok alatt a háttér sötétjébe fakult. A művészettörténészek eddig szándékos absztrackiónak vélték a jeltelen sötét hátteret és a szempillák hiányát, most azonban kiderült, hogy Vermeer nagyon is konkrét térbe helyezte és pontosan, életszerűen jellemezte valós modelljét, nem pedig egy idealizált női arcot festett jelzésszerű térben. Most aztán még inkább találgathatunk, hogy ki lehetett a lány!

Az elemzésekből az is kiderül, hogy a festő barna és fekete tónusokkal a háttérből kiindulva dolgozott a képen, fokozatosan haladva az előtér és a világos színek felé. A nyak vonalát, a lány fülét és a fejkendő felső részét is átrajzolta munka közben.

A kép fókuszában lévő hatalmas igazgyöngy festői bravúr és fokozza a festmény misztikus légkörét:

nincs kontúrja, szinte összeolvad a lány bőrével, amelynek színét visszatükrözi; egyetlen brutális csúcsfény csillan meg rajta, ami a kép legvilágosabb pontja; látszólag nem kapcsolódik sehogy a lány füléhez, mintha a semmiben lebegne.

Abbie blogja további izgalmas felfedezésekről számol be. Kiderítették például, hogy honnan származtak a festék alapjául szolgáló pigmentek, amelyeket Vermeer valószínűleg a delfti apotekáriusnál vásárolt. A fehérhez az ólomércet a kelet-angliai Peak District bányáiból hozták, a vörös árnyalatokhoz használt skarlátot Mexikóban és Dél-Amerikában kaktuszokon élősködő tetvekből préselték, a fejkendő átható kékjét pedig a mai Afganisztán területén bányászott lazúrkő (lapis lazuli) finomra őrölt porából keverte sajátkezűleg a mester. Meglepően sokat használt ebből a becses féldrágakőből, ami annak idején többe kerülhetett az aranynál is. Talán ez a gesztus is jelzi: Vermeer számára nem volt közömbös a mások számára bizonyára közönséges lány.

Lány Gigapixel felbontásban

Egészen az apró repedésekig ráközelíthetünk a képre a Second Canvas Mauritshuis app segítségével, ami a világon először teszi lehetővé, hogy műalkotásokat gigapixeles felbontásban és infra felvételen is megcsodálhassunk. A hágai múzeum a Madpixel céggel közösen fejlesztette ki az alkalmazást, amelyben Vermeer mellett más holland mesterek képeit is olyan közelről szemügyre vehetjük, amiért a galériából már kitessékelnének.