A "kaki irodalom" bizony felfutóban van a gyerekkönyvek piacán! Mielőtt azt gondolnád, hogy vadásznod kell az ilyen témájú kiadványra, a helyzet valójában a következő: lényegében nehéz választani azon könyvek közül, melyek a széklettel, mint belőlünk "kipottyanó dologgal" foglalkoznak. Valahogy ez a téma egy olyan izgalmas és tipikusan undi-guszti dolgot jár körbe a gyerekek fantáziájában, melyről nem lehet eleget beszélni, olvasni, na és persze, amin nem lehet eleget nevetni.

Hiány nélkül minden kisgyerekes ismerősöm arról számol be, hogy a kaki téma megunhatatlan. Van olyan kisgyermek, aki szinte már tudományosan vizsgálja a témát, hosszan nézegeti a képeket, előre lapoz, vissza, majd összehasonlít. Van, aki minden nap kéri a kakimesét anyától, amiben anya elmeséli, hogy a kaki büdi, és placcsan és tekeredik. No és persze elmaradhatatlan az ovisok körében a kaki szó hosszas – és hangos – skandálása, amit az oviban együtt a legjobb kiabálni, de köszönés helyett is könnyen be lehet vetni a szomszéd nénivel való találkozáskor.

A kaki izgalmas dolog egy gyermeknek, talán azért, mert az valami olyan dolog, ami a megevett ételből lesz, tehát átváltozik bennünk, majd elhagyja testünket. Nem is akárhogyan: a nagy vízválasztónak számító WC-be pottyan bele általunk és persze mely hősies tettért cserébe apa-anya repes a boldogságtól.

Van egy személyes kedvencem – a jó pár kakis könyv közül, mely megfordult a kezeink között –, ám a könyvtári várólistát látva, nem csak a mi kedvencünk. A történetben az emésztőrendszer "csodás világán barangolhat" az olvasó. A mókás témafeldolgozás és a fantáziadús képi világ nem csak az anno ovis gyerekeim érdeklődését kötötte le: szülőként lapozgatva – nem a legmegfelelőbb jelző a téma tekintetében, de – nagyon élvezetes volt a könyv, mondhatni szemet gyönyörködtető.

Nagy képeskönyv méretéből adódóan, mindig körbeültük a kakigyárról szóló könyvet, de a minimum, hogy a falnak támasztottuk, hogy mint egy kivetítőn futó történetet nézzünk. Én a Tesz-Vesz Város könyvön nőttem fel, így a képanyag, a mókás, apró részletek nagyon ismerősek voltak, talán a holland szerzőpáros is sokat olvasgatta gyerekkorában a mindig elfoglalt város lakóinak történetét összegyúró könyvet.

De a vizualitáson túl – nem vagyok se belgyógyász, se proktológus – a könyv információbősége is lenyűgöző. Mindent megtudhattunk a kakiról; ha akartuk, ha nem. Persze a gyerekek nagyon akarták, mint ahogy az össze kisbarátjuk is, aki átjött hozzánk. Még a tablet, kütyő időszak előtt: ha nagy volt a csönd és keresni kellett a gyerekeket, akkor számtalanszor a bunkiban találtam rájuk, ahol nagy gurgulázás kíséretében kommetálták a könyvben látottakat.

És mivel említettem, hogy nem ez volt az egyetlen egy kiadvány a kaki irodalmi túránk során, így jó szívvel ajánlom nektek a többi könyvet is, melyek közül akár korosztálynak megfelelően vagy épp a téma mélyebb, viccesebb, történet vagy tényfeltáró jellege szerint is válogathatsz.

galériánkban a gyerekeknek szóló kaki irodalom remekeiből mutatok nektek néhányat