A cikk először a famiily.hu-n jelent meg.

Kiderült, hogy várandós vagy, kismama lettél. Hogyan töltik az állapotos nők a szülés előtti kismama időszakot Angliában?

Körülbelül ugyanúgy, mintha nem lennének várandósak.

A szülési szabadság maximum egy év, 9 hónap után viszont már nincs támogatás, ezért a legtöbb nő 9 hónapig marad otthon a babájával. Mivel a szülés előtti időszak is beleszámít az egy évbe, ezért mindenki próbál az utolsó pillanatig dolgozni. Bár a laborban az utolsó hetekben már nem tudtam nagyon mozgolódni annyira kényelmesen és a laborköpenyt is kinőtte a hasam, örülök, hogy végig dolgoztam a várandósság alatt. Imádtam minden pillanatát és mivel végig egészséges volt a baba és én is, így nem volt okom pihengetni. Én nem tudok csak úgy pihenni amúgy sem. Az utolsó 10 nap bőven elég volt arra, hogy rendbe tegyem a lakást.

Wow! Én az utolsó négy hétben nem dolgoztam, de örültem, hogy volt egy kis nyugim. Akkor nagyon energikus és laza is voltál. A szülésre való felkészülés, a szülés is lazábban megy, mint itthon?

Azt gondolom igen. A rendszer itt a szülésznőkön/bábákon alapszik és a bizalmon. Nincs saját orvosod, nincs saját szülésznőd sem, mindig másnál voltunk vizsgálaton és ez a szülésnél is így van. Minden 4.-5. hétben van egy szülésznői vizsgálat. Az NHS (National Health Service, állami egészségügyi intézet - szerk - ) emellett két ultrahangot finanszíroz. Az elsőt a 12. hétben, a másodikat meg a 20-ban. A 12. hétig tehát nem látod a babát, nem tudsz róla igazából semmit. Ez az átlag, viszont mi elmentünk magánúton egy harmadik ultrahangra a 38. héten, mert úgy éreztem, hogy nem jó pozícióban van a baba (a bába amúgy csak kívülről tapintgatja a hasad minden vizsgálatnál). Mint kiderült, jól gondoltam, Nora farfekvéses volt.

A szülőszobákban van szülőkád, hangulatfény, zene, saját wc, fürdő. Ez mindenkinek jár ingyen, aki természetesen, érzéstelenítő nélkül hozza világra a babáját, ami itt a leggyakoribb, sőt az otthonszülés is népszerű. A legtöbb baba kádban, háborítatlanul születik. Itt a vizet, az aktív vajúdást használják természetes érzéstelenítőnek, illetve a kéjgázt. Nincs doktor, szülésznő, aki sürgetne, csak te vagy és a baba. Meg persze az apa. Minden szülés apás szülés, a császámetszés is. Epidurális érzéstelenítés esetén a kórházi szobákba kerülsz, ami nem annyira barátságos.

Ez igaz a császármetszés után is. A baba rögtön az anya mellkasára kerül, onnantól kezdve senki nem viszi el egy pillanatra sem. Nincs csecsemőgondozás, nincs cukros víz, mint otthon. Háborítatlan, igény szerinti, anyaközpontú gondozás van. A szülés után már aznap hazamehetsz, császár után ez a második nap körül van.

Emlékszem miután kijöttünk a kórházból - mi három nap után - azonnal hívni kellett a védőnőt, aki körülbelül másnap már az otthonunkban is volt és segített. Nálatok ez hogy van?

Itt az első hetekben a szülésznő látogat meg minden nap otthon, és segít a szoptatással. A másik hatalmas különbség, hogy itt sosem hallottam még a “nincs elég tej” kifejezést, az orvosok nem méregetik grammra a babákat és nem stresszelik a tápszerrel sem őket. Nagyon ritka, ha valaki nem tud szoptatni, ha akar, mert minden támogatást megkapsz arra, hogy sikeresen, igény szerint szoptass.

A tápszer, a cumi, a cumisüveg használatát az első 6 hétben nem is ajánlják a szoptatás beállítása miatt. Igazából alig láttam angol kisbabát cumival a szájában. Nekünk sosem volt.

A baba első fürdetése a köldökcsonk leesése után ajánlott és elég ritkán, heti 2 alkalommal, hogy ne száradjon ki a bőre (szappan nélkül). A másik különbség, hogy a babák mindig szigorúan háton alszanak, a csecsemőhalál elkerülése miatt, forgásra képtelen babát itt sosem altatnak hason (amit otthon sokat látok), viszont nincs légzésfigyelő sem, vagy nagyon ritka, hiszen a baba az első 6 hónapban a szülei szobájában alszik.

Nora 9 hónaposan költözött külön szobába (akkor vettünk neki először kiságyat). A lelki támogatásra pedig nagyon figyelnek. Az otthoni látogatás célja az is, hogy a családi állapotot felmérjék. A terhesség alatt és a szülés után is minden egyes alkalommal megkérdezték, hogy lelkileg hogy vagyok.

Örülök, hogy itt hozhattam világra a babámat és itt szoptathatok, mert minden támogatást megkaptam ahhoz, hogy háborítatlan legyen ez az időszak.

És meddig háborítatlan ez az időszak? Most már jó pár külföldön élő anyukával készítettem interjút és az biztosan mindenkinél megegyezik, hogy a szülés után az állam nem támogatja sokáig azt, hogy a nő otthon maradjon a gyerekével.

Igen, ahogy az elején is már említettem, a szülési szabadság maximum egy év. Amikor valakinek megemlítem, hogy Magyarországon 3 év az átlag, leesik az álluk és nem hiszik el, hogy ilyen létezik. Én 11 hónapot töltöttem itthon és minden pillanatát élveztem.

Egy év után a legtöbb baba bölcsődébe kerül. Nincs állami bölcsőde, csakis magán. És bár húzós az áruk, nagyon szuper ellátást biztosítanak, például minden 3 gyerekre egy gondozó jut, a szobák nagyon felszereltek és a legtöbb intézmény (legalábbis Cambridge-ben) Montessori alapokon rendezi be a babaszobákat.

Az állam tehát 9 hónapig támogat egy anyát, de 12 hónapig védve van a munkahelyed. Én abszolút elfogadtam ezt és nagyon szeretem az angol rendszert. A születés előtt és után nincs az a szigorú rendszer, mint otthon.

Nekem nagyon tetszett ez a szabadabb gondolkodásmód, ami nem stresszeli az anyákat. Lehet, hogy emiatt sincs mom-shaming?

Amúgy itthon én nem is azt veszem észre, hogy az anyák szólnak be egymásnak - legalábbis nem szemtől szemben - hanem azt, hogy az idősebb generáció. Angliában milyenek egymással az anyák?

Támogatóak, céltudatosak, erősek. Mindenki kicsit más, de összetart minket valami. A szeretet, amit a családunk iránt érzünk. Minden anya jó anya, a lehető legjobb a saját babájának. Sokat hallottam ezt más anyáktól (itt tényleg nincs mom-shaming). Elképesztő az egymás iránti támogatás. És mindenki szoptat nyilvános helyen. Sokszor csoportosan egy kávézóban. És senki sem tartja ezt furcsának.

Amit viszont én furcsának tartok és amikor például Londonban voltam egy márciusi napon és meglepő módon esett a hó, szóval elég hideg volt, nos akkor teljesen sokkot kaptam a metrón, amikor megláttam, hogy a pici gyerekek mezítláb vannak, a 4-5 éveseken pedig csak egy balerina cipő van. Miért, és hogy történhet meg mindez ?

Az angol gyerekek nem kapnak cipőt, amíg nem járnak, mert egyszerűen fölösleges és itt úgy gondolják, hogy úgy jobban fejlődik a talp és a lábizomzat, ha mezítláb vannak. Itt ritka agyonöltöztetett babát látni, mint otthon. Szerintem hozzá vannak szoktatva a hideg időhöz, itt ez a megszokott. Hamar közösségbe kerülnek, az immunrendszerük hamar erősödik. Az angolok szerint babaszoba hőmérséklete sem lehet magasabb, mint 18-20 fok.

Annyira érdekesek ezek a szokások, amelyek annyira mások pedig nem is vagyunk olyan messze egymástól. Bár, nem olyan nagy a távolság mégis valószínű sokszor magányos lehet külföldiként, külföldön anyukának lenni. Mennyire érzed magad egyedül?

Sokat éreztem magam egyedül, mert nincs család a közelben, aki segítene. De az anyák összetartóak. Gyakran találkoztam más anyákkal a környéken, akikkel még a szülési felkészítőn találkoztam.

Itt csak anyák vannak, akik nagyon támogatóak, hiszen egy hajóban evezünk. Mindenki bizonytalan, de mindenki jól akarja csinálni.

És mennyire kimerítő mindaz, hogy egyedül, illetve a pároddal kell megoldanod mindent és még dolgozol is?

Amíg otthon voltam, volt időm kicsit pihenni vele, az éjszakai kelések sosem zavartak, az első két hét után pedig már nem is éreztem szükségét az extra alvásnak. Mióta dolgozom is, azóta viszont jobban kell figyelnem az elemekre, mert hamar lemerülnek. Fontos, hogy eljussak jógára legalább heti egyszer vagy hogy fussak, akár a babával, akár addig, amíg apa játszik vele egy kicsit.

A munka egyébként feltölt? Hogy éled meg, hogy anyaként - magyar viszonylatban - ilyen gyorsan visszaálltál dolgozni?

Igazából a munka sokat ad. Szeretek dolgozni, szeretek elfoglalt lenni. Nekem az is egy kicsi me-time, hogy reggel szépen felöltözöm, megcsinálom a hajam és ismét felnőttnek és nőnek érzem magam. Szülési szabadság alatt voltak téli napok, amikor még én is meg a baba is pizsiben játszottunk délben, vagy a kanapén szoptattam órákig. A munka rendszert vitt az életembe ismét, ami lehet kicsit furcsa, de feltölt. Emellett a jóga, a futás, a kert és a kötés, ami leköt. Belevágtunk egy kis biotermesztésbe a tavasszal, hogy természetes ételeket tudjak készíteni. Emellett megtanultam kötni a szülési szabadság alatt. Azóta is én készítem a család sáljait és sapkáit.

Az anyaság felemelő, de olykor produkál nehéz és vicces pillanatokat is. Nézd meg a galériában édesanyák szelfijeit, amelyek többet mondanak ezer szónál.