Erkölcs- és hittan az iskolában: mit tudhatunk az új tantárgyakról?

Borítókép: Erkölcs- és hittan az iskolában: mit tudhatunk az új tantárgyakról?
Szeptembertől az általános iskolákban bevezetik a hit- és erkölcstan oktatást. De mit is jelent ez voltaképp?

Mint a legtöbb újdonságot, ezt is sokan fenntartásokkal fogadják. Annamari azt kérdezi, ha már új tantárgy kell, miért nem inkább azt tanítják a gyerekeknek, hogyan kell kitölteni egy csekket, vagy hogyan kell egy szerződést értelmezni. Orsi a fenntartható fejlődésre tanítaná a őket. Anna a tanulás módszertanát hiányolja, András pedig ökumenikus hittant javasol, ami a világvallások, és a Biblia ismeretét az európai kultúrtörténet alapjaként mutatná be. Gergőnek nincs baja az erkölcstannal. Ő azt nehezményezi, hogy „gyorstalpalón“ képzik majd rá a tanárokat („Mint amikor az orosztanárokat átképezték angoltanárokká“ – mondja). Összességében mindenképp érzékelhető némi bizalmatlanság a hit- és erkölcstannal szemben, ami viszont a következő tanév kezdetétől kötelező tantárgy lesz az általános iskolákban. Mármint valamelyik a kettőből, mert választani lehet: vagy egy iskolai tanító tart erkölcstant, vagy egy egyházi személy hittant. És 2013 szeptemberétől még csak az első és az ötödik évfolyamban indul el a képzés, heti egy órában, aztán majd szép lassan bekapcsolódik a többi évfolyam is.

A gyerekek többsége várhatóan az erkölcstant választja majd, még akkor is, ha egyelőre kevés információ áll rendelkezésre róla. „Az etika és erkölcstan oktatás komoly hagyományokra tekint vissza Magyarországon“ – magyarázza Gloviczki Zoltán, köznevelésért felelős helyettes-államtitkár. „Az új tanóra bevezetését az európai társadalmak életét szabályozó erkölcsi normák érzékelhető felbomlása indokolja. Normaszabályozó értékekről, és nem ideológiáról van szó a tanítás során. Az erkölcsi nevelés célja az önálló és felelős gondolkodás, valamint a tudatos cselekvés kialakulásának elősegítése, és az értékeken alapuló, felelős döntésképesség megalapozása.“
Az erkölcstan valójában majdnem minden szomszédos ország oktatásában szerepel, sőt, fejlett nyugati országokéban is. „Angliában például az állampolgári nevelés része az erkölcsi problémákkal foglalkozó tantárgy, ezt alaposabban is vizsgálták a kerettanterv írói. Az Egyesült Államok gyermekfilozófia programja szintén ismert volt a számukra, hiszen az elmúlt években több, a programmal kapcsolatos munka fordításában közreműködtek. De a most kialakított magyar rendszerhez Bajorország gyakorlata áll a legközelebb“ – mondja Gloviczki Zoltán.
Gloviczki azt is hangsúlyozza, hogy ez egy kötetlen, helyzetgyakorlatokkal, csoportos feladatokkal, és beszélgetésekkel tarkított óra lesz. Tankönyvet sem kell venni hozzá. „Nem az a cél, hogy 6-14 éves gyerekeknek elméleti anyagot adjunk le, hanem hogy megtárgyaljanak olyan problémákat, amikre nincs idő egy magyar-, vagy történelem órán, sőt, sajnos még osztályfőnöki órán sem“ – mondja.

Szöveg: Gyárfás Dorka; fotó: photl.com

Szeretnétek többet megtudni a szeptembertől kötelezővé váló iskolai erkölcs- és hittan oktatásáról? Olvassátok el Tanparancsolat című cikkünket az Éva magazin márciusi számából!