1. Audrey kilenc éves volt, amikor egy olaszországi nyaralás alkalmával biplánon repülni vitte Don Mario Colonna, Rignano grófja, aki pár hétre rá ugyanazzal a géppel lezuhant és szörnyethalt.

2. Édesanyja elszánt menedzserként építette lánya karrierjét, az mondták róla, hogy „tipikus balett-anyuka”, aki a gyerekében teljesíti ki a vágyait.

3. Tanúk eskü alatt vallották, hogy Hollandia német megszállásának idején Audrey édesanyja náci birodalmi zászlóval díszítette a lakását és jó viszonyra törekedett a megszálló németekkel. Arról nem is beszélve, hogy 1935-ben személyesen is találkozott Hitlerrel.

4. Audrey sosem tárulkozott ki anyja múltjával kapcsolatban. Kislány volt, amikor anyja a szalon-fasiszta korszakát élte, csak annyit tudott a németekről hogy éhséget és fájdalmat hoztak. Később már hollywoodi sztárként azt tartották róla, hogy elvarázsolja a riportereket, de amikor személyes dolgokat kérdeztek, témát váltott vagy bezárkózott.

5. A tizenkét éves Audrey-t a Szerenád című Moritz Moszkowski-műben látta táncolni az Arnhemsche Courant újságírója, Louis Couturier, aki megjegyezte az előadásról írt cikkében, hogy egy kislányt, a 12 éve Audrey Hepburn-Rustonét tudja kiemelni, aki „egészen egyedi produkciót adott elő”.

6. Egyszer azt nyilatkozta, hogy „…háború idején lényegében nem változik az ember. A körülmények, a szokások változhatnak, de maga az ember nem. Aki előtte balerina akart lenni, az a háború idején is ugyanúgy akarja.”

7. Amikor egy kamasz fiú szánkózni hívta a 13 éves Audrey-t, ezzel hárított el az ajánlatot: „Nem lehet, nem kockáztathatok egy lábsérülést.”

8. Később hirtelen megnyúlt, és olyan magas lett, hogy a korosztályába tartozó fiúknál is elfértek a hóna alatt, hamar elhagyta a 165 cm-es ideális balerina-magasságot. „Nem voltam hópehely, pedig mennyire szerettem volna az lenni” - nyilatkozat később.

9. „Egész életemben kísért a komplexus, hogy egyértelműen csúnyának tartottam magam” – vallotta be. Zavarta a nagy foga, a nagy kezei és az izmos, szögletes válla”. Csúfnak tartotta magát, egyszer megjegyezte, hogy „ilyen csúfságot senki nem akar majd feleségül venni.”

10. A szövetségesek légitámadásaiban meghalt munkásokat a németek holland férfiakkal is pótolták, közöttük volt Audrey bátyja, Ian Quarles van Ufford is. „A bátyámat a szemem láttára hurcolták el a nácik egy táborba” – emlékezett vissza. A 19 éves fiú végül egy berlini lőszergyárba került.

11. Audrey még megjelenés előtt, kéziratban olvasta Anne Frank naplóját. „Ömlöttek a könnyeim, vigasztalhatatlan voltam” - vallotta be. Mivel ő sikeres volt és gazdag, akinek „minden összejött”, nem tudta felfogni, hogy az egykoron szintén Amszterdamban élő Anne Franknak miért kellett meghalnia. Az Anne-élmény egész életében elkísérte, sokszor tartott felolvasásokat a naplóból.

12. Audrey következetes antifasiszta volt. Ezt nyilatkozta: „Akármit hall a nácikról, ne higgye túlzásnak. Rosszabbak voltak, mint amit bárki el tud képzelni.” Ahhoz hogy ezt a gondolatát átérezzük, eszünkbe juthat például Arnhem, Európa egyik legszebb középkori arcéllel rendelkező városa, Audrey tánckarrierjének helyszíne, amely várost tégláról téglára bombáztak le a németek.