A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből. (Georg Wilhelm Friedrich Hegel)

Megszállott világban élünk, a fanatizmus ideológiákba ágyazva jelenik meg, mindenhol ott van, sőt, mára szinte szalonképessé vált. A politikai merényletek alapjaiban ingatják meg az emberek államba vetett bizalmát és biztonságérzetét: a történelem legismertebb politikai gyilkosságai olyan merényletek voltak, amelyek nemcsak az áldozatok sorsát pecsételték meg, de gyakran egész országok, birodalmak, világrendek sorsát is alapvetően befolyásolták.

Összeszedtünk néhány jelentős gyilkosságot, amit a legtöbbször vakhit, fanatizmus, a világ jobbá tételéért munkálkodó torz tudat hajtott végre, az ókortól napjainkig.

Julius Caesar

Brutus, Cassius és más szenátorok politikai hatalomvágyból és a köztársaság vélt védelme érdekében 23 tőrdöféssel ölték meg a császárt a Római Szenátusban, ie. 44-ben. Ez a véres tett utóbb a Római Köztársaság bukásához és a császárság felemelkedéséhez vezetett.

Abraham Lincoln

Abraham Lincoln az Egyesült Államok 16. elnöke volt, akinek életét John Wilkes Booth színész és megrögzött déli szimpatizáns oltotta ki Washingtonban, a Ford Színházban, 1865-ben. Booth nem bírta megemészteni a Konföderáció bukását, így elsősorban a bosszúvágy vezérelte. Az elnök halála mélyen megrázta az országot, és komoly hatással volt a polgárháború utáni időszakra.

Erzsébet

Sissi, Magyarország szeretett királynéja és osztrák császárné Luigi Lucheni olasz anarchistának esett áldozatul Genfben 1898-ban, méghozzá szörnyen brutális módon: az arisztokratagyűlölő gyilkos egy reszelővel szúrta szíven. A monarchia számára ez a gyilkosság súlyos trauma volt, ami végül a királyi család elszigetelődéséhez vezetett.

Raszputyin

Raszputyinnak, a cári család gyógyítójának és tanácsadójának halála a 19. század intrikáinak bizarr logikáját követte, ráadásul a karizmatikus férfi sokáig elpusztíthatatlannak bizonyult. Állítólag elgázolták és hasba is szúrták, de egyik kísérlet sem sikerült: végül politikai ellenfelei 1916-ban a palotába csalták, ott a fáma szerint megmérgezték, összeverték, fejbe lőtték és végül a Névába dobták. A politikai háttérben – bár maga a gyilkosság a 20. században történt – a 19. század végi Oroszország kaotikus viszonyai tükröződtek.

Folytatás a galériában!